A+ A-

Christine túrája 1. rész

Zajt hallott. Megpördült. A sötétbe meredve megállt, szíve a torkában dobogott. Hirtelen egy kéz fogta át a derekát, s ezzel egyidőben egy tenyér tapadt a szájára.
- Mmmpfh! - nyögte kétségbeesetten, lábai megrogytak az ijedtségtől.
- Sssh! Még felébreszted anyud! - David volt az.
- Te hülye! Majdnem összepisiltem magam!
- Úgy is oda indultál, nem?
- Te leskelődsz utánam?
- Jaj Chrissie, ne már! - David óvatosan talpra állította a lányt. - Épp lefeküdni készültem, mikor hallottam, hogy kijössz a sátradból
- Na ne etess! Honnan tudtad hogy én vagyok? Én az orromig sem látok ebben a sötétben.
- A te sátrad van a legközelebb a kocsihoz, nem? - mosolygott a fiú, és bár a lány nem látta, de érezte a hangsúlyból a jókedvet. Ez feldühítette.
- Nos, Mr. Barbár, talán ha pisilhetnék - futotta el a pulykaméreg.
- Ó, csak tessék hölgyem, ne zavartassa magát - gúnyolódott David.
- El is forduljak?
- Ahogy akarod - morogta a lány már guggolva. - Tizenhét évesen itt kuporgok az Isten háta mögött a vaksötétben, szúnyogcsípéseket vakarva - zsörtölődött magában, miközben felhúzta pizsamáját.
- Végzett, kisasszony? Visszakísérhetem lakosztályába? - a lány szinte látta a kaján vigyort David arcán.
- Kösz, de visszatalálok egyedül is - sziszegte a hang irányába.
- Akkor jó éjt! - köszönt el a fiú, majd elindult fekhelye felé. Visszaérve még jót derült a csörömpölést követő szitkozódáson - a lány valószínűleg felrúgta a bográcsot, benne a maradék vacsorával. Hanyatt feküdt, becsukta a szemét és átadta magát az éjszaka hangjainak. Hálával gondolt apjára, Willre, aki megszerettette vele a természetet - most túravezetőként nagy hasznát veszi gyerekkori tapasztalatainak.
Elgondolkodott. Sűrű volt a múlt hét, a szezon közepén járva ki sem látott a munkából, mégis örömmel fogadta régi szomszédjuk hívását. Ann férje a fiú szüleivel együtt halt meg egy autóbalesetben, és a közös gyász erős köteléket szőtt köztük. A temetés óta nem találkoztak, ezért szívesen vállalt el a nő kérésére egy három napos túrát. Tegnap este gördültek be a fiú vadászháza elé. Ann hosszú öleléssel üdvözölte rég nem látott barátját, majd a hátsó ülésen helyet foglaló durcás lány felé intett fejével.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.79 pont (91 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 A57L 2016. 09. 7. szerda 05:18
Kellemes kis írás.
#13 Andreas6 2015. 11. 8. vasárnap 12:13
Bejelöltelek a kedvenceim közé.
#12 Arter Ego 2015. 04. 17. péntek 03:21
Senkivel nem szeretnék elhitetni semmit, pusztán tényeket közöltem smile
Évekig érleltem magamban ezt a dolgot és csiszoltam a történetet / történeteket. Pár szerző elég magasra tette a lécet, élvezet olvasni a munkáikat; elsősorban ők inspiráltak, hogy kipróbáljam magam e téren. Nagy bátorság kellett, hogy feltöltsem az elsőt, de nagy örömömre sokaknak tetszik smile
Sajnos az elmúlt hat évben egyáltalán nem tudtam erre koncentrálni, de most úgy hozta az élet, hogy újra van lehetőségem.
Szóval köszönök minden kritikát, és igyekszem tartani a színvonalat smile

Üdv: AE
#11 Ulysses 2015. 04. 7. kedd 10:20
Arter Ego, komolyan azt akartad elhitetni az olvasókkal, hogy ez az első írásod? Kizárt! Elsőre nem írt ilyen jól senki, még a nagy klasszikusok sem.
#10 papi 2013. 10. 11. péntek 10:11
nagyon jó.
#9 genius33 2013. 03. 13. szerda 12:23
Eddig nagyon jó.
#8 sihupapa 2009. 03. 5. csütörtök 18:09
életszerű,hihető. tehát szuper jóóó!
#7 Ubesz 2009. 03. 1. vasárnap 15:19
Rendkivül jó történet véleményem szerint, ezek a legjobbak! Remélem még sok ilyet láthatok itt! 9pont!
#6 István 2009. 02. 26. csütörtök 02:44
Tiszteletem az írónak!Örömmel látom,hogy szépen szaporodnak ezeken az oldalakon,akik képesek kellemesen olvasható,értelmes story-kat írni.Ne add alább a színvonalat!
#5 Arter Ego 2009. 02. 25. szerda 17:09
Sziasztok!
Először is köszönöm az eddigi véleményeket. Ez az első írásom, amit terveim szerint több is követ majd. Hangsúlyoznám, hogy egyáltalán nem fontos, hány pontot kapok a történetre, inkább szeretnék megkérni mindenkit aki elolvasta, hogy írja meg véleményét. Minden hozzászólást örömmel fogadok, mert a kritika inspirál. (Tartalomtól függetlenül.)
Köszönettel és üdvözlettel:
AE
#4 Asura 2009. 02. 25. szerda 08:56
Remek,várom a folytatását.
#3 Tüse 2009. 02. 25. szerda 08:32
Max egyetértek pisti47-tel. Sok van még a történetben, kérlek folytasd.
#2 pisti47 2009. 02. 25. szerda 04:22
Az előttem szavazó az egy pontjával úgy gondolom, egy ürestekintetű, sivár reiszmanfréd lehet. Én 9 pontra értékelem a történetet, ami a folytatásban elérheti a tizet is. Csak így tovább.
#1 Törté-Net 2009. 02. 25. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?