A+ A-

Szédítő fuvallat

Rekkenő volt a hőség. A forgalom elviselhetetlenül lassan araszolt előre. Dél után járt az idő néhány perccel és az út tele volt ebédszünetre igyekvő emberekkel. Előttem egy busz kormolta a levegőt már egy ideje. A forróságon még enyhíteni sem tudott az a kis fuvallat, ami bejött a letekert ablakokon. A hangszórókból Vivaldi sustorgott lágyan és dörgött keményen, mikor milyen hangulata volt a Mesternek.
Kedvenc lemezeim egyike sem tudott most megnyugvást hozni, holott amúgy igen kellemes emlékek kapcsolódnak hozzá. Gondoltam, ebből a vánszorgásból már épp elég és sávot váltottam. Végre a busz mellettem volt. Egy találkozóra sietek és már egy pici késésben vagyok.
A szokásos forgatókönyv szerint persze most az a sáv indult előbb, amelyiket elhagytam. Egyre idegesebben figyeltem az órát, ahogy a mutató észrevehetetlenül kúszott előre. 12:10 van, nekem viszont már vagy tíz perce a közeli bevásárlóközpontban kéne lennem, ami gyalog talán már nincs is olyan messze, de most épp egy dugó kellős közepén állok és per pillanat fogalmam sincs, miért is nem halad a kocsisor. Légkondi nincs, öreg darab ez az autó, az agyam viszont egyre csak forr már nem csak a hőség, de az értelemtelen várakozás miatt is. Most megint megyünk néhány métert, de aztán vége a haladásnak egy időre. Negyed óra múlva megpillantom, mi is volt az ok. Pont az én sávomban - naná! - koccant össze két autó; pontosabban szólva az egyik autó hátulról beleütközött a másikba.
Kisvártatva sikerül visszaváltanom a küső sávba és elmennem mellettük. Egy fiatal srác és egy középkorú házaspár töltögeti a papírokat az elől álló autó motorháztetejét használva asztalként. Innen még két lámpa a célomig, ezeken már hamarabb túl vagyok, hogy magam mögött hagytam a balesetet. Szédítő csigavonal vezet fel a tetőre én pedig minél gyorsabban igyekeszem felfelé - nem csoda, hogy kicsit megszédülök. Szerencsére felérek épségben. Gyorsan keresek egy alkalmas parkolóhelyet a bejárat közelében. Árnyék sehol, - sebaj, gondolom - a lényeg az, hogy végre itt vagyok. Rohanok be az épületbe, gyorsan rákapok egy lefelé vezető mozgólépcsőre és hirtelen megérzem a légkondi hűsítő hatásást. Nagyon kellett már ez az enyhülés a kinti forróság szorítása után, de az agyam még mindig lüktetett.
Leérek az alsó szintre és próbálok igyekezni, de úgy tűnik, mindenki velem szemben akar most közlekedni. Óriási a tömeg, úgy érzem, itt van ma az egész város, holott ez csak egy normál hétköznap délelőtt egy forró nyári napon.
Ahogy átvágok a tömegen, csak arra próbálok koncentrálni, hogy meglássak minden rést az előttem kavargó masszában, hogy minél gyorsabban célomhoz érjek. Ekkor hirtelen oldalt megpillantok egy nőt, amint egy kirakatot néz elmélyülten. Néhány méterre van előttem jobbra. Szemmel láthatóan nem törődik az őt kürölfolyó emberáradattal, csak figyel valamit. Nem is tudom, miért szúrtam ki éppen őt, hiszen nem egy feltűnő jelenség, ahogy ott áll egy apró virágmintás kis nyári ruhában, ami még csak nem is túl mini vagy szexi, hogy magára vonzaná a férfinép tekintetét. Mindenesetre a lépteim egyre lassulnak és csak bámulom őt. Ahogy közelebb érek, szinte rabul ejti tekintetemet nem magas, de nem is alacsony alakja. Látom, nem visel melltartót, hiszen a ruha hátközépnél kezdődik és egyébként is csak két vékony pánt tartja a vállain. A bőre gyönyörűen lesülve; olyan barna, hogy az embernek kedve lenne azonnal beleharapni.
Elhaladok mellette, de hirtelen rájövök, hogy muszáj megnézem szemből is. Ő még mindig a kirakatot nézi nekem háttal; talán észre sem vette, hogy mennyire feltűnően bámulom. Kétségbesetten gondolkodom, mit kéne tenni, hiszen leszólítani nem akarom, talán nem is merem. Ekkor meglátok egy padot magam előtt. Van rajta hely, gyorsan helyet foglalok hát. Innen viszonylag kényelmesebben tudom figyelni, csak a nagy jövés - menésben valaki mindig belekerül a képbe. A nő egyszercsak megmozdul. Úgy látszik, kielégítette kíváncsiságát és arra indul, amerre ülök. Szemből sem rossz nő, bár innen sem egy bobázó, de engem valahogy soha nem is vonzottak igazán a plázacicák, holott most van belőlük bőven körülöttem. Azonban mégsem őket figyelem most - nem mintha soha nem tenném; azért szemre nem olyan rosszak azok a teremtések sem, de ennyi elég is belőlük. Most viszont egy hús - vér, igazi nőt látok, aki szemből még nagyobb hatással van rám.
Ahogy efordult a kirakattól, lágyan balra dobta fejét és ezzel együtt mélyvörös hajkoronáját is. Félhosszú, hullámos haja lágyan omlott a vállára. Remek összeállítás ez, gondoltam. Ilyen haj, ilyen bőr. Passzol. Most végre alkalmam nyílt megnézni a szemét is, amint közelebb ért. Vakító fehér volt a szeme fehérje és benne egy barna szempár ragyogott. A pillantása nyughatatalan volt, mintha állandóan keresne valamit. Tekintetem lejjebb kalandozott. Már oldalról tudtam megfigyelni melleit, amelyek lágyan ringtak a ruha alatt. Tényleg nem volt rajta melltartó, de szemmel láthatóan nem is volt rá szüksége, hiszen közepes méretű mellei nem törődtek a gravitáció nevű fizikai fogalommal. És ahogy elhaladt mellettem, megvilágosodott bennem, hogy miért is pont ezt a nőt vettem észre dacára a nyári "húspiacnak" és tömegnek. Kisugárzása volt, de annyira elemi, hogy átütött mindenen. Nem értettem, hogy férfitársaim miért nem veszik észre, hiszen szerintem lenyűgöző volt már a mozgása is. Járás közben úgy ringatta csipőjét, hogy jelentős mennyiségű tesztoszteron áramlott az ereimbe és szívem elkezdett kalapálni. Látszott rajta, hogy ő egy igazi nő, nem egy akármilyen tucatáru, hanem olyan, aki érzi magán belülről is, hogy "igen, én nő vagyok" és ezt sugározza kifelé a külvilágnak, hogy az szinte már ordít.
Mit neki feminizmus, szemmel láthatóan tudja, hgy mitől döglik a légy, tulajdonképpen a tekintete is azért repdes ennyire, mert figyeli a prédát. Igen, az ilyen nőknek mi csak prédák vagyunk és maradunk, akikkel jóllakathatja magát. Mint akit megbabonáztak (de hiszen tényleg ez történt!) felálltam és utána eredtem. Ahogy mentem mögötte, néhány ember közénk került, de talán jobb is volt így, hiszen kezdtem azt érezni, hogy most már nekirontok és itt helyben magamévá teszem. Retinámba beleégett fenekének látványa, amint jobbra - balra mozgott pont olyan ritmusban és sebességgel, amilyennek nem lehet ellenállni. A dereka csodásan vékony volt és nagyszerűen harmonizált kicsit szélesebb csípőjével. Pont, ahogy szeretem. Ez a nő tökéletes! Ekkor megállt megint megnézni egy másik kirakatot. Olyan hirtelen, hogy majdnem nekimentem. Elhebegtem egy bocsánat - félét, de nem voltam ura önmagamnak. Mintha ezt észre is vette volna, vizslató tekintettel felém fordult és mélyen a szemembe nézett.
- Semmi baj - mondta.
Azt hajtogattam magamban, hogy el innen, el innen. Zavart voltam a helyzet miatt, nomeg a nő is észbontó hatással volt rám és jobbnak láttam lelépni, mielőtt hülyét csinálok magamból. Kicsit még nézett rám értetlenül, de visszafordult a kirakat felé én pedig szabályszerűen eliszkoltam onnan. Szívem még minidig hevesen vert, pedig már eltelt egy perc azóta és elég messzire is kerültem tőle. Egy idő múlva, ahogy kezdtem megnyugodni, rájöttem, mekkora ostobaságot csináltam, hiszen meg sem próbáltam beszéde elegyedni vele, pedig iszonyúan tetszett. Nem vagyok egy leszólítós alkat, de ez a nő egyszerűen mindent kihozott belőlem és már bántam, hogy nem viselkedtem talpraesettebben. Agyam lázasan forogni kezdett, mit lehetne tenni, de semmi értelmes nem jutott eszembe. Ebben a pillanatban nagyon szenvedtem és nem is tudtam másra gondolni, csak rá. Minden kiment a fejmből, ahogy megálltam a pláza közepén tehetetlenül. Ekkor egy kis lökést éreztem. Ő volt az, ahogy elsodródott mellettem. Diszkrét parfüm illatát éreztem, orrlyukaim szinta kitágultak, ahogy próbáltam többet megérezni finom illatából.
- Bocsánat - suttogta ezúttal ő és elment mellettem.
Közben megint rámnézett, de úgy, ahogy egy nő csak nézni tud. Szoborrá váltam, mozdulni sem tudtam. Közben egyre messzebb került tőlem és nem nézett vissza. Össze kell szednem magam, most vagy soha, gondoltam. Erőt vettem magamon és ismét a nyomába eredtem. Most a szemben lévő kirakatoknál állt meg nekem háttal megint. Egy életem, egy halálom, most leszólítom. Egyre közelebb és közelebb értem és már nem bírtam erőt venni magamon, annyira teszett ez a nő. Még az állásában is volt valami kihívó, pedig egy mozdulatot sem tett, csak állt ott nyugodtan. Mögé értem és érthetetlen módon egy szó nélkül átfontam a derekát a bal kezemmel.
Kicsit hátrahajtotta fejét - nem mintha nem lett volna benne biztos, hogy én vagyok az - és felsóhajtott, mint aki csak erre várt. Még mindig nem hittem, hogy ezt tettem és a nő nem vágott pofon. Ez felbátorított egy kicsit és a másik kezemmel a hóna alatt átnyúlva megsimogattam az arcát és magam felé fordítottam. Fejét kicsit felemelte, ezzel szabaddá téve nyakát. Nem tétováztam, rögtön belecsókoltam, érezve bőrének az izzadságtól enyhén sós ízét; parfümjének finom, mégis nagyon izgató illatát. Száját kicsit kinyitotta és nyelvével megnyalta ajkait. Csípőjét hátratolta, erre a derekát átkaroló kezemet kicsit lejjebb csúsztattam a hasán és magam felé fordítottam. Lágyan megcsókoltam, erre ő az ajkamba harapott vadul. Kicsit elhúzódtam és rekedten anniyt mondtam neki, hogy kívánlak.
- Tudom, válaszolta. Szemei elképzelhetetlen módon ragyogtak. A vér tombolt ereimben.
- Észrevettem, ahogy bámultál rám a könyvesbolt kirakata előtt.
- Menjünk, mondta még és kézen fogva húzni kezdett. Ezek után nem tudom, mi hogyan történt, de végül kéz a kézben mentünk felfelé a parkolóhoz, ahol a kocsim állt. Beszálltunk és elindultam valamerre, mindegy, csak ki a városból. Idefelé jövet a türelmetlenségem semmi nem volt a mostanihoz képest. Legszívesebben átrepültem volna az előttem álló autók felett. Végül kiértünk a városból és megálltunk egy kis erdős résznél. Kiszálltunk a kocsiból és egymásnak estünk. Vad csókolózásba kezdtünk - most már én sem voltam rest - és megsimogattam a mellét. Nagyon ruganyos volt és a mellbimbói teljesen megkeményedtek. Kezeimet lejjebb siklattam a testén, egészen a csípőjéig. Belemarkoltam és magamhoz húztam. Testünk összeért, medencéink találkoztak. A szeméremdombját az enyémhez szorította és megcsókolt ismét. Kezeim ismét felfelé vándoroltak a hátára, hogy aztán a jobbal megfogjam a mellét megint. Erre ő elfordult tőlem és a kocsihoz lépett. Ráfeküdt a forró motorháztetőre, széttette combjait és azt mondta, hogy:
- Gyere!
Odaléptem és felhúztam a ruháját, ami a két combja közé tekeredve takarta punciját. Egy sima fehér tangát viselt mindössze a ruha alatt. Finoman simogatni kezdtem a muffját, amit ő apró sóhajtásokkal nyugtázott. A bugyin keresztül éreztem, hogy kezem alatt előbújik csiklója rejtekéből és ölét elönti testének nedve. Át is ázott a falatnyi ruhadarab. Nem akartam tovább vacakolni, úgyhogy lehámoztam róla. Egy nagyon guszusosan fazonra igazított szépséges puncit pillantottam meg, amit azon nyomban meg is akartam kóstolni. Neki is álltam volna, de szólt, hogy inkább hagyjuk abba egy picit és keressünk más helyet, mert a hátát nagyon égeti a motorháztető. Szerencsére volt nálam egy pléd, aminek a tisztaságe sem vol túl kétes. Kivettem a csomagtatóból és leterítettem az egyik fa alatt. Lefeküdt és ott folytattuk, ahol abbahagytuk.
Ráhajoltam és alig észrevehetően nyalni kezdtem. Szinte csak verdestem a nyelvemmel a csiklóján és szeméremajkain. Nehéz volt megállni, hogy fel ne faljam, de fel akartam izgatni még jobban. A sóhajainak szaporaságából itélve ez sikerült is. Nagyon nedves volt és nagyon finom is, szinte édes. Imádom ezt az ízt és mikor ennyire nedves egy punci. Engem is nagyon felizgat, ha ilyet kóstolgathatok. Fokoztam a tempót és az erőt, mikor is szólt, hogy álljak le, most ő fog kedveskedni nekem. Felült, én feltérdeltem és kihámozta a farkamat a nadrágomból. Szájába vette, nyelvével szétkenve a hegyén megjelent előnedveket. Lágyan szopni kezdte, majd egyre gyorsulva folytatta. Le kellett állítanom, hiszen az akció még csak most kezdődött, nem akartam így végezni. Mgint hátradőlt én pedig a bejárat elé tettem a farkam.
Alig tudtam megállni, hogy ne vágjam be neki, de ennek ellenére csak nagyon lassan nyomtam befelé. Kicsit hátradőlve figyeltem, ahogy a farkam hatolt befelé és tolta szét maga előtt a szeméremajkait. Nagyon szeretem ezt a látvényt akció közben is, de ilyenkor a legszebb. A kisajkak széthúzódnak utat engedve a farkamnak, majd mikor beér az egész, rázáródva körülölelik azt. Ki - be mozogva pedig együtt mozognak vele mintegy nyílva, csukódva; elképzelhetetlenül szép az egész. Sajnálom a nőket, hogy nem láthatják ezt, hiszen nagyon gyönyörű. Ahogy szeretkezni kezdtünk, egyre inkább átengedte magát az érzésnek, kizárva a külvilágot. Most már teljesen látszott az, amit a plázában még csak sejtettem. Vagyis, hogy igazán szeret kefélni ez a nő. Általában azért igaz ez a nőkre, de ennyire csak nagyon kevés nő képes elengedni magát és élvezni a szexet. Ez az, ami látszik a viselkedésn, a mozgásán, ez teszi nagyon szexissé. És ezért ilyen nedves is, amitől jobbat nem tudok elképzelni.
Dobálta fejét, két kezével hol a melleit simogatta, hol a fenekemet megfogva próbált még jobban magára húzni. Nem sikítozott, csak sóhajtozott halkan, de olyan hévvel és beleéléssel, hogy szinte én is éreztem, amit ő. Aztán egyik kezével csiklóját kezdte simogatni. Még jobban hátradőltem, jobb rálátást biztosítva ezzel magamnak. Nagyon izgató volt nézni, ahogy a farkam kitölti punciját ő pedig egyre gyorsuló ütemben simogatja magát. Aztán egyszerre csak megnyugodott az őrült ütem, én rádőltem és megcsókoltam, amit ezúttal nagyon gyengéden viszonzott.
Fél óra múlva a munkahelyemen voltam ismét. A főnököm nagyon mérges volt, mert csak egy óra ebédszünet jár, de én valahogy most nem tudtam annyira átérezni a problémát, belül még mindig mosolyogtam. Az asztalomon csörögni kezdett a telefon. Felvettem és a feleségem szólt bele:
- Kedvesem, holnap az ebédszünetedben ne a plázában találkozzunk, hanem gyere a könyvtárba. Van egy nagyon buja ötletem...
Szavazz Te is!

Átlag: 6.18 pont (152 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#22 Andreas6 2017. 09. 4. hétfő 14:29
Tökéletes. Ez a páros soha nem fog unalomba fulladni! Gratulálok!
#21 zsomberos 2016. 12. 28. szerda 17:21
Tökéletes
#20 ivol 2016. 06. 2. csütörtök 09:41
igényes írás csattanóval a végén
#19 vakon53 2016. 05. 8. vasárnap 13:00
Nagyon jó volt10 pont!!!!!!!!!!!!!!!!
#18 feherkalman1 2014. 12. 28. vasárnap 23:57
hibátlan történet
#17 listike 2013. 12. 7. szombat 13:34
Még ilyet.
#16 tutajos46 2013. 10. 6. vasárnap 06:04
Nagyon jó kefélni az ebédszünetben.
#15 papi 2013. 09. 30. hétfő 11:17
Nagyon jó.
#14 genius33 2012. 10. 11. csütörtök 06:56
Egész jó lett.
#13 Bunde 2003. 08. 15. péntek 13:35
Nagyon jó volt10 pont!!!!!!!!!!!!!!!!
#12 LinkViki 2002. 10. 17. csütörtök 19:51
Tetszetttt,jót ba..tak ez a lényeg!10pont:o)
#11 Ájron 2002. 09. 8. vasárnap 10:33
Köszi az eddigi kritikákat! Sterbinszky, :-)
szprobor, Neked még annyit, hogy a történetet az Index - Erotikus Fantáziáink c. topikba szántam, ezért ilyen "vérszegény". :-)) Valamiért ez itt nem jelent meg...! Hmm!
#10 szprobor 2002. 09. 6. péntek 23:03
Kevesebb minőségi írói véna izgalmasabbá tehette volna. na, de talán majd a könyvtárban...
#9 Sterbinszky 2002. 09. 6. péntek 13:56
Jó, jó, de egy igazán merev hulla még hiányzik a sztoriból....
#8 kokas 2002. 09. 5. csütörtök 20:42
Hát tudod, erre azt mondom, hogy Gibson a cyberpunk alapvető művésze, Ájron meg az erotikus írásoké. 10 pont, nem találok semmilyen hibát benne.
#7 spig 2002. 09. 5. csütörtök 16:10
Nagggyoon tetszik a vége!!!!!!!!!
#6 sixday 2002. 09. 4. szerda 11:22
a vege volt a legjobb :)
isteni tortenet.
#5 nagydee 2002. 09. 4. szerda 01:11
ez nem volt semmi! 10p.
#4 Törté-Net 2002. 09. 3. kedd 17:29
en: olvasd már el a segítség menüpontot....
#3 xxe 2002. 09. 3. kedd 10:13
Nagyon tetszett! Egyszerű, de elképzelhető. 10p