A+ A-

Az édes büntetés

Hát, ha ezt valaki mondja, nem hiszem el!
Tudod öregem, néha én marhára be tudok rúgni. Na nem túl gyakran, hetente maximum kétszer...
Nyavalyog is miatta a csajom, hogy már megint mólésan megyek hozzá, de nem komoly az ügy, mindig ki szoktam békíteni...
Tegnap reggel viszont...
Előző este kicsit ittunk a fiúkkal és nem igazán tudom, hogy mikorra értem fel hozzá. Kedvesen levetkőztettem és - ahogy szoktuk - játékosan hanyattlöktem az ágyra, hogy érezze a vad férfierőt, ahogy nekifutásból bújok hozzá.
Nem nagyon értettem, hogy mit motyog közben, mert szerencsére gyorsan elmentem és már aludtam is - ennyi pia után kissé lassú a fejem...
Reggel zúgó fejjel ébredtem és először fel sem tűnt, hogy kedvesem mennyire morcos. Csak amikor puszit akartam adni a fülére, húzódott el és kezdett zsémbelni:
- Bravó, megint állat voltál! Te azt hiszed, lehet ezt velem a végtelenségig csinálni? Berúgsz, mint az albán szamár, rálöksz az ágyra és megdugsz, mint egy rongybabát?! Vedd tudomásul, hogy undorító vagy, utálok veled ilyenkor kefélni. Mit utálok - ez nem is kefélés, löksz kettőt, elmész, lefordulsz és horkolsz! Van neked fogalmad egyáltalán arról, hogy a nőknek mire van szükségük? Azt se tudod, mit csinálsz, engem nem is látsz, ezzel az erővel kiverhetnéd a vécében is, nekem meg még egy vibrátorral is élvezetesebb lenne.
Éreztem, hogy baj van és húztam a nyakam befelé:
- Ne haragudj szívem, elvoltunk a fiúkkal. Legközelebb nem iszom és jobban odafigyelek rád.
- Legközelebb? Mikor legközelebb? Este nem jössz, mert dolgozol, holnap meg újra a haverok után esel be maxosan és minden kezdődik elölről. Nem csinálom, hagyjuk abba!
- Drága szívem - így én - ne csináld! Tudod, hogy csak veled érzem igazán jól magam. Mindent megteszek, csak bocsáss meg, jó leszek... stb - mondtam az ilyen alkalmakkor már többször bevált lemezt, de most nem volt sikere - láttam, hogy nem veszi be.
Egyszerre keményen villant a szeme:
- Na jó! Komolyan ki akarsz velem békülni és hajlandó vagy ezért áldozatot is hozni? - kérdezte nagy komolyan.
- Persze - mondtam én - bármit, amit akarsz, csak ne hülyéskedj már azzal a szakítással.
- Figyelj öreg, tegnap neked volt jó (már ha jó volt), én meg kapkodtam a levegő után a nagy sietségtől és még be sem indultam rendesen. Hajlandó vagy egy alapos kefélésre úgy, hogy nekem legyen jó?
- Hogyne, kis szívem - válaszoltam, mert nem tudtam, mit akar, de a kefélésben rossz nem lehet semmi.
- Akkor úgy csináljuk, hogy ne tudd elkapkodni - benne vagy? Még mindig nem tudtam, mire gondol.
- Neked nem kell csinálni semmit, sőt! Nem is fogsz tudni csinálni semmit, mert kifeszítve lekötlek az ágylábakhoz és csak én dolgozok rajtad, az én ritmusomban, jó lesz? - kérdezte.
Nem igazán az én műfajom a tétlen fekvés, de tudtam, ha most ellenkezem vele, kivág, mint azt a bizonyos macskát szokás, aztán nemhogy kefélés, de csaj se lesz.
- Jól lesz, kis szívem - egyeztem bele, mire már futott is a fürdőszobába és behozta az összes fürdőköpenyövet, amit csak talált (honnan volt ennyi öve, nem tudom).
Óvatosan hurkot csinált mindegyikre és vigyázva, nehogy túl szoros legyen, kezeimet és lábaimat meghurkolva lekötözött kifeszítve az ágyra, mint egy békát boncolás előtt szokás.
Ekkor már kezdtem jól érezni magam, elmúlt a fejfájásom és igazán nem volt kifogásom egy kis laza ketymety ellen, csak azt nem értettem, minek ennek ekkora feneket keríteni.
Drága kis barátnőm ekkor levette a hálóingét (én általában nem veszek magamra semmit, de ő mindig abban alszik, fázós a lelkem) nekem meg kezdett a vér a megfelelő helyre áramlani.
Ösztönösen mozdultam volna a kislány felé, de rá kellett jönnöm, hogy ki vagyok kötve, mit egy kutya, illetve: a kutyának kicsit több mozgási lehetősége van, én ugyanis eltekintve testem közepétől szinte meg sem tudok mozdulni.
Ránéztem barátnőmre; láttam, hogy feszülten figyeli próbálkozásomat és szemmel láthatóan elégedett az eredménnyel.
Kényelmesen lekuporodott mellém és egy ujjal elkezdte pöckölgetni a makkomat. Erre természetesen az eddig lanyha merevedés felgyorsult és pillanatokon belül álló dákóval feküdtem. Azt hittem, beleül, vagy szájába veszi, vagy kézzel játszik még egy kicsit, de ő csak folytatta az egyujjas pöckölgetést, majd hirtelen előrehajolt, hogy a haja ráboruljon. Már elég felajzott voltam és vártam valami kézzelfoghatóbbat, de egyre csak a hajával birizgált. Hirtelen abbahagyta, és futólag rámbukva bő nyállal bekapta a makkot, egyszer körbenyalta, majd még mielőtt felfoghattam volna a kellemes változást, már ki is engedte a szájából. Eddig csendben voltam, mert nem akartam megzavarni, de most már kezdett feszülni rendesen a szerv, ezért kedvesen rászóltam, hogy "most mit cicózol még, gyere már rám..."
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 A57L 2018. 04. 7. szombat 06:16
Ittasan az élvezet sem jó.
#4 vakon53 2016. 05. 28. szombat 10:32
Keressél egy piázósnőt és folytazsd az életedet vele.

Az alkolohisták nagyonritkán javúlnakmeg tisztelet a kivételeknek.
#3 papi 2014. 04. 15. kedd 07:17
Mondj le a piáról, vagy felejtsd el a nőt.
#2 Béla 2002. 10. 22. kedd 15:47
Verd ki, és aztán gondolkozz el tényleg, hogy pia kell vagy nő...
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?