Szerencsés délutánom 2. rész

Szombat délután volt. Kánikula. Nem olyan régen értem haza. Zuhanyoztam, majd kimentem a kertbe és befeküdtem a medencébe. Jól esett a hűs vízben pihenni. Gondoltam egyet, levettem a fürdőnacimat és kidobtam a székre. Senki nem láthatott ide, gondtalanul szunyókáltam egy kicsit. A kertajtó csapódására figyeltem fel, de nem mozdultam, tudtam csak Petra lehet az. Neki van kulcsa.
– Na így ki lehet bírni – hallottam, de nem az ő hangja volt. Felnéztem és Ági állt ott vigyorogva, kezében a fürdőnacimmal.
– Ne ijedj meg, Petra kért meg jöjjek el, mert dolga van a városban.
Néha csináltak ilyet, én nem bántam mert a melót ő is elvégezte. Látta, meglepődtem kicsit. Végig néztem rajta. Apró miniszoknya, ujjatlan rövid ing volt rajta és egy papucs. Nagyon jól nézett ki.
– Jól van, megyek megcsinálom amit kell, aztán talán fürdök egy kicsit én is. – mondta kacéran.
– Helyes, de akkor rajtad is csak ennyi ruha legyen. – válaszoltam.
– Meglátjuk. – felelt, majd bement a házba.
Újra kényelembe helyeztem magam, becsuktam a szemem és elképzeltem, mi lenne, ha idejönne a vízbe. Csupa buja gondolat volt. Egy idő után eluntam magam, kimásztam és végigfeküdtem az egyik nyugágyon, hogy megszáradjak. Mikor a hátam megszáradt, hanyatt fordultam, akkor láttam, hogy Ági az emeleti ablakból figyel. Nem takartam be magam, biztos látott már ilyet. Mire újra odanéztem, már nem volt ott. Jó erősen tűzött a nap, hamar megszáradtam. Felhúztam a gatyámat és bementem a házba. Ittam egy pohár hideg vizet, majd felmentem az emeletre. Ági a nappaliban vasalt. Leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Meccs volt, azt néztem.
– Láttam leskelődtél. – mondtam.
– Nem leskelődtem csak kinéztem, meddig bírod a vízben. Kíváncsi voltam.
– Már nem ott voltam. Remélem nem ijedtél meg. – viccelődtem.
– Mitől ijedtem volna? Láttam én már olyat. – mondta nevetve.
– Akkor jó. – feleltem. Néztem tovább a tv-t, de közben egyre többször figyeltem Ágit ahogy vasal. Izgi volt látni, ahogy mozog, minden porcikája gusztusos volt. Begerjedtem rá. Szinte nem is gondolkodtam, felálltam, mögé léptem és átkaroltam. Vártam a reakcióját. Egy pillanatra megmerevedett majd megfordult és hozzám bújt.