A+ A-

A váratlan meglepetés

Egy szombati nap 24 es szolgálatot vittem egy budai irodaházba. Délután járt az idő mikor Csilla felhívott, hogy ha nem zavarna akkor meglátogatna. Örömmel vettem és elmagyaráztam neki, hogy tud eljönni. Két óra múlva már a kapuban állt. Hosszú barna haja ki volt engedve a nyári szellő lágyan fújta. Kisminkelve, sportos ruházata igazán feltünt, amit szóvá is tettem.
- De csinos vagy? Hová készülsz? - tettem fel a kérdést nevetve miközben két puszival köszöntöttük egymást.
- Hozzád jöttem, baj? - válaszolt kicsit feldúltan.
- Nem, dehogy, gyere, fáradj beljebb - és elkomolyodva mutattam az irányt az épületbe. Leültünk a recepció asztalához és beszélgetni kezdtünk. A feldultság okát ecsetelte, hogy a szülők a tesója, mindenki, még a kislányt látják benne. Pedig már 25 éves és úgy kezelik mintha még tíz éves volna. Jó barátként meg hallgattam, elláttam tanácsokkal és próbáltam enyhíteni a dühén. Kávéval kínáltam amit elfogadott és amíg lefőztem addig a modóba igyekezett. Jobb színben tért vissza. Megmosta az arcát, felfrissült és közölte, hogy le fog ülni a családjával beszélni. Helyeseltem a döntését és örültem, hogy a régi vidám, mindig mosolygós, eleven csajszit látom visza. Az épület mögötti zárt udvaron ittuk meg a kvt és mellé egy cigit szívtunk el. Vissza térve a porta helységbe még egy órát beszélgettünk, majd lassan indulni akart Csilla, azzal az indokkal, hogy nem aka feltartani a munkába és azt se szeretné ha baj, hogy bejött. Semmi jelét nem mutattam, hogy zavart volna. Az egyik pillanatban hátára dobta a kis táskáját majd elindult az ajtó irányába.
- Hova, hova ilyen hevesen? - pattantam fel a székemből, miközben finoman fogtam meg a karját.
- Tényleg megyek, nem akarok zavarni. - válaszolta miközben megszeppenve lehajtotta a fejét.
- Dehogy zavarsz, azt szeretném, hogy maradj még - mosolyodtam és egy puszit adtam az arcára. Mintha zavarba lett volna, de láttam rajta, hogy tetszik neki, ahogy marasztalom. Ott álltunk egymással szemben valami jelre várva, hogy történjen valami. Kicsit megszeppenve álltam én is, még soha nem éreztem ilyet. Csend volt csak az asztali rádió halk zizegése járta be az irodát. Teljes zavar volt bennünk, csak álltunk és néztük egymást. Mintha le fagytunk volna. Ahogy néztem szép, kék szemét úgy éreztem, hogy magával ragad. Nyeltem egyet, közelhajoltam hozzá és lassan megcsókoltam. A csók pillanatáig nyitva volt a szemem és láttam, ahogy szemével követi az ajkamat. Nem tartott néhány pillanatig, majd Csilla ilyedten lépett hátra és lehajtva a fejét, sűrű bocsánat kérésbe kezdett.
Ahogy én is. Szinte egymás szavába vágtunk. Zavaromba az asztalhoz léptem, kivettem egy cigit a dobozából és elindultam hátra az udvarra. Csilla is jött utánnam. Kint egy szót se szóltunk egymáshoz csak néha a tekintetünk találkozott. A portán én kezdtem enyhíteni a zavart és beszélni kezdtem. Csilla még mindig zavartan nyomkodta a telefonját, majd az egyik pillanatban fel pattant és a mosdóba igyekezett. Ott ültem a széken és teljes kilátástalanságba néztem utána, ahogy elsiet. Hogy orvosoljam a problémát utána igyekeztem. Benyitottam a mosdóba. Csilla a tükör elött állt és a tükrön keresztül egymás szemébe néztünk. Újra az az érzés kerített hatalmába mint a csókot megelőzően. Nem engedtem a kisértésnek és elkezdtem a mondandómat.
- Ne haragudj, nem tudom mi történt velem, bocsánat!!! - Mondtam megbánóan ahogy néztük egymást a tükörben. Csak ismételtem magam, amikor Csilla megfordult és elém lépett. Jobb kezét felemelte és a mutatóujját a számra tette.
- Cccsss, egy szót se többet. - Halgattatott el és a szája enyhe mosolyra állt. Egy pillanatig megint ott álltunk csendben egymástól centikre, majd ahogy húzta le a kezét a számról úgy közeledett és hajolt a számhoz. Most én követtem a tekintetemmel az ajkait és lassan hunytuk le szemeinket, ahogy az ajkunk összeért. Tudtam, hogy ez nem lesz rövid életű mint az előző és lassan elengedtem magamat. A szívem úgy vert az izgalomtól, azt hittem ott ugrik ki a helyéről. De a csókolózás amilyen lágyan és érzékien indult, úgy vált egyre gyorsabbá és hevesebbé. Tudtam,hogy Csillának már jó ideje nincs barátja és én is egyedül éltem. Egyre jobban húztuk egymáshoz magunkat és adtuk át egymást a gyönyörnek. Csókoltuk egymást ahol tudtuk, közben kezeink a pólók alá vándoroltak. Elkezdődött valami ami lehet valaminek a kezdete, de lehetett valaminek a vége is. Abban a pillanatban csak arrat tudtam gondolni, hogy ha Ö is akarja, hát történjen meg.
- Kívánlak! - közölte Csilla kissé zihálva miközben a pólómat vette le rólam. Én egy szót se szóltam, csak jeleztem felé. hogy én is akarom. És azzal a mozdulattal én is meg szabadítottam a felsőjétől. Csilla már a nyakamat és a felső testemet is egyre nagyobb irammal csókolta, közben én a haját túrtam.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.24 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 sunyilo 2018. 07. 12. csütörtök 21:30
A hejesíráselennőrzző ingyé van. Szörrnnyűű...
#11 izébizéazé 2018. 07. 12. csütörtök 09:46
izzó... smile
#10 listike 2018. 07. 12. csütörtök 07:53
Tanulj meg helyesen írni.
#9 Andreas6 2018. 07. 12. csütörtök 06:36
Nemcsak a helyesírás szörnyű, de fogalmazni sem nagyon tudsz. Nem tudott lekötni a történeted. 4 pont, abban a reményben, hogy javulni fogsz.
#8 Pavlov 2018. 07. 12. csütörtök 06:20
Szörnyű a helyesírás....
#7 cscsu50 2018. 07. 12. csütörtök 06:20
közepes
#6 feherfabia 2018. 07. 12. csütörtök 05:51
Közepesre sikeredett!
#5 A57L 2018. 07. 12. csütörtök 05:16
Közepesnek tartom.5P
#4 veteran 2018. 07. 12. csütörtök 04:18
Az eleje egész jó.
#3 zoltan611230 2018. 07. 12. csütörtök 02:16
Nem jó.
#2 Olvasó 2018. 07. 12. csütörtök 01:17
Az alap történet nem lenne rossz, de nem tudtam végig olvasni. Rengeteg hiba van benne. :(
#1 Törté-Net 2018. 07. 12. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?