A+ A-

Szeged, szeretem

Mindig is csodáltam Szegedet, így, mikor 19 évesen odakerültem egyetemre, teljes mellszélességgel vágtam bele a bulizásba. Szokatlan volt a menő felsős szerepből kilépni a kis gólya-életbe, de mint kiderült, a srácok epedve várják az elsőéveseket. Bár eleinte móka volt és kacagás az egyetem, hamar kiderült azonban, hogy a sok tanulás és készülés elveszi az ember idejét. Nehezen lehet ismerkedni, ha az ember folyton prezentációkat és jegyzeteket magol.
Történt egy nap, hogy a kari épületben bolyongtam, azon mélázva, hogy vajon hol lehet a jegyzetbolt, amikor valaki nekem ütközött. Felnézve egy helyes fiú állt velem szemben. Haja barna volt és raszta fonatok voltak benne. Lábán bakancs, kezében kávé és egy doboz cigi. A fiú szemérmetlenül végignézett rajtam, megállapodva hasonló stílusú öltözködésünkön. Én is bakancsot hordtam. Elmosolyodott, bocsánatot kért, majd elment a dohányzó felé, de még egyszer hátrapillantott rám. Elállt a lélegzetem, majd miután magamhoz tértem, mosolyogva indultam el felfedezőkörútra.
Az elkövetkező hetekben gyakran futottam össze a rasztás sráccal, és mindig összemosolyogtunk. Már egy hónap telt el az egyetemből, és elkezdődött a szokásos heti buliszezon. Az egyik szórakozóhelyen kari-bulit tartottak, és arra gondoltam, hogy ennél alkalmasabb időpont nem is lehetne arra, hogy találkozzak a sulin kívül a sráccal.
- Vegyél fel magassarkút! - mondta Csenge, a legjobb barátnőm.
-A bakancs a lényeg! Mindig ez a közös nevező! - ellenkeztem, miközben a szokásosnál jobban és egy csöppet az elveimmel ellentétes módon sminkeltem magam. Nem szokásom a túlzott smink, csupán szemceruza és ennyi. Most felkerült az egész repertoár. Belepillantottam a tükörbe. Hosszú fekete hajamat leengedtem, ami szintén szokatlan tőlem. Talán meg sem fog ismerni. Talán mindenkire mosolyog. Talán mindenkivel kedves. Akkor lesz más, gondoltam.
Egész este színét sem láttam a srácnak. A smink és a leengedett haj azonban megtette a hatását; nem győztem lekoptatni pasikat. Mivel nem vagyok egy nagy táncos, inkább csak a falaknál álltam és beszélgettem a csoporttársakkal. Egyszer csak Csenge lépett mellém, a tánctól kipirult arccal és így szólt.
- Menjünk ki, melegem van!
Kiléptünk és Csenge sugárzó arccal fordult felém, és elkezdett áradozni azokról a fiúkról, akikkel táncolt.
- Nagyszerűek! És mindenre meghívnak, egy fillért sem kellett ma költenem. - áradozott, majd beszaladt az épületbe. Úgy szökdécselt le a lépcsőn, mint egy kisgyerek. Az egyik biztonsági őrrel összemosolyogtunk, majd hirtelen egy nagyon ismerős arc lépett elém. Arcomon még ott volt a kissé anyáskodó-huncut mosoly, amit az őrrel váltottunk. A rasztás srác odalépett mellém.
- Látom vannak itt normális emberek - mondta, és lenézett a bakancsomra. Elmosolyodtam. Egy szó nem jött kis a torkomon. Fantasztikus teste volt és az illatától a legjózanabb ember is elveszti a fejét. Haja hanyag eleganciával volt összekötve, és öltözéke is átlagosnak volt mondható. Nagy, barna szemei csillogtak a sötétben. Kezében egy műanyagkorsóban valószínűleg sör volt. Fejével intett, hogy menjünk sétálni. Pár percig csak baktattunk egymás mellett, míg le nem értünk a rakpartra. Ott felém fordult.
- Konrád - mutatkozott be, és kezét nyújtotta.
- Öhm, én Zita vagyok - motyogtam és én is nyújtottam a kezem. Megfogta és megcsókolta. A szája nyomán a kezemből forróság indult el az egész testemben.
- Gyakran látlak a suliban. És meg kell valljam, ez a nap fénypontja - mondta, és a folyó felé fordult.
- Ami azt illeti, vártam már hogy egyszer beszélgessünk kettesben - motyogtam szinte csak úgy magamnak, mivel még mindig zavarban voltam az iménti kedves gesztustól. Hüvelykujjammal megérintettem azt a helyet, ahol megcsókolta a kezem.
- Jó, de mi van, ha nem csak beszélgetni akarok? - kérdezte, fokozva a zavaromat. Felém fordult és odahajolt hozzám. Alig két-három centire volt a szája az enyémtől. Élvezte, hogy fülig elpirultam. Nem voltam szemérmes, de nem számoltam avval, hogy ennyire direkt lesz.
- Mert? Mi mást szeretnél? - kérdeztem huncutul, húzva a pillanatot. Elvigyorodott. Fantasztikus mosolya volt, úgy éreztem, menten elolvadok. Én a kőfal egy alacsonyabb részének támaszkodtam, ő meg előttem állt, és kezeit kétoldalt, mellettem fektette a falon. Éreztem, hogy egyre jobban átkarol. Már csak egy centire volt a szájunk a másikétól.
- Mit? - kérdezett vissza kajánul mosolyogva. Addigra már megvesztem volna a csókjáért, egy érintéséért. Az illata teljesen elbódított. És ekkor erősen magához húzott és megcsókolt. A mozdulat durvaságához képest meglehetősen lágyan csókolt. Puha volt az ajka, olyan puha mint a selyem. Nyelve lassan kúszott be a számba. Az indulat és a vágy hamar erőt vett rajtunk, és csak azon kaptuk magunkat, hogy vadul smárolunk. Már egyik lábammal át is kulcsoltam a derekát, és ő meg a kezeivel a ruhám alatt a csupasz hátamat simogatták.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.24 pont (34 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 cscsu50 2018. 01. 28. vasárnap 09:07
Jó kis írás akár valós is lehet.
#10 vakon54 2018. 01. 26. péntek 03:44
A két csajsem megymár szüzen férjhez!
#9 sunyilo 2018. 01. 25. csütörtök 21:32
Egészjó, de már olvastam máshol...
#8 rockycellar 2018. 01. 25. csütörtök 17:02
Nagyon jó lett
#7 veteran 2018. 01. 25. csütörtök 14:13
Tetszett, akár valós is lehet.
#6 sztbali 2018. 01. 25. csütörtök 11:03
Jó kis írás.
#5 listike 2018. 01. 25. csütörtök 07:38
Olvastam jobbat is.
#4 Andreas6 2018. 01. 25. csütörtök 07:03
Kellemes kis írás.
#3 deajk2008 2018. 01. 25. csütörtök 06:35
Érdekes egy mű lett... 8p
#2 A57L 2018. 01. 25. csütörtök 04:06
Érdekes utazás.
#1 Törté-Net 2018. 01. 25. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?