A+ A-

A buli vége

A főépületből kiszűrődő hangos zene és nevetés több száz méternyire is hallható volt a buli helyszínétől. Nem zavart senkit, hiszen a birtok messze esett mindentől, ideális helyszínt biztosítva a fiatalok fékeveszett tivornyáinak.
A társaság eleinte kulturált viselkedése az elfogyasztott alkohol mennyiségével arányosan torzult. Alkoholból pedig volt bőven.
Éjfél körül járhatott, amikor a hangulat már túllépte azt a tűréshatárt, amit a fiatalember még el tudott viselni. Rutinos volt, mindig úgy ült le a társaságba, hogy szinte észrevétlenül távozhasson. Hallgatta egy darabig a hencegő történeteket, amik sosem kötötték le igazán és azt is nagyon jól tudta, hogy sokszor tizednyi részük sem igaz.
Mosolygott társain és amikor megunta ezeket a történeteket, angolosan távozott, mint ahogy most is.
Még hallotta a harsány röhögést, a poharak koccanását és a gusztustalan megjegyzések foszlányát, amit egy épp befejezett sztorihoz fűztek. Nem nézett vissza, jobbnak látta végérvényesen távozni.
Az ajtón kilépve fázósan húzta össze kabátját, felnézett a csillagos égre és elindult szálláshelyére. Útközben sokat gondolkozott az elmúlt pár óra eseményein, a megjelent emberek viselkedésén. Nem ítélt el senkit, de nem érezte közéjük valónak magát. Nem vonzották az orgiákba torkolló tivornyák és hőstettekről sem akart mesélni senkinek. Még igazakról sem.
Hosszú percek teltek el, útján csak a hideg szél és a lehulló lombok neszezése kísérte. Egyre hidegebb lett, teljesen felhúzta kabátjának cipzárját és sietősen lépkedett.
A távoli kereszteződésnél egy autó fordult rá a birtok felé vezető keskeny útra és kis idő elteltével mellette fékezett.
- Szia! A buliból jössz?
- Szia! Igen. Kicsit elfáradtam és leléptem.
- Ez a hangzavar onnan jön?
- Igen.
A volán mögött ülő fiatal nő elmosolyodott és kezét nyújtva bemutatkozott. A fiatalember udvariasan viszonozta.
- Nem jössz vissza?
- Nem, köszönöm! Érezd csak jól magad!
- Rendben, köszi, neked pedig jó utat! -és mosolyogva integetett, felhúzta az ablakot lassú tempóban tovább hajtott.
A fiatalember még állt egy kicsit az út széli murván, a távolodó hátsólámpák fényét nézte és azon gondolkozott, hogy helyesen döntött-e.
A nő szép volt. Fiatal és koránál sokkal érettebb benyomást keltett. És egyáltalán! Valahogy túl elegánsnak tűnt ehhez a bandához mérten.
- Mindegy! - gondolta magában és tovább baktatott.
Kis idő elteltével a kereszteződéshez érkezett. Órájára pillantott a hold fényében.
- Hajnal egy. A busz szinte esélytelen. - mormogta magában és kezét ismét jó meleg kabátjának zsebébe süllyesztette. Épp indult volna, amikor a birtok felől autó közeledett.
- Hála Istennek! Talán hazavisznek. - türelmesen várt, míg a kocsi megérkezett. Az imént autó volt az, megállt mellette és kinyílt az utasoldali ajtó.
- Gyere, szállj be! Elviszlek.
- Köszönöm szépen! - és már ült is be.
- Megértem, hogy nem bírtad tovább. Elég csúnyán leitták magukat, de hát ők is fiatalok és ilyenek. - nevetett. A belső hőmérséklet egyre melegebb lett. A fiatalember levette kabátját, visszacsatolta biztonsági övét és kényelembe helyezkedett. A rádióból halk, kellemes latin zene szólt.
- Szereted? - Kérdezte a nő.
- Igen, szeretem. Temperamentumos, jól táncolható zene.
- Temperamentumos, jól táncolható?! Talán táncolsz is?
- Néha igen. - nevette el magát a srác.
- Megtanítanál?
- Ha egyszer lesz rá időd és találkozni is fogunk még valaha, akkor miért ne?
- Vigyázz, mert szavadon foglak. - nevettek mind a ketten.
- Figyelj! Be kell ugranom egy helyre, azután hazaviszlek. Nem baj, el jössz velem?
- Időm van rengeteg, és, ami azt illeti mára már nem is terveztem semmit a bulin kívül, de az ugye nem jött össze.
- Mi nem tetszett?
- Nem tudom, talán az egész társaság viselkedése. Szeretem őket, rengeteg haverom és havernőm van köztük, de valahogy olyan defektesek.
- Defektesek? Ezt hogy érted?
A fiatalember beszélni kezdett, a nő pedig nagyon figyelmesen hallgatta. Egyetlen mondatába sem szólt bele.
Hosszú percek teltek el, amikor megérkeztek egy magányosan álló kastélyszerű épülethez. Keskeny út vezetett ehhez is, mint a buli helyszínének teret adó birtokhoz.
- Gyere be és ott folytasd, ahol abbahagytad, csak szavad ne felejtsd!
A srác az órájára nézett, az fél kettőt mutatott. Beléptek a díszes épületbe, a nő villanyt kapcsolt.
Fényűző, antik, korabeli berendezés és pedáns rend. A fiúnak elállt a lélegzete.
- Nagyon szép! Itt dolgozol?
- Mondhatjuk úgy is, hogy nagyon sokminden köt ide. Egy italt?
- Nem tudom, mennyire jó ötlet, mert még vezetned kell.
- Legfeljebb itt alszunk. Elég tágas a ház, van elég hely és remélem engem nem találsz majd defektesnek. -mondta nevetve.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.33 pont (45 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 Pavlov 2018. 01. 16. kedd 00:26
Laza, jó kis egyéjszakás. Írj még!
#11 Almoska5 2018. 01. 14. vasárnap 03:35
Nekem megközelítette az 50 pontot is, ha folytatódhatna.
#10 cscsu50 2018. 01. 12. péntek 08:18
jó folytasd!
#9 sunyilo 2018. 01. 11. csütörtök 19:49
Jó lett. Szerintem, ha folytatod, akkor jobb, hogy itt hagytad abba...
#8 listike 2018. 01. 11. csütörtök 10:01
Megérne egy folytatást.
#7 veteran 2018. 01. 11. csütörtök 08:19
Ritkán olvasni ilyen jót. 10 pont.
#6 Andreas6 2018. 01. 11. csütörtök 07:56
Jó bevezetés, jó szex - nekem hiányzott a lezárás.
#5 feherfabia 2018. 01. 11. csütörtök 06:14
Folytasd!
#4 A57L 2018. 01. 11. csütörtök 04:26
Szépen megfogalmazott írás.
#3 vakon54 2018. 01. 11. csütörtök 02:39
Fragance 10 pont
#2 zoltan611230 2018. 01. 11. csütörtök 02:28
Nagyon szépen írta ,
#1 Törté-Net 2018. 01. 11. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?