A+ A-

Úton

A férfi magányosan autózott. Egykedvû volt, bár a nap szépen sütött, de a hideg miatt nem tekerhette le az autó ablakát. Ez bágyadtságot okozott nála, szóval egykedvû volt. A hármas úton, elhagyva Gödöllőt még monotonabb lett a kedve, hiszem a hétköznapi délelőttön senki nem volt az utakon. Halkan szólt a zene, de ez sem tudta feldobni. Halk hümmögés hallatszott a csukott száján át, majd magányában elkezdett dudorászni.
Nagyon hosszú lesz az út, de valahogy ki kell bírni.
Egyszer egy erdős résznél meglátott a távolból a fák takarásában egy embert. Lehet, hogy stoppos?
Felveszem. Nagyon unatkozom, hátha egy darabig el tudunk dumálni. Már csak 200 méter. Lassítok...
Nem, mégsem, a mai világban ez nem biztonságos... Gyorsítok...
Egy nő az... Lassítok... Odaért, a út szélén lévő kavicsokon megcsúszik a kocsi, de csak egy picit, pont elég volt ahhoz, hogy lássa a "stoppos", hogy miatta állt meg.
- Elvihetem? Nagyon esik -kérdezte a férfi.
A nő végignézett magán, blúza teljesen átázott, de észre sem vette.
Egy pillanatra látta magát a külső szemlélő szemével. Nedves hajából rácsorgott a víz a blúzára, amely szinte átlátszóvá vált.
S közben egy idegen tekintetével is meg kellett birkóznia, aki bár előre nem tûnt veszélyesnek, mégiscsak idegen volt.
A férfi leplezetlen érdeklődéssel bámult rá. A szája kicsit kiszáradt, s közben arra gondolt, vajon mit kereshet egy ilyen nő sötétedéskor az erdő szélén...
Szikrázott a levegő. A néhány másodperces csönd mindkét félnek óráknak tûntek. Közben elkezdett nagyobb cseppekben esni az eső. A nő felmérte a helyzetet és kinyitotta az ajtót. A férfi halvány mosoly bármit sejtethetett, de érezhető volt a nő számára, hogy valamilyen szinten az adósa..
Nem így képzelte a napját. Reggel friss kenyérrel várta a férjét... 10 óra körül van és egy vadidegen férfi kocsijában ül. Nagyon nem tud mit mondani, mert a hideg átjárta a testét.
A férfi látja, hogy a nő fázik, mivel a mellbimbói a rátapadt blúzán Himalájaként emelkedik a magasba.
Hirtelen kevés lett a levegő a férfi számára, de az ablakot nem húzhatja le a hideg miatt.
Valamit kéne mondani, gondolja a férfi... De mit? Gondolkozz, gondolkozz...
- Fázik? Teljesen átázott... Közben a szája annyira kiszáradt, hogy úgy érezte porzik.
A férfi tekintete végigsiklott a nő egész testén. A fejétől a bokájáig. A nő talán sejtette, hogy csak a feje mozgott, de a szeme a mellét pásztázta mindvégig.
A nő nem látta. Hogy is láthatta volna, amikor nem mert balra nézni. Még mindig azon járt az agya, hogy mit is keres ebben a kocsiban.
- Tessék? kérdezte zavartan a nő, de már válaszolt is - nem vészes. A mai nap után ez a legkevesebb...
- "A mai nap után"? Vette fel a fonalat a férfi. - Mi történt?
Ez a nap nem végződhet úgy, ahogy indult. Érezte, hogy más ember lett belőle.
A nő azt gondolta, legyen. Tudom, mit akar, s most nem is fontos más. Nem is akart mást. Senkit és semmit, csak ezt az idegent. Az izgalom lassan felkúszott a haja tövéig.
Érezte, hogy mellbimbója megmerevedik.
A férfi néha rápillantott, felmérte a lassan végbemenő változást és döntött...
- Valami baj van? - kérdezte a férfi olyan kedves és érdeklődő hangon, hogy a nőnek összeszorult a torka. Rögtön azt érezte, hogy megbízhat benne, de azért óvatosan csak ennyit mondott:
- Csak egy kis semmiség.
Lassan végignézett a mellette ülőn. Leírhatatlanul sármos volt. Az a fajta, aki nem tudni miért tetszik a nőknek, de hogy árad belőle valami különleges vonzerő, az biztos.
A férfi érezte, hogy útitársa méregeti, s ez mulattatta.
"nocsak" Most mi a fenét akarhat ez a nő? Nagyon erotikus... De nem hihetem, hogy engem.. - morfondírozott a férfi. - De ez nem lehet véletlen. Ahogy néz.. Mintha levetkőztetne... - Csak szeretnéd, szólalt meg egy belső hang a férfiben, majd a másik: - Téged akar, nem látod? Állj meg, tépd szét a blúzát és nyalogasd a mellét. Hidd el, hogy ezt akarja!
A nő csak annyit látott, hogy a férfi rázza a fejét, de azt nem sejthette, hogy a jó és a rossz lelkiismeretét próbálja elkergetni.
- mi legyen, teszi fel a kérdést a férfi magában..
- Nem baj, ha leveszem a cipőmet? - kérdezte a nő. - teljesen átáztam, teli van vízzel a cipőm.
- Ez csak természetes, mondta foghegyről a férfi, de közben a szeme sarkából leste, ahogy a nő felhúzza a lábát. A nő szoknyája felcsúszott a combja tetejéig. Bal kanyar, a nő az instabilitása miatt egy kicsit jobbra dőlt az ajtónak, a bal lábát így egy kicsit a kelleténél is magasabbra emelve sejtetni engedte a fehér, csipkés bugyi vonalait.
A másodperc tört része alatt a férfi csak annyit látott, hogy gyönyörû feszes combok, fehér kivillanó bugyi és a nő borul...
Elengedte jobb kezével a kormányt és a nő után kapott reflexből. Nem kellett volna. A furcsa pózból kifolyólag nem a karját fogta meg a nőnek, hanem a mellét. Az út egyenes lett.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.7 pont (46 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 zsuzsika 2018. 03. 22. csütörtök 13:47
Érdekes.
#11 Pavlov 2017. 11. 5. vasárnap 23:33
Zavaró, hogy keveredik a nézőpont.
#10 cscsu50 2017. 10. 6. péntek 05:22
egész jó
#9 gyuri0926 2017. 10. 5. csütörtök 16:39
Hát ....
#8 veteran 2017. 10. 5. csütörtök 13:58
Nem ragadott magával.
#7 sztbali 2017. 10. 5. csütörtök 10:33
Átlagos.
#6 listike 2017. 10. 5. csütörtök 07:53
Nem volt rossz.
#5 vakon54 2017. 10. 5. csütörtök 06:37
Feleségem és én 10 pontot adunk. Folytazsd.
#4 Andreas6 2017. 10. 5. csütörtök 06:34
Ez jó volt!
#3 feherfabia 2017. 10. 5. csütörtök 06:02
Tetszett! Folytasd!!
#2 A57L 2017. 10. 5. csütörtök 04:28
Érdekes stílus,de csak közepes.
#1 Törté-Net 2017. 10. 5. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?