A+ A-

Csordultig 1. rész

Néhány éve, a húszas éveink közepén, karácsony és szilveszter között egy kirándulást szerveztünk a Börzsönybe. Egy kulcsos házba. Csontig hatolóan hideg szél süvített, ahogy a vasútállomás peronján egyedül várakoztam a többiekre, mert sajnos a barátom az ünnepekben lebetegedett és belázasodva nyomta az ágyat otthon. Legnagyobb meglepetésemre a többiek is hozzám hasonlóan jártak, mert csak a srácok érkeztek és ők is a barátnőik megbetegedéséről számoltak be. Előbb még tanácstalankodtunk, hogy menjünk-e egyátalán vagy maradjunk, de mivel megvoltak már a jegyek és ki volt fizetve a szállás is, így pár perc múlva már a vonaton zötykölődtünk.
A célállomástól még kb. 4 km-t kellett gyalogolnunk. Ráadásul a korábbi napok erős havazása miatt majdnem térdig érő hóban. És a hó megint szállingózni kezdett. A háznál a gondnok várt bennünket. Jól befűtötte a társalgó cserépkályháját és a szobák kályháiba is begyújtott. Megtörtént az átadás-átvétel, majd berendezkedtünk. 5 kétágyas szoba, ötünknek, mindenkinek tehát egy. Majd kisvártatva előkerültek a flaskák és beszélgetni meg iszogatni kezdtünk.
A kellemes meleg, no meg a pálinkák jótékony hatására azon vettük észre magunkat, hogy a kint, fokozatosan erőteljesedő havazás ellenére mi egyre lengébben öltözöttek lettünk. Összedobtuk a vacsorát és a tűzhelyre tettük, majd kártyázni kezdtünk. A sokadik játszma után már kezdett unalmassá válni, ezért az egyik srác felvetette: mi volna, ha lenne a játéknak valami tétje. A pénzt hamar elvetettük, maradt a ruházat. Röhögve néztünk egymásra a röpke szünetet követően, hogy mindenki ismét felöltözött. Polók helyett már pulóver, a rövidnadrágra a hosszú is rákerült. A szabály egyszerű volt. Menetközben, következmények nélkül ki lehet szállni, de a vesztesnek le kellett vennie egy ruhadarabját. A győztesnek természetesen nem kellett vetkőzni. Több parti elég kiegyenlítetten végződött. Mindannyiunkról lekerültek a pulcsik, már egy-egy zokni is a kupac tetejére került, amikor hirtelen minden megváltozott. Többször is úgy éreztem nyerhetek, de végül nem pártolt hozzám a szerencse. Így már csak a bugyi és melltartó volt rajtam, miközben a srácok hosszúnadrágjukban, ugyan zokni nélkül, legfeljebb, ha félmeztelenek lehettek. Mindössze egyikőjük volt hozzám hasonlóan nehéz helyzetben: már csak a póló és az alsónadrág volt rajta. Több játszmából is még időben kiszálltam, viszont miután egyet megnyertem, ismét felbátorodtam és ez lett a vesztem.
- Punci vagy cici? - kérdeztem, de a válaszukat meg sem várva a bugyimat toltam le majd a közösbe dobva visszaültem a helyemre.
Persze próbáltam óvatoskodni, de végül mégis én lettem elsőként meztelen. Mivel nem volt még teljesen egyértelmű a győztes, a játék folytatódott tovább, ezért azt javasoltam, hogy olyan dupla vagy semmi alapon még én is részt vennék benne.
- De mi van, ha vesztesz? - kérdezte az egyik srác.
- Mi lenne? - vetette közbe egy másik - Dugás.
Nagyot röhögtünk és kezdtük máris az újabb játszmát.
Mikor már egyik srác a másik után szintén a sorsomra jutott, vagyis teljesen meztelenek lettek ők is és kiszálltak, a nyertessel egy utolsó harcba szálltam, de végül vesztettem.
- És akkor tényleg meg fogsz dugni? - kérdeztem a győztes sráctól, miközben az asztal közepére kerülő ruhakupacból mindenki kiválogatva a sajátjait, öltözködni kezdett.
- Miért kérded? - nézett rám.
- Mert nem is biztos, hogy... - húztam fel a bugyimat - akkor fel kéne öltöznünk, nem? - bódultan kacérkodtam kicsit.
- Szerintem előbb kajáljunk! - szólt közbe egy másik fiú.
Ettünk, majd elmosogattunk és kis rendrakásba kezdtünk, s mivel kint elállt a havazás és a szél sem fújt már, két fiú kiment eltakarítani egy kicsit a havat. Majd miután mindennel végeztünk újra körbe ültük az asztalt és iszogatni kezdtünk.
Jó későre járt már, olyan este 10, fél 11 lehetett, amikor a győztes srác megkocogtatva poharát, jelentőségteljesen szólásra emelkedett.
- Húzzunk sorsot! - kezdte, meghökkentve bennünket egy cseppet - Persze csak, ha nem zárkózol el az ötletemtől - fordult felém - Ugyanis jobb volna, ha mindenkivel lefeküdnél - talán a beleegyezésemre várt - és a sorsolással eldönthetnék, kivel, hányadikként. - fejezte be végül mondandóját.
Soha nem voltam még eddig több pasival, sem egyszerre, sem egymásután. Cikáztak a gondolataim, de furcsamód nagyon felizgatott az ölembe pottyant nem kicsit bizarrnak tűnő lehetőség. Azt hiszem leginkább azért, mert mindannyiójukat régóta jól ismertem és egyáltalán nem volt elképzelhetetlen, hogy bármelyikükkel lefeküdjek. Ráadásul most úgy tűnik mindegyikükkel meg is fog történni. Persze volt ebben olyasvalami is, hogy így talán az otthon maradotakkal kapcsolatos lelkiismereti kérdések is könnyebbé válhatnak.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.02 pont (59 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 Ulysses 2017. 04. 1. szombat 18:54
Kicsit erőltetettnek érzem az alaphelyzetet. Amúgy nem rossz.
#12 sportyman (alttpg) 2015. 10. 6. kedd 11:12
Kellemes szórakoztató történet.
#11 listike 2015. 09. 8. kedd 06:51
Ez a totális szemétség és megcsalás az otthon maradottakkal szemben. Szerintem nagyon aljasok voltatok. 0pont.
#10 feherfabia 2015. 08. 27. csütörtök 06:01
Közepes!
#9 papi 2015. 08. 25. kedd 15:04
Nem rossz.
#8 tomi19 2015. 08. 25. kedd 13:25
Jóó jöhet a folytatása....
#7 rockycellar 2015. 08. 25. kedd 13:16
Jöhet afolytatás
#6 Andreas6 2015. 08. 24. hétfő 15:36
Egy baja van csak: túl rövid!
#5 deajk2008 2015. 08. 24. hétfő 10:07
nekem tetszett 8p lett... folytasd
#4 veteran 2015. 08. 24. hétfő 08:24
Kissé valótlan, de nem rossz.
#3 cscsu50 2015. 08. 24. hétfő 08:18
a többi menet?
#2 tiborg 2015. 08. 24. hétfő 04:52
A moral ketseges, de ha ez "szorakozas" en is beszallnek.....elsonek
#1 Törté-Net 2015. 08. 24. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?