A+ A-

A nőgyógyásznál

Ma kell mennem a nőgyógyászatra. Amióta magánorvoshoz járok, amikor a legféltettebb kincsemhez nyúlnak, egészen máshogy áll hozzá az orvoshoz. Volt egy pár kellemetlen élnényem régen. Előfordult, hogy a nővért kiküldte a szobából a nőgyógyászom és szexelni próbált velem akaratom ellenére. De próbálom ezt elfelejteni, ezért váltottam orvost. Úgy érzem, megéri a pénzt, hogy figyel rám, pár percet beszélgetünk is, és szívesen lépek be a rendelőbe. Mindig tisztaság van, bejelentkezve alig kell várnom.
Az állami rendelőben órákig kellett várakozni, hatalmas pocakú állapotos nőkkel, ki tudja, milyen nemibetegségekkel bajlódó, kétes arcú lányokkal azért, hogy aztán egy mogorva, durva fickó megvizsgáljon. Az is érdekes, hogy a doki olyan negyven év körüli nő. Hogy ez különleges, azóta tudom, amióta barátaimmal szóba került, mivel kivétel nélkül mindenkinek férfi nőgyógyásza van közülük.
Kellemetlen érzés már a tudat is, hogy egy hideg vasat fog belém dugni. Hiába mondta nekem, hogy
lazítsam el magam, gondoljak másra.
Nehéz nem odafigyelni akkor, ha egy orvosi rendelőben van az ember, deréktól lefelé teljesen mezítelenül, és egy hideg idegen tárgy hatol belé. Nem fájdalomról van szó, inkább kellemetlenségről.
Amikor megérkeztem a rendelőbe, nem volt senki a váróban. A rendelő (ami egy lakásból lett átalakítva) ajtaja nyitva volt, beléptem, és becsuktam magam mögött az ajtót. Az ajtó csukásra kinyílt a rendelő ajtaja. Meglepetésemre egy fehér köpenyes, fiatal férfi lépett ki rajta. Meglepett arcomat látva - hiszen még az egész lakásban sem láttam soha férfit - megszólalt:
- Fáradjon be, a doktornőnek ma délelőtt sürgősen el kellett utaznia, én vettem át az egész napi műszakját - és beinvitált a vizsgáló helyiségbe.
Leesett az állam, és gyanakodni is kezdtem, hogy ez helyén való-e így?
Azután a doki névtáblájára pillantottam, és megnyugodtam, hogy azt a nevet láttam, amit érkezéskor mindig a bejárat melletti táblákon, a doktornő neve alatt. Magánrendelő lévén a doktornő is csak heti egy napon rendel, és valószínűleg ezért szerepel még azokon a táblákon másik négy név. Biztos felosztották egymás között, hogy ki milyen napokon birtokolja a rendelőt. Ezzel megnyugodtam, újra ránéztem a férfire, és megállapítottam, hogy komoly, intelligens arcú, kedves. Ha már az arcán időztem, azt is észre vettem, milyen jóképű.
Leültem a szokásos székbe az íróasztal mellett. A doki kicsit kérdezgetett, közben nézegette a doktornő füzetét, amibe minden adatot össze szokott irkálni a páciensekről. Megbeszélték, hogy most csinálják meg az évente kötelező rákszűréshez szükséges vizsgálatokat. Bólintottam, majd miután a doki a paraván mögötti székre mutatott, hogy legyen szíves levetkőzni alulról, majd a vizsgáló székre ülni, arra gondoltam, amikor felkelt az íróasztal mellől a székből, hogy most kicsit könnyebb lesz elterelni gondolataimat a csúnya nagy vasról.
Erőnek erejével próbáltam gondolataimat egész más irányba terelni. Leültem a székre, kikötöttem cipőimet, levettem a zoknikat és beleraktam, majd felálltam, kigomboltam farmernadrágom, és elkezdtem levenni a nadrágom is. Közben gondolatam azon jártak, milyen jóképű ez a férfi. Próbáltam a helyzet pozitív oldalát nézni, és azt mondogattam magamban, mennyire szerencsés vagyok, hogy egy ilyen pasi fog megvizsgálni.
Amikor a bugyimat is levettem, és a székre raktam a nadrág mellé, elindultam, hogy felüljek a vizsgálóágyra. Ahogy egyet léptem, meglepve tapasztaltam, hogy teljesen benedvesedtem. Magamban nevettem, és megdícsértem önmagam. Ez az, most aztán sikerült elterelni a gondolataimat! Mosolyogtam, bár gyorsan észhez kaptam, nehogy a doki észrevegye. Ő közben a füzetet lapozgatta, írogatott, én meg kezdtem aggódni, mi lesz, ha észre veszi. Aztán megvontam a vállam, és felfeküdtem. Csak látott már ilyet, no meg amúgy sem tehetek róla. Felfeküdtem az ágyra, két lábam beakasztottam, kezeimet hasamra tettem, és behúnytam a szemeimet. Mivel a doki még nem jött, az aggódásból huncutság lett. Ott feküdve széttárt lábakkal, meztelen alsó testtel az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha tényleg, direkt ingerelném még magam gondolatban?
Becsukott szemmel elképzeltem, hogy milyen lehet a doki ruha nélkül. Biztos csupa izom. Milyen jó lenne végigsimítani egész testét, azután végigcsókolnám... és ahogy így álmodoztam, éreztem, hogy a nedv már folyik ki belőlem, annyira felizgultam. Aztán hirtelen az is eszembe jutott, hogy nem csak a nedvről fogja észrevenni a helyzetet, hanem biztos ugyanúgy odatódul minden vér. Jaj, mi lesz? Biztosan észre fogja venni, hogy az egész nemiszervem környéke tiszta vörös - és főleg, hogy lüktet. Ezt még jobban élvezve vártam a csúnya nagy vasat, és szemem még mindig csukva tartva hallottam, ahogy a doki a szekrényhez lép, kinyitja azt, a fém szerszámok között turkál, majd odalép hozzám. Próbáltam nagy levegőt venni, hiszen a doktornő mindig azt mondta nekem, és vártam a borzasztót...
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.46 pont (56 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 papi 2013. 11. 15. péntek 14:32
Nem semmi
#5 zsuzsika 2013. 11. 14. csütörtök 08:22
Nekem is ismerős
#4 Rinaldo 2013. 11. 14. csütörtök 07:30
Jó kis vizsgálat.
#3 hairy_pussy 2013. 11. 14. csütörtök 06:44
volt már
#2 A57L 2013. 11. 14. csütörtök 05:07
Nem rossz.
#1 Törté-Net 2013. 11. 14. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?