A+ A-

Erdélyi fantázia

Figyelem, a történet biszexuális elemeket is tartalmaz!
A következő történet a fantázia szüleménye, valójában egy olyan fantáziámat, vágyamat próbáltam megjeleníteni erotikus történet formájában, amely már nagyon rég foglalkoztat. A különböző partnerkereső oldalakon próbáltam barátokat, társakat találni az alábbiakhoz, de mindeddig nem jártam sikerrel.
Íme az elképzelt történet...
...következő oldal, jelent meg a felirat a lap alján, a 12. oldalnál tartottam már, de még egyetlen hirdetés sem tűnt úgy igazán vonzónak. Valójában nagyon kevés olyant találtam, ami legalább hasonlított volna ahhoz, amit én kerestem. A többség leginkább párt vagy hölgyet keresett, szóló pasi senkinek nem kellett. Igazából már kezdettől fogva sejtettem, hogy nem lesz könnyű olyan párt találnom, akik legalább valami hasonlót keresnek, netán ugyanazt, mint én. Még végignéztem néhány hirdetést majd azzal a meggyőződéssel léptem ki a partnerkereső oldalról, hogy nincs esélyem megtalálni a nekem való párt.
"33 éves férfi vagyok. Olyan 45 év fölötti házaspár ismeretségét keresem, ahol az úr enyhe bi beállítottságú, és akik elfogadnának intim barátjuknak. Kölcsönös szimpátia, ápoltság és műveltség elvárt. Kizárólag hosszú távú, diszkrét kapcsolat érdekel".
Újra elolvastam az adatlapomat, azzal a gondolattal, hogy talán valamit változtatni kellene rajta. Már több mint 6 honapja jelent meg a hirdetésem, és csak két olyan válasz érkezett rá, amin érdemes volt elgondolkodni. Az egyikkel az volt a problémám, hogy nagyon fiataloknak tűntek, én pedig nem azt kerestem, a másik pár pedig egyrészt nagyon távol élt tőlem, másrészt pedig külön-külön mindketten házasok voltak. Így tehát lemondtam arról, hogy megismerkedjek velük. A többi 3-4 levélről, amit kaptam, az volt a véleményem, hogy nem olyan emberekkel akarok megismerkedni, valamiért nem tűntek megfelelőnek és elég diszkréteknek. Számomra pedig rendkívüli fontossággal bírt a diszkréció.
Egy kisebb Erdélyi városban élek, és nem hiányzott volna, ha ismerősök, barátok, esetleg a családom tudomást szerezzen arról, hogy mire keresek partnert. A legszimpatikusabb levelet egy 50 év körüli, biszex férfitól kaptam. Műveltnek és diszkrétnek tűnt, de én párt kerestem. Nem éreztem úgy, hogy ágyba tudnék bújni egy pasival, szükség volt a női nemre is. Valójában ez a hármas felállás, bi pasival, egy olyan fantázia volt, amit ugyan szerettem volna kipróbálni, de nem voltam teljesen biztos abban, hogy tényleg fog-e menni, tényleg úgy és azt fogom-e érezni amire vágytam, vagy amit elképzeltem. Egyszóval voltak kétségeim...
"1 új levele érkezett" - láttam az adatlapom fölötti feliratot. Megnyitottam a leveleimet, és mielőtt még elolvastam volna a szöveget, megnéztem a levél írójának az adatlapját.
"50 - es pár fiatalabb barátot keres. Csak komolyan..."
Nem sokat árult el ez a két mondat arról, hogy konkrétan mit, kit vagy mire keresnek partnert, de érdekesnek tűnt az adatlapjuk, pláne, hogy a személyi adataik szerint, alig 50 km-re laktak tőlem. Nem lakunk egy városban, tehát nagy valószínűség szerint nem ismerjük egymást, ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amit én keresek, tehát érdekes... Ezek után elolvastam a levelet, amit küldtek. Sokkal többet nem tudtam meg a levélből sem, csak annyit, hogy szívesen megismernének, egyelőre virtuálisan. Tetszett, hogy nem kértek azonnal fényképet, vagy nem akartak másnap találkozni. Azt az érzést keltette bennem a levél, hogy elsősorban a személyiségem érdekli őket.
A több mint egy hónapig tartó levelezés, ami heti 3-4, levelet jelentett, valamint a több órai csevegés egy chat oldalon, meggyőzött arról, hogy legalábbis szellemileg, műveltség, kulturáltság szempontjából ők a megfelelő pár. Megtudtam, hogy a hölgy, Enikő 48 éves és egészségügyi asszisztensként dolgozik egy kórházban, a férje Péter 51 éves és egy kis magánvállakozást vezet. Elmondásuk szerint soha nem próbálták a "hármast", de már elég rég fantáziálnak egy ilyen hármas kapcsolatról, és bár Péternek eddig még nem voltak biszexuális tapasztalatai, egy megfelelően diszkrét, szimpatikus és ápolt fiatalabb férfival kipróbálnák ezt is. Egyszóval nagyon nyitottnak és barátságosnak, valamint, amit én fontosnak ítéltem meg, műveltnek tűntek.
Pár másodpercig várnom kellett, amíg megjelent a kép, előbb egy homályos, elmosódott képet láttam, ami lassan kezdett formát ölteni. Egy billentyűzet és egy kéz jelent meg, amint a gombokat nyomdossa. Én is próbáltam olyan pozícióba állítani a webkamerámat, hogy láthatóvá válljon az arcom is. Megbeszéltük, hogy jó volna személyesen is megismerkedni, de az Enikő és Péter kérése az volt, hogy előbb ismerkedjünk meg kamerán keresztül. Nem volt kifogásom ez ellen, úgy gondoltam jobb így, könnyebben elkerülhető az utólagos kellemetlenség, abban az esetben, ha netán mégsem volnánk szimpatikusak egymás számára, bár mindhárman osztottuk azt a véleményt, hogy a fizikai megjelenés csak másodlagos.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.19 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2013. 07. 1. hétfő 08:41
Elmegy.
#8 papi 2013. 06. 29. szombat 13:12
Nagyon jó
#7 papi2007 2013. 06. 28. péntek 09:13
hasonlóról fantáziálok én is
#6 genius33 2013. 06. 27. csütörtök 17:19
Hm egész jó lett. smile
#5 gaborthefirst 2013. 06. 27. csütörtök 12:56
hárman: szerintem is "jó lett volna, ha valóságos", de attól tartok így az marad. Mármint fantázia. Sajnos nekem sincsenek jó tapasztalataim a netes ismerkedéssel, véleményem szerint teljesen értelmetlen időpocsékolás levelezgetni, főleg hónapokig, mert ezalatt az ember óhatatlanul beleéli magát valamibe, valaki(k)be, de a valóság más lesz, csalódás, mert ugye mindenki hazudik, és ezen még a webkamera sem segít... Én - ha a neten valaki megtetszik nekem, vagy én neki - a legrövidebb időn belül, ha lehet azonnal találkozok, mert úgyis a személyes találkozás dönt el mindent, ott öt perc alatt kiderül, hogy van-e szimpátia, működik-e a kémia, ami nélkülözhetetlen. És ez csakis élőben derül ki! Ha igen, ha van kölcsönös szimpátia, akkor jöhet a következő lépés, további ismerkedés, közös programok stb, ha nincs, akkor nem raboljuk egymás idejét, elköszönünk, nincs csalódás, sem elpazarolt hónapok, majd valaki mással összejön... Lehet, hogy túl pragmatikusnak tűnik, de tapasztalatom szerint így működik, illetve a spontán ismerettségek szoktak jól alakulni. Nyitott szemmel kell járni, aki keres az talál, ennyi. De nekem nagyon úgy tűnik csak ábrándozol róla, ami édes kevés, mert céltudatosnak, rámenősnek és bevállalósnak kell lenned, ha ezt a vágyadat valóra akarod váltani. Más ám elképzelni és megint más megtenni, nagyon más... És szerintem hagyd el a műveltség mániádat, mert az intelligencia nem egyenlő a műveltséggel, az unintelligens művelt emberek a legsötétebbek, szóval ne legyenek illúzióid, de úgyis a saját bőrödön fogod megtanulni, mint mindenki. smile Ha van eszed bátran, előítélet-mentesen, nyitottan és rugalmasan állsz hozzá az emberekhez és az élethez. Nos, ha rám hallgatsz, azt teszel amit akarsz, csak légyszi csináld már, ezt rossz nézni is! Remélem megvalósítod az álmodat, a fentieken túl sok szerencsét hozzá! Ha esetleg kíváncsi vagy a tapasztalataimra, vagy van kérdésed, szívesen segítek amiben tudok: gaborthefirst@freemail.hu Üdv!
#4 Rinaldo 2013. 06. 27. csütörtök 07:22
Jó lett volna ha valóságos.
#3 Pavlov 2013. 06. 27. csütörtök 06:03
Fölösleges gondolatjelek is vannak benne.
#2 joozsi 2013. 06. 27. csütörtök 02:11
"több éves barátság kőt ehhez a két emberhez", "és combjai búja látványban részesítettek", "Az arcom előtt ott csüngött a nedvektől fénylő punci,"
Érdekes is lehetne. Szerintem, gyenge.
#1 Törté-Net 2013. 06. 27. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?