A+ A-

Jó a buli - le a bugyit! 3. rész

2. éjjel
Amint nyikorogva felnyíltak a szemhéjaim - akár egy spanyol boltocska redőnye, ami delelés után nehezen csikordulva, lomhán emelkedik fel a sűrű kánikulában -, Karcsit pillantottam meg az ablak előtt állva.
Szobatársam, akivel az egyhetes továbbképzés során testvériesen osztoztunk a kisméretű, ám legkevésbé sem hangulatos, viszont sokat látott motelszobán és az élményeken, máris esküvői vagy karmesteri öltöny-szerű, üzleties öltözékében nézett optimistán a ránk váró nap eseményei elé. Még a nyakkendője is behízelgő sötétszürkén pompázott, így kimondottan bizalomgerjesztő képet mutatott a reggeli fényben. Ez a szürke-mégszürkébb-legszürkébb színkavalkád érdekes összhatást produkált. Mint egy befektetési és pénzügyi tanácsadó, aki biztosításokkal is házal mellesleg, esetleg még edényeket és életfogytig szóló üdülési jogot is árul, de csakis alapos kedvezménnyel.
- Jó reggelt! - köszöntöttem a tőlem telhető legvidámabb hangomon, ami most valahol a rekedt varjú és a suttogó oroszláné között foglalt helyet a hangok skáláján.
- Nem sokat aludtunk, de ez téged biztos nem zavart, mert nagyon intenzíven alszol. Azt mondták a nők, hogy ha megerőszakolnának, nem is vennéd észre, de hogy másnap nem emlékeznél rá, az tuti.
- Csajok? - próbáltam megragadni a fonalat, amit még az éjjel, vagy hajnalban elveszítettem. Nem is ittam pedig sokat, hiszen nem szokásom, de aludni azt valóban bírok.
- Tudod, ilyenek - mutatott a levegőben két méretes cicit.
Ehhez már felültem az ágyon.
- Milyen csajok jártak itt? Ne mutasd, azt a részét értettem!
- Először is Luca. Nincs kedved elcsábítani, amikor nem nézek oda?
- Ezt hogy gondolod? - dörzsöltem ki az álom maradékát a szememből, és nagyot nyújtóztam.
- Nem haragudnék meg, sőt vendégem vagy egy sörre vagy bármire! - biztatott Karcsi. - Mindig szemmel tart, mint egy pótfeleség, pedig szórakozni jöttem én ide, nem nősülni...
-... a továbbképzésre! - fejeztem be méltatlankodó mondatát. - Ki járt még itt?
- Az az autós nő, aki tegnap is itt volt velünk a buli előtt...
- Autós?
- Ugyanolyan magas akkor is, ha ül az autóban, akkor is, ha áll mellette...
- No mindegy! Más? - türelmetlenkedtem.
- Akivel ücsörögtél egész éjjel, ő is benézett, csak jó éjt kívánni, de téged már lekésett, pedig szerintem szívesen itt maradt volna. És a vékony derekú, de alul-fölül kiadós is itt volt, elvitte a bugyiját, és küldött egy puszit. Ha én ilyen kapós lennék! Mindegyik azt leste, hogy talán felébredsz, és bebújhat melléd...
- Más semmi?
- Hát nem elég ez? Kapcsolj rá egy kicsit, már a harmadik nap kezdődik, és még nem is dugtál egy jót! - biztatott. Nem tartottam szükségesnek elmesélni a kalandjaimat. Ő csak Timiről tud, akivel sokat sétálgattunk és beszélgettünk, s aki miatt biztosan irigyel, még akkor is, ha ő már első nap ágyába csalogatta Lucát, mi meg Timivel, szemmel láthatólag nem jutottunk el ekkora távolságra. Miért mesélném el neki nagycicist, akit kimentettem a mosdóablakon, és ezért megjutalmazott? Vagy miért mesélném el az éjszakai csajt, akivel táncoltunk, beszélgettünk, és azért egészen közeli kapcsolatba is kerültünk a néptelen folyosó üvegjének támaszkodva?
Lassan nyitottam be a fürdőszobába, óvatosan, hiszen tegnap éppen egy pucér popsitulajdonos mosta a fogát beléptemkor.
Ezúttal nem.
Most a haját törölgette. Feje nem látszott ki, de apró, nagyon formás cicik mosolyogtak rám. Nekik mondtam: bocs! Gyorsan visszacsuktam az ajtót.
Egy perc múlva viszont megjelent, egy szál törölközővel a fején. Nem is tudtam, hová nézzek, mert most láthatta a tekintetem irányát.
- Mindjárt készen vagyok ám - mondta. Felém meg: - Szia! Jól aludtál?
Nem zavartatta magát, végülis az éjjel már láthattam csupaszom, ahogy a Zoltán-féle buliban mindenki. Morogtam valamit az éjszakáról, amiből mindig ellopnak egy darabot az álommanók, de erre senki nem figyelt.
- Lemegyek addig, sétálok egyet, amíg elkészülsz - jelentette ki Karcsi a pénzügyi tanácsadókra jellemző, üzleties komolysággal. - vagy elkészültök.
- Én meg lezuhanyozom - Már indultam is elfoglalni a fürdőszobát.
Alig szabályoztam be a víz hőfokát - nem túl melegre és nem is hidegre - Luca megjelent, ezúttal már a törölköző-turbán sem volt a fején:
- Nem zavarlak? Csak a fésű...
Kicsit később, amikor tusfürdős lettem, már bugyi is volt rajta, bár más még nem:
- Nem akarlak zavarni, itt hagytam valahol... - Nem derült ki, mit hagyott itt, de biztos megtalálta.
Mégegy látogatás, egy be nem gombolt ing is került rá közben. Vagy ezt a lányoknál blúznak hívják? Ingszerű blúz. Blúzszerű ing? Valaki világosítson fel női ruhatár-ügyben, mert nem értem!
- Jó a víz? - kérdezte, egy tétova lépést téve felém. Olyan érzésem támadt, hogy mindjárt betoppan mellém a vízsugár alá, és nem törődve ingszerű ruhája és fekete tangája elázásával, segít a reggeli tusolásban.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.98 pont (57 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 A57L 2014. 01. 30. csütörtök 06:13
Egész jó.
#3 sipospista 2013. 08. 4. vasárnap 13:34
nem rossz megy a pont
#2 tiborg 2011. 05. 13. péntek 04:59
Mindharom jo helyesirassal,kitunoen osszeallitott es annak dacara elvezetes tortenet. Remelem, hogy lesz befejezese!!
#1 Törté-Net 2011. 05. 9. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?