A+ A-

Iméon - A büntetések 1. rész - Függesztve

Töltöttem magamnak egy pohár bort és leültem a fotelba, amiből nemrég még Iméon meztelen testét nézegettem, méregettem. Most csak az ablakon bámultam ki, néztem a zöldellő természetet és képzelődtem a hamarosan következő büntetésekről. Az elmúlt időben sokat barangoltam a neten, olvastam, képeket, videókat kerestem, néztem és nem bízva izgalomban lévő agyamban, leírtam mindent, ami eszembe jutott. Most ezek a büntetések futottak végig, megpróbáltam őket előre eljátszani. Elképzeltem ahogy a kötelek belevágnak húsába, ahogy vergődik köztük, ahogy az eszközök nyomai megjelennek bőrén, ahogy sikoltozik és persze ahogy feltáruló ágyékába betörök ágaskodó férfiasságommal.
Úgy elbambultam, hogy észre sem vettem, hogy elzárta a zuhanyt, meztelen lábakkal odajött és leült a fotel szélére.
- Te itt vagy? - kérdeztem félálomból felriadtan.
- Igen, készen vagyok - kezével közben elkezdett játszani a hajammal.
- Ez mit jelent? Befejezted a zuhanyzást, vagy várod a folytatást? - tettem fel a provokatív kérdést.
- Te melyiket szeretnéd? - kérdezett vissza, de választ nem is várt, hanem kivette kezemből a poharat és ivott egy kortyott.
- Egész jó! - állapította meg - Tehát milyen kártyáid vannak?
Az asztalon fekvő kártyákra mutattam.
- Betük, szavak és számok vannak rajtuk, a laptopban van a megoldó kulcs. Minden számhoz tartozik egy büntetési mód, eljárás, különböző játékok a testeddel, ahol lehet a lelkeddel, önfegyelmeddel is. Van amit régen már csináltunk és van jó pár amit akkor valamilyen okból kihagytunk, de én nagyon szeretném rajtad, veled végigcsinálni. Annyit ígérhetek, hogy neked fájni fog, de ha emlékeim nem csalnak élvezni is fogod a hátralévő időt. Ahol a büntetés száma is kérdés, ott majd dobókockázol, vagy saját magad mondod meg a büntetések számát. Azt szeretném, hogy a véletlen által, de TE döntsd el, mi fog veled történni.
Iméon arcán a mosoly figyelemmé változott, majd amikor befejeztem újra mosolyogni kezdett, de a borospoháron látszott, hgy meg- megremeg a keze.
- Huuuuhh, ez izgalmasan hangzik - válaszolt, mint régen, amikor valami újat találtunk ki.
- És mikor kezdjük? - kérdezte izgatottsággal teli hangon.
- Amikor akarod - dobtam vissza a labdát.
Visszaadta a poharat, figyelve arra, hogy mikor átveszem végigsimítson kezemen és odament az asztalhoz, lehajolt, kiválasztott egy kártyát, miközben rám nézet.
- Ez legyen az első - és kiválasztott egy kártyát. De nem értem mi van ráírva.
- Az első az az eszközt jelenti, amivel elverlek. Mivel ezen kérdőjel van, te választhatod ki. Ott van a választék az íróasztalon. Az "X" azt jelenti, hogy széttárt karokkal és lábbal ki leszel feszítve, mint egyszer, mikor az erdőben csináltuk a pataknál. Az utolsó persze nem végtelen ütést jelent, hanem, hogy te választhatod ki, mennyit kérsz, mennyit bírsz ki. De - emeltem fel az ujjamat - remélem emlékszel, a szabályra. Ha kevesebbet mondasz, mint amit elképzeltem, amire képesnek tartalak, akkor a dupláját kapod, az elképzeltnek.
- Emlékszem, ezt nagyon szeretted, hogy én mondjam meg.
- Igen ez nagyon felizgat. És most is bízom benned, hogy nem fogok csalódni, bátor, ügyes kislány leszel.
Megfogtam a kezét: - Gyere velem! És elindultunk az asztal felé.
- Nos, válassz! Melyiket akarod? Melyikkel húzzak égő csíkokat kifeszített testedre? - közben nagyon reméltem, hogy nem valami egyszerű, finom eszközt vállal, hanem bevállalós lesz.
- Ez legyen, ilyent még úgysem próbáltunk - és egy kilenc ágú korbácsot nyújtott felém. Elmosolyodtam.
- Bátor vagy, ez nem éppen a legfinomabb eszköz, amivel nőt lehet szeretgetni.
- Sejtem, de ezt akarom - mondta félelemmel teli hangon. Nehogy azt merd mondani, hogy gyáva vagyok!
Megfogtam a kezét és elindultunk. Izgató volt újra fogni a kezét, ráadásul finoman húzni valami felé, amivel úgy bánthatom, hogy ő is akarja. A földszinten lévő szobába lépve Iméon kissé meghökkent.
- Te ennyire készültél?
A szobában a bútorok félre voltak tolva és egy masszív keret állt a szoba közepén. A négy sarkából kötelek lógtak és rajtuk bilincsek csüngtek.
- Kissé elmerültem az utóbbi időben az "irodalomban" és van egy pár dolog amit már nagyon ki akartam próbálni... - mosolyogtam.
- Légyszíves állj a keretbe és erősítsd fel magadra a bilincseket.
A kereten lévő kötelek elég lazák voltak ahhoz, hogy minden bilincset magára csatoljon. Amikor befejezte kérdőn nézet rám. A keret oldalán lévő kötelet kezdtem el húzni, mire kezei felemelkedtek és a keret felső két sarka felé emelték karját. Addig húztam, míg teste, karja teljesen kinyúlt, majd megcsomóztam a kötelet a rögzítőhöz.
- Most a lábad jön. - szóltam előre és a másik kötéllel lábait kezdtem széthúzni. Először próbált oldalazó lábmozgással engedni a húzásnak, majd ahogy nőtt a terpesz karjaival akarta megtartani magát a húzás idejére. De én teljesen széthúztam lábait, így azok már nem értek le a földre.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.39 pont (23 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 Andreas6 2014. 12. 28. vasárnap 17:52
Ez nekem is magas.
#2 t2005 2010. 09. 15. szerda 23:40
Hogy ebben mit élveznek?
#1 Törté-Net 2010. 09. 15. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?