A+ A-

Lányoknak rólunk

Hála Istennek leszoktam a TV nézésről. Elegem lett, hogy olyan dolgokat próbálnak beletuszkolni az emberek agyába, amit a mai divat diktál, nem pedig a tudatosság és a realitás.
Nem értem, miért lett olyan felkapott dolog a szingliség. Illetve, hogyne tudnám: be lett beszélve a birka nőknek (nem mindenkinek! nem általánosítok) hogy várjanak a tökéletesre, aki gazdag, aki mindenben helytáll, aki mindenben támogat és segít az önmegvalósításban, mindig ki tud elégíteni az ágyban is mindenben, amihez éppen kedved szottyan.
Szeretném elmesélni egy napomat, hogy kicsit feltűnjön nektek is, milyen egy tökátlagos fiú élete.
Reggel fél hét van, a telefonom vadul csörög és rezeg az éjjeliszekrényen. Fantasztikus álmot zilált szét, no de nem gond, már megszoktam. Lenyomom a telót mielőtt agyvérzést kapnék a gagyi csengőhangtól, és felülök az ágyban. Kidörzsölöm szememből a csodás álomképek megmaradt foszlányait és kicsoszogok a konyhába, bedobni egy pohár szörpöt, közben azon töröm a fejem, hogy mit vigyek a suliba uzsonnának, mert a szendvicstől már herótot kapok. Értelmes ötlet persze ilyen korán még kizárt, hogy felmerüljön bennem, szóval inkább visszamegyek a szobámba, amit egyébként a bátyámmal osztok meg, és felöltözök. Ismét irány a konyha, csinálok magamnak a változatosság kedvéért pár szendvicset meg megtöltök egy félliteres flaskát teával, vagy valamivel ami épp a kezembe kerül.
Aztán irány a fürdőszoba: mosakodás, fogmosás, izzadásgátló meg minden, amit a mai általános higiénia elvár. Aztán táska a vállra és irány a suli. Gyalog járok iskolába, immár tizenegy éve. Menet közben a Converse cipőm gumi orrát bámulom és azon gondolkozok, hogy vajon megye-e a keki színű csukám a szintén keki színű bársony gatyámhoz és a halványkeki színű ingemhez. Különben nem nagyon szoktam odafigyelni, hogy mindenféle divat-elvárásnak megfeleljek, de gondoltam fő a változatosság. Negyed óra gyaloglás után be is érek a suliba, ami egy átlagos gimnázium. Itt Fejér megyében biztos van még vagy száz ilyen. Az aulába lépve kezdődik az az ádáz küzdelem és verseny, amiről gondolom már minden csaj tud.
A bejárattal szemben ül a két kinevezett kapus, akiknek kötelességük a későket és az idegeneket "lekapni" és adminisztrációt vezetni. A mai nap két bomba bige vigyorog bőszen. Festett fekete haj, hatalmas ezüst fülbevaló, meggypiros ajkak. Olyan vadító lenne, ha nem úgy nézne ki mint aki épp most esett le egy divatlap címlapjáról. Szerencse, hogy a hosszú haj eltakarja tekintélyes méretű dekoltázsát, mert még biztos beindulnának a hormonjaim. Mert hát hiába vetem meg az efféle szépséget, azért mégiscsak belémoltotta Isten azt a bizonyos "szaporodj vazze!!" parancsot. A másik lány meg a bal oldalt ülő manökenszökevény úgynevezett utánfutója. Megfigyeltem, hogy ha két csaj jóban is van egymással, azért a versengés mindig megvan. Amelyikük a sikeresebb, ami ebben az értelemben azt jelenti, hogy aki a legjobban meg tud felelni az áltársadalmi kívánalmaknak, az megy mindig elöl, meg ilyenek. Na szóval most inkább azon gondolkodok, hogy mivel vágjam ki magam az angol tanárnál, mert tegnap rohadtul nem volt kedvem megírni a házit.
Mire felérek a terembe, sikerül is kiagyalnom egy király tervet, amit persze ügyesen angolul kell előadnom. Az óra nagyon jelentéktelenül telik el. Én rühellem a tanárt ő meg engem. Nagy a szimpátia. A csoport fél tucat emberből áll csak. De végre jön a megváltó csengő és kirontunk a teremből, persze csak miután a tanár húzta az órát vagy tíz percig... Kilépve a teremből kellemes parfümillat csapja meg orromat. Az eddig lankadó fantázia hirtelen fellobban, szemem talán önkéntelenül, vagy valami tudatalatti vezérlése alatt keresni kezdi a kellemes illat forrását, amely minden bizonnyal egy lengén öltözött tuti sunától ered. A lépcsőfordulóban meg is pillantom az illetőt. Meg kell valljam, tényleg szép lány. Bájos mosoly, szép megjelenés, kellemes még a hangja is. Ismerem őt jól: minden második héten más pasival jár. Vagy annyira naiv, hogy minden pasi gagyi bugyibamászó dumáját beveszi, vagy csak ekkora ribanc. Fájdalmas az igazság. hajthatnék rá, bár esélyem nem lenne, mert mint ahogy azt a Tankcsapda is megmondta már: "akinek semmilyen nincs mi a faszban higgyen?" és legfeljebb csak leégetném magam. Szóval marad a szemem sarkából való figyelemmel tartás. Felsétálok töriórára. A cuccom ledobom az asztal mellé és kimegyek a folyosóra figyelni az embereket. Sokkal több dolgot tud meg az, aki csenben figyel a folyosón, mint aki folyton kérdezősködik. Egy csapat kilencedikes csaj megy el mellettem. Négyen vagy öten voltak, nem is nagyon tudom. Egyikőjük az a tipikus: -2átlátszó gatyát veszek fel, hogy látszódjon a tangám" lány, kacéran kidobott mellekkel, bár szegényt nem áldotta meg a genetika nagy keblekkel. Nem baj az igyekezetét azért értékelem egy pillantás erejéig, persze nem fordulok utána: az engem is minősítene, ráadásul nem is éri meg az engergiapazarlást.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.44 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2016. 09. 27. kedd 06:30
Ez inkább csak egy elbeszélés.
#6 vakon53 2016. 03. 21. hétfő 14:14
Igazavan Kelyhecskének.
#5 papi 2014. 06. 17. kedd 21:39
Nem rossz
#4 genius33 2013. 02. 16. szombat 07:08
Egész jó lett. smile
#3 kelyhecske 2010. 05. 15. szombat 21:39
a vége jóó
#2 artfet 2010. 05. 13. csütörtök 23:44
ez tetszik:)
#1 Törté-Net 2010. 05. 13. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?