A+ A-

Panzió nyáron

Eszter munkát keresett a nyáron, az iskolai szünetre. Sikerült neki minden szervezet nélkül találnia egy eszményinek tűnő állást. Egy erdei panzióban találta meg az eszményi munkahelyét, nem a legmagasabb bérért, de szállást és az étkezéseket is állták.
Az oda utazásban is szerencséje volt, a közeli városig kellet csak eljutnia és onnan a tulaj és felesége kivitte. A jelentkezéskor is szimpatikusnak tűnt a számára a harmincas éveiben járó pár (Adél és Pál). Az első nap délután körbe vitték és megismertették a panzióval és az elvégzendő munkát ismét egyeztették. A szobák takarítása, mosogatás a konyhán és néha nagyobb fogadások esetén pincérnőként kellett besegítenie. A szobája a tulajdonosoké mellett volt, a vendégektől kicsit távolabb.
Az első pár nap eseménytelenül telt el, csak a szomszédból kiszűrődő zajok keltették fel a fantáziáját. Párat ismert már nagyon, de pár furcsa hangot nem tudott hová tenni.
A hétvégén sok vendég lemondta az eső miatt a szobafoglalást, a tulajdonosok feszültek voltak a majd teljesen üres szálló miatt. Ráadásul eltört egy porcelán tálalótálat mosogatás közben. Adél rögtön leszidta, és megfenyegette, hogy levonja a béréből az árat. Szomorúan vonult el a ház mögé kipityeregni magát, hiszen majd egy heti fizetése a csicsás tál. Hátul Pál talált rá és megkérdezte, hogy mi a baj, elmondta, hogy mi történt, és hogy sajnálja nagyon, inkább ledolgozná valahogy a tál árát, de a pénzre szüksége lenne, sajnos Adél nem hallgatta meg a kérését, annyira dühös volt.
-Nyugodj meg. - mondta Pál - beszélek vele és keresünk valami megoldást. Mire lennél mégis hajlandó, hogy elfelejtsük a tálat? - Bármire, mondta Eszti, kis remegéssel a hangjában.
-Rendben, akkor fél óra múlva gyere a szobánkba, addig megpróbálom Adélt meggyőzni. Hangzott a válasz.
Fél órával később remegő térdekkel kopogott a szoba ajtaján, majd belépett a felszólítás után. Az ágyon ültek egymás mellett, és felszólították, hogy álljon eléjük.Megbeszéltük, hogy bizonyos feltételekkel kiválthatod a tálat, vagy ha nem fogadod el, akkor a hó végén levonjuk a béredből. A feltétel az, hogy minden este egy héten keresztül bejössz hozzánk este, és büntetést kapsz az elkövetett hibáidért és a tálért. Ez a mai este 20 csapás a fenekedre. Ha nem akarod, akkor nyugodtan menj ki, ha igen, akkor ott az a szék és támaszkodj a támlára.
Eszter beleremegett a gondolatba, ilyet még nem kértek tőle, és nem is fenekelték el soha. Átvillant a fején, hogy kimegy, de rögtön eszébe jutott a szeptemberi iskola kezdés. Remegve a székhez ment és megfogta a támlát és enyhén előre hajolt. - Nem jó, messzebb állj a széktől, kis terpeszben és hajolj előre mélyebben. Megtette, érezte, hogy mellé lépnek kétoldalt, egy kéz érintését érezte a hátán, és enyhén lenyomták. Érzete, hogy a szoknyáját felemelik, felakart emelkedni, de a kéz a helyén tartotta. - Mit gondolsz, hogy a szoknyán keresztül kapod a büntetést? -Erre megadóan maradt a helyén. A szoknyáját a hátára tolták, ujjakat érzett a fenekén, simogatják, enyhén remegni kezdett a lába, a bugyiját besimították a feneke vágatába, hirtelen erős csapást érzett, majd a következőt, felváltva kapta kettejüktől. Felnyögött, a hátán lévő kéz nem engedte elmozdulni, hiába próbált párszor. A csapások abba maradtak, megint simították a fenekét. A forgócsonttól a combtövéig és vissza. Ismét jött egy csapás, de csak az egyik oldalon, a másik oldalt folytatódott a simogatás. Nem merte elhinni, de elkezdett melege lenni, ismerős érzések keltek benne, a fenekét érő fájdalom ellenére. A csapások abba maradtak, a simogatás lassan abbamaradt. -Felállhatsz, és menj ki. - Hangzott az utasítás. Eszter elindult kifelé, az ajtóból visszafordult mielőtt becsukta volna maga mögött. Látta, hogy Adél hajába belemarkolva Pál húzza hátra és hevesen csókolja a nőt. A szobában ledobta a szoknyáját és megtekintette a pirossá vált fenekét, rásimított, majd a keze a combja közé siklott, majd az ágyra rogyott a remegő lábai alatt, és a gyönyörig simogatta magát.
Reggel az első útja a tükörhöz vezetett, a fenekén kereste a tegnap este nyomát, de semmit nem látott. A nap folyamán semmi különös nem történt, a tulajdonosok úgy viselkedtek, mint eddig, mintha nem is történt volna semmi. Várta az estét, mikor végre elérkezett a pillanat, elindult a szomszédba, mielőtt kilépett volna a szobából hirtelen ötlettől vezérelve levette a bugyiját és az ágyra dobta. Kopogott majd belépett a szobába.
-Miért jöttél?
A kérdés meglepte, a hangsúlytól kicsit elbizonytalanodott, de válaszolt,hogy a büntetéséért jött. A székhez vezették, és a tegnapi pozícióját kellett felvennie. -A szoknyádat húzd fel! -szólt a parancs, hátra nyúlt egy kézzel és a szoknyáját felhúzta. - Látom, hogy készültél, szólt Adél, akkor holnaptól munkaközben se lehet rajtad a bugyid, ha már most feleslegesnek ítélted meg. - Ahogy ez elhangzott, rögtön egy irtózatos csapás érte a fenekét, felkiáltott és felállt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.44 pont (25 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 Andreas6 2014. 12. 28. vasárnap 18:47
Az erőszak nem SM! Ez itt nem tűnik fel senkinek?
#3 papi 2013. 11. 8. péntek 09:24
Egész jó
#2 Arcsi53 2010. 04. 2. péntek 08:51
Jó tötrénet! Tetszik a csattanó is csak ne lenne benne annyi ismétlés a helyesíráson még dolgozni kell.
#1 Törté-Net 2010. 04. 2. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?