A+ A-

Nyári emlékek... (másnap)

Így szomorúan bújtam vissza kedvesem mellé és kissé csalódottam próbáltam elaludni, de sehogysem akart sikerülni. Hosszú percekig, talán órákig hánykolódtam az ágyban, mire feladtam és inkább lementem a konyhába, hogy csináljak egy jó erős kávét.
Kezembe vettem a telefonom, hogy megnézzem hány óra. 4:47 és egy kis boríték villogott a kijelző bal felső sarkában. Kíváncsian néztem meg, hogy ki ír nekem üzenetet éjszaka. Az sms Zolitól jött és ez állt benne: "Szia! Ne haragudj, hogy úgy eltűntem, de jobbnak láttam, ha inkább elmegyek, mert nem vagyok benne biztos, hogy józanon te ezt megtetted volna. Aggódtam érted, ha ott maradok, akkor mit fogsz rólam gondolni. Majd még beszélünk! Puszi"
Hát igen. Örültem, hogy ennyire aggódik értem, de én igazából nem is emiatt féltem. Tudtam, hogy Tomi, ha egy kicsit felönt a garatra, akkor mindenre képes, amiről józanon még csak nem is álmodta. Így csak reménykedni tudtam, hogy semmire nem emlékszik. Így kissé idegesen vártam, hogy felébredjen. Ha emlékszik rá, akkor minden bizonnyal engem fog hibáztatni a történtekért, hiszen bármikor nemet mondhattam volna.
7:35-kor kis mozgolódást hallottam és Tomi végre megjelent a konyhában széles vigyorral az arcán. Annak tudtam be, hogy a sok alkoholtól hál'istennek mindent elfelejtett. Sajnos nem így történt.
- Jó reggelt! - köszönt vidáman.
- Jó reggelt! - köszöntem vissza és adtam neki egy puszit.
- Zoli már elment?
- Igen, már régen. - válaszoltam mostmár kicsit aggódva.
- Sűrűbben is meghívhatnánk magunkhoz, ha már így összefutottunk. - mondta kajánul rámvigyorogva.
- Hát nem igazán tartom jó ötletnek - feleltem kissé zavartan.
- Miért, talán nem tetszett a tegnap este? - kicsit meghökkentem a kérdésén, és akkor esett le, hogy bizony mindenre emlékszik.
- Nem tudom, hogy miről beszélsz. - mondtam neki mostmár nagyon idegesen.
- Dehogynem tudod. Ne mondd, hogy nem tetszik neked! Láttam, hogy néztél rá a parton, nem véletlenül hívtam meg hozzánk. És ne mondd, hogy a tegnap este sem volt jó neked!
Ezen nagyon meghökkentem. Direkt csinálta volna? Nem, az nem lehet. Mindig is nagyon féltékeny típus volt, nem hiszem el, hogy csak úgy tálcán felajánl valaki másnak. Hogy tehetett ilyet?
- De igen, tényleg jó volt. - vallottam be. - De ez nem jelenti azt, hogy minden...
Nem tudtam befejezni a mondatot, mert Tomi már nyúlt is a telefonjáért és tárcsázott.
- Szia Zoli! Úgy beszéltük meg, hogy szívesen látnánk ismét ma este, ha nincs semmi programod... Igen... 8 óra megfelel?... Jó akkor várunk, szia! - ezzel letette.
Megrökönyödve néztem rá.
- Hogy tehetsz ilyet velem? - kérdeztem a könnyeimmel küszködve.
- Ha itt lesz este bármikor nemet mondhatsz.
Igen, ebben igaza volt. Tegnap is lett volna rá lehetőségem, de nem tettem. Na jó, úgy gondoltam jobb lesz, ha beletörődök, majd meglátjuk mi lesz.
Magamra kaptam a fürdőruhámat és lementünk Tomival a partra, hogy egy kicsit lehűtsük magunkat ebben a rekkenő hőségben. Délután kifeküdtem napozni. Megpróbáltam szundítani egy kicsit, hogy eltereljem a gondolataimat, de nem igazán sikerült, így 7 óra körül elindultam a házunkhoz. Tomi eljött már sokkal hamarabb, mert azt mondta, hogy ő nem bírja tovább ezt a hőséget. Mikor odaértem, egy csókkal köszöntem Tominak, és bevonultam a fürdőbe, hogy lezuhanyozzak. Legalább fél óráig folyattam magamra a vizet, aztán visszamentem a szobába, hogy felöltözzek. Egy fehér rövidnadrágot vettem fel és egy zöld, nem túl kivágott, ujjatlan felsőt.
Éppen időben készültem el, mert mire leértem a nappaliba, Tomi épp akkor invitálta be Zolit, aki adott nekem egy puszit és huncutul rámmosolygott. Biztos voltam benne, hogy direkt csinálják ezt, összebeszéltek, de ahogy újból megláttam Zolit úgy gondoltam, hogy nem is bánom. Ők ketten leültek a nappaliba én pedig odaálltam Tomi mögé, elkezdtem masszírozni a vállát és megkérdeztem mit isznak. Tomi egyből whisky mellett döntött, mire én belevágtam a körmeimet a vállába és határozottan kijelentettem, hogy alkoholról ne is álmodjanak, majd bementem a konyhába és hoztam mindenkinek hideg narancslevet.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.91 pont (35 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 zsuzsika 2014. 12. 16. kedd 07:06
Elkapkodott lett a vége.
#2 Jani bá 2009. 06. 5. péntek 07:58
Hát ebben sok lehetőség lenne , de nagyon elkapkodtad . Látom nincs semmi gruppen tapasztalatod. Szívesen segítünk (többen vagyunk)Írnánk , ha gondolod, címetadj.
#1 Törté-Net 2009. 06. 5. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?