Türelmetlen volt a kedvesem

Annyira furcsa volt, először nem is tudtam: talán valami nagy baj van, vagy esetleg kapok valamit, amit most, gyorsan, rögtön akar átadni? Még soha nem fordult elő, hogy a férjem így telefonálna: a hangjában pánik, izgalom, sürgetés... és még valami, amit igazán nem is tudok beazonosítani... Csak nem lett rosszul ettől a szokatlan, korán jött melegtől?
– Azonnal gyere le, nagyon sürgős! Itt vagyok a munkahelyed előtt!
Gyorsan szóltam a főnökömnek, hogy a férjem hívott, és elszaladnék fél órára. Nem gond, éppen nyugis napunk van, és különben is, mindjárt itt az ebédidő... csak nyugodtan.
Kaptam a táskámat – sose lehet tudni alapon – és szaladtam a lépcsőhöz. A gyomromban enyhe szorítást éreztem: nem tudtam, miért kell ilyen pánikszerűen találkoznunk. A ház előtt várt, a céges kocsival – egy dobozos kisteherautóval, járó motorral. Szaladtam, hogy minél előbb odaérjek hozzá, és láttam, hogy bár nem szokása, most meredten nézi a futás közben enyhén ugrándozó melleimet. Hirtelen melegem lett. Odaértem mellé, az ablakhoz.
– Valami baj van? – kérdeztem.
Ő pedig úgy válaszolt, hogy le sem vette szemét a melleimről, aminek persze meglett a következménye: mellbimbóim, a blúzomon átégető nézésének engedelmeskedve máris feléje nyújtózkodtak.
– Nem, nincs semmi gond, csak ülj be gyorsan!
Beugrottam mellé, még szinte be sem csuktam az ajtót, már indultunk is. Már nyitottam a számat, hogy megkérjem, árulja már el, mi a fene történt, amikor rápillantottam – és elakadt a szavam. A szája szorosan összezárva, kezei görcsösen szorítják a kormányt, és ahogy lejjebb csúszott a tekintetem, attól már nem mertem megszólalni. Az elég szoros farmernadrágot is hihetetlen erővel feszítette belülről az a bizonyos gyönyörű, amit mostanában olyan ritkán használtunk.
Te jó ég – gondoltam magamban – hol járhatott? És egyáltalán hova megyünk? – és ő, mintha csak olvasott volna a gondolataimban, azt mondta:
– Nincs semmi baj, de most, azonnal akarlak... Van itt egy kis park, tudod, itt nem messze, és senki nem jár arra... ott akarlak.
Ahogyan mondta, attól rögtön az összes vérem egy bizonyos pont felé kezdett eszeveszett módon száguldani, amitől persze pillanatokon belül lüktetni kezdett az ágyékom, és éreztem, hogy forró, meleg nedvesség kezdi elönteni.