A+ A-

A buszbarát

Az eset késő tavasszal, májusban kezdődött. Akkor kezdtem el ugyanis rutinórákra járni, mivel már a KRESZ vizsgámat megszereztem korábban, nem halogattam a jogsi megszerzését. Pestre kellett ehhez bejárnom órákat venni és hétfőtől kezdve egész héten, minden nap mentem.
Nemrég átrakták a buszmegállót a mi utcánkba és nagy örömömre pont a házunkkal szembe állt meg.
Hétfő délután volt, már kezdtem készülődni, hogy kimegyek a 16:20-as buszhoz. A busz jött is időben, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy pár szalad a busz után. Mikor felszálltam szóltam is a sofőrnek, hogy várja meg őket. Mire felszálltak én már leültem egy 4-es székbe, ők meg persze pont odaültek hozzám. A fiú mellém, a lány meg vele szembe. Későbbi beszélgetéseikből kiderült, hogy csak barátok, nem járnak egymással. A fiúról még kiderült, hogy a szakdolijára készül éppen, meg vizsgákra, ha jól emlékszem. A lány egyáltalán nem érdekelt, nem is nagyon hallottam, hogy mit mondott, mert annyira halkan beszélt, és ciki lett volna nagyon fülelnem. Na meg én is tanultam a reklám tételeimet, mivel ugyancsak vizsgára készültem. Furcsa volt őket figyelni, soha életemben nem láttam egyiket sem, pedig mióta az eszemet tudom, mindig ezen a környéken laktam. Nem tulajdonítottam nagy dolgot nekik, csak mikor leszálltunk a végállomáson, akkor néztem meg jobban magamnak a fiút.
Másnap szintén a 16:20-as buszhoz bandukoltam át a buszmegállóba, mikor megint megjelent a fiú, de már egy idősebb hölgy társaságába. Jött is a busz, annak rendje és módja szerint, én szálltam fel elsőnek és megint egy 4-es székhez ültem le. Kíváncsi voltam odaülnek-e, hát mázlim volt. Odaültek.
Ma már csak úgy tettem, mintha a tételeimet tanulmányoztam volna, de igazán a fiúra voltam kíváncsi. A hölgy szerintem egy régi tanár nénije lehetett, mert állandó sulis téma volt a topon. Nem történt aznap semmi különös.
Harmadik nap, reméltem, hogy jön a buszhoz megint, és abban reménykedtem a legjobban, hogy egyedül jön. Hát megint csak mázlim volt. Ismét hamarabb szálltam fel a buszra, de most 2-es székhez ültem, megvártam hátha odaül mellém. Odaült. Akkor elkezdtem gondolkodni, hogy, hogyan szólítsam meg, persze semmi frappáns nem jutott az eszembe, és ráadásul nekiállt valami zenét hallgatni az Mp3 lejátszóján. Elég hangosan bömböltette a zenét a lejátszóból, mígnem arra lettem figyelmes, hogy az egyik kedvenc számomat hallgatja. Ákos - Minden, ami szép volt. Ledöbbentem és egy hirtelen ötlettől hajtva, kirántottam a fülhallgatót a füléből. Nagyon megijedt és csodálkozva nézett rám, én is ledöbbentem egy pillanatra azon, hogy mit is művelek.
- Ne haragudj, hogy így megijesztettelek, de kihallatszott a zene a lejátszódból és épp a kedvenc számomat hallgattad. Nem voltál véletlen ott a 2 héttel ezelőtti Kisstadionbeli Ákos koncerten?
- Hogyne lettem volna ott, hát lehet azt kihagyni?
- Nyílván nem- feleltem. Nagyon örültem, mikor eljátszották ezt a számot is.
- Igen én is, mivel nekem is ez a kedvenc nótám.
Háát innentől már nem kellett tovább izgulnom azon, hogy miről fogok vele csevegni, adott volt minden.
Baromi hamar elrepült az idő, amíg beértünk Pestre, mintha csak 1 mp-nek tűnt volna. Mikor leszálltunk megbeszéltük, hogy másnap ugyanakkor, ugyanott találkozunk és dumcsizunk megint.
Alig vártam a másnapot, nagyon feltüzelt ez a srác. Jött is a délután, jött is a fiú a megállóba. Az aznapi 30 perces menetidő megint csak 1 mp-nek tűnt. Közben megtudtam, hogy 23 éves, Petinek hívják a Közgázra jár és nincs barátnője. Számomra az utolsó tény volt a legjelentősebb. Annyi minden közös volt bennünk, hogy az hihetetlen. Ugyan az volt a kedvenc kajánk, kedvenc színünk, kedvenc állatunk, kedvenc zenénk, ugyan az a horoszkópunk. Mikor már az 5. dologra mondta azt, hogy neki is az a kedvence, azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy direkt csinálja, de nem, halál komoly volt. Mikor beértünk a végállomásra szomorú voltam, hogy el kell búcsúznunk, hiszen annyira jól éreztem vele magam. 2 nap alatt mindössze 1 órát beszélgettünk, mégis mintha 1000 éve ismertem volna. Kérdeztem tőle, hogy Pénteken is jön-e a busszal, természetesen igent mondott.
Jött a péntek. Irtó meleg volt aznap, pedig még csak május közepe volt. Nem volt kedvem aznap vezetni menni, egyedül csak az hozta meg a kedvem, hogy találkozhatok Petivel. Jött is a megállóba, már messziről mosolygott. Mikor odaért, mondta, hogy különösen meleg van a mai napon és semmi kedve becaflatni Pestre. Fogalmam se volt milyen dolga van a városban, nem is nagyon érdekelt, csak reméltem, hogy nem lehet annyira lényeges. Megkérdeztem tőle, nincs-e kedve inkább bejönni hozzánk, itt lakok szemben, hűvös a szoba és hideg üdítő van a hűtőben. Lehet, hogy ez egy kicsit durva ajánlat volt, pedig nem gondoltam semmi komolyra ez alatt. Háát nem mondott nemet. Bejött hozzánk, leültünk az ebédlőbe, megkínáltam üdítővel és elkezdtünk beszélgetni.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.69 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2014. 12. 18. csütörtök 08:27
Nagyon gyenge.
#6 feherfabia 2014. 12. 16. kedd 06:01
4P
#5 A57L 2014. 05. 7. szerda 04:32
Gyenge kezdés.
#4 utazo 2013. 12. 3. kedd 12:19
egynek elmegy...
#3 papi 2013. 06. 20. csütörtök 07:51
Minden tini erről álmodik
#2 Emmma 2006. 06. 10. szombat 17:58
erre mondják, hogy aranyos próbálkozás...
#1 Törté-Net 2006. 06. 10. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?