A+ A-

Programozás a bankban

Az a feladatom, hogy a dolgozóknak segítsek a bankokban elkészíteni a negyedévi összesítéseket számítógépen. Nagyon sokat tréfálkozunk a bankokban dolgozó fiatal lányok szexuális étvágyáról, bár még egyikünknek sem volt ilyen skalp a tarsolyába. De a többi lány nagyon bukik az öltönyös bankárokra, így szinte majdnem mindennap van egy kis kalandunk, persze csak akkor, ha időnk, és kedvünk is van hozzá.
A legnagyobb vágyunk mégis csak az, hogy egy "bankos csajt" kipróbáljunk. Azt se gondoltam volna, hogy a haverok közül nekem lesz először ilyen szerencsém. De még milyen szerencse, hiszen nem is egy jutott nekem, hanem egyenesen négy.
Egy szép napon a központból kiküldtek egy manhattani bankba, segítsek elkészíteni egy jelentést, munkaerőhiány miatt. Maga az épület is szimpatikus volt. Amikor beléptem, áthaladtam az előtéren, mire találtam egy biztonsági őrt, aki útba igazit. Eléggé meglepődve nézett rám, ahogy megmutattam neki a papírt, amire az iroda száma volt felírva. Közölte velem, abba az irodába csak azok mennek be, akik amúgy is ott dolgoznak, soha nem megy oda szinte senki. Az ott dolgozók mindig panaszkodnak, unalmas. A kísérőm azt is elmondta, hogy postázási munkát végeznek itt általában, kevés a munkájuk. Majd az ajtóhoz érve elköszönt.
Halk kopogtatás után beléptem a terembe, meglepődtem. Négy fiatal hölgy tekintete szegeződött rám. Bemutatkoztam, és elmondtam, miért is jöttem. Ők is egyenként bemutatkoztak, meglehetősen szívélyesen fogadtak egy idegen férfit.
Vanessa egy magas, szőke hölgy, láthatólag a legidősebb (kb. 25 éves), és a legmagasabb beosztása volt az irodában.
Vicky valószínűleg indai származású, nagyon közvetlennek bizonyult.
Michellenek fekete haja volt. Csak egy laza "helló" - val köszöntött.
A legutolsó asztalnál ült Sheryl.
A munkát Vicky gépén kezdtem, a lány segített kiigazodni a bonyolult programon. Amikor hozzám szólt, felé fordultam, és finoman a vállammal végigsimítottam a mellét. A mellei félig kilátszottak az apró felsőrészből, de ő nem tett semmit, hogy eltakarja. Igazából nem is bántam, csodás darab volt. A szeme ragyogott, ahogy cinkosan rám mosolygott. Majd megérintette a vállamat, amikor megköszönte a segítséget. A huncut mosolya és gyönyörű teste felkeltett az érdeklődésemet. De folytatni kellett a munkám, ezért átültem Michelle gépéhez, egy hasonló műveletet elvégezni. Csak most néztem meg tüzetesebben ezt a hölgyeményt. Fantasztikusan jól nézett ki. Merész ruhadarabjai teljesen kiadták karcsú alakját, szinte meztelen volt, csak a legkényesebb részeket takarták az apró ruhaneműk.
A gép előtt ült, amíg beállítottam a programot. Felette áthajolva, teljesen beláttam mellei közé. Már a hálószobája lebegett képzeletben előttem, amikor csábosan rám nézve megköszönte a segítséget.
Hallottam, hogy ez egy "barátságos iroda", de azt nem gondoltam volna, ennyire.
Egy kis időre leültünk beszélgetni az étkezőbe, a lányok rögtön pletykálkodni kezdtek.
Vicky és Michelle felvilágosult hölgyek, szórakoztató volt hallgatni történeteiket. Lassan közeledett az ebédidő, ezért Vanessa mindenkinek kínai ételt rendelt ebédre. De akármilyen éhesek is voltunk az ebéd csak nem érkezett meg. Vickyt elküldte egy a nyomtatóhoz szükséges kazettáért a raktárba. Kis idő múlva a lány hívott segíteni.
- Nem érem el!
A kazetta a szekrény tetején volt, ő a guruló lépcsőn állt, és akárhogy nyújtotta ki vékonyka karját, akkor sem érte el. Mellé álltam, egyszerű mozdulattal levettem. Mélyen nézett a szemembe.
- Éhesnek látszol - jegyezte meg huncut mosoly kíséretében.
- Valóban az vagyok, egész nap nem ettem semmit.
A combjával a kezemhez dörgölőzött.
- Szegénykém - mondta szánalommal. - Pedig az étterem, ahonnan rendeltünk, a közelben van.
Közben egyesével lépett le a létráról, és felcsúszott a szoknyája annyira, hogy a bugyija is láthatóvá vált. Ezt a csábítást nem lehetett visszautasítani, eszembe se jutott volna.
Ezek után már csak arra tudtam gondolni, hogy a szoknyája alá kerül a kezem, hosszasan dolgozom a lüktető csiklóján, és a köldöke alatt csókokkal árasztom el. A combját erre szétterpeszti, én elé térdelek, a nyelvem pedig lassan levándorol a lába közé. Az örömtől nyögdécsel, kigombolja az ingem.
Hirtelen megszakítjuk az álmodozásunkat (valószínűleg már ő is erre gondolt), mert halk kuncogásokat hallottunk a szomszéd irodában. Természetesen a kolléganők hallgatóztak, ugyanis nagyon csendbe voltunk, ők pedig azt találgatták, vajon mit csinálunk. Vickyt ez nem zavarta, engem annál inkább. Bár már nem sokáig.
- Úristen Vicky, hol voltál eddig? - Kérdezte félig mosolyogva, félig komolyan Vanessa.
- Segítenie kellet levenni kazettát, mert magasan volt - magyarázkodott, elpirulva.
Vanessa felém fordult:
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.35 pont (23 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 Andreas6 2017. 12. 14. csütörtök 07:25
Hát még ha magyarórán is figyeltél volna...
#6 zsuzsika 2014. 12. 26. péntek 09:21
Jó.
#5 feherfabia 2014. 05. 4. vasárnap 07:24
Nagyon jó!
#4 listike 2014. 05. 3. szombat 16:33
Tetszett.
#3 A57L 2013. 09. 21. szombat 04:52
Nem rossz.
#2 papi 2013. 04. 15. hétfő 11:45
egész jó
#1 Törté-Net 2006. 04. 6. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?