A+ A-

Vonaton

2000. Április elején történt élményemet szeretném megosztani veletek! Sorkatonai szolgálatom végét "nyögtem" Szombathelyen. Eltávozásról készültem vissza, szorgalmasan vártam a tatabányai peronon a hajnali kettes vonatot, ami Győrig közlekedett. Álmos voltam, fáradt és azt hittem a centi soha nem fogy el. A katonaviselt férfiak azt hiszem, ismerik ezt az érzést. Mindegy. Befutott a személyvonat, én pedig, jó szokás szerint az utolsó előtti kocsiban foglaltam helyet. A vagon tök üres volt!
Alig hagyta el a vonat Tatát, amikor jött a kalauz. Ő akkor a harmincas évei közepén lehetett, átlagos testű, arcú nő. Rövid barna haj, fáradt arc. Elvette a felé nyújtott jegyet, rápillantott, majd elkérte a katonakönyvemet is. Kezemből ki nem adva felé villantottam, amit ő egy apró bólintással köszönt meg. Látta, hogy a vagon többi része üres. Levette a táskát a válláról és leült velem szembe.
- Ugye nem haragszol, hogy ideülök? - kedves, szolid hangja volt - Üres az egész vonat.
- Persze, foglalj helyet. - válaszoltam. - Abszolút nem rá figyelve gyűrögettem a menetjegyet és a seregre, valamint a rám váró holnapi napra gondoltam. Azt hiszem eléggé fancsali képet, vághattam, mert a kalauzlány megszólalt.
- Nagyon keményen fognak odabent? - kérdezte
- Nem annyira. - Kénytelen voltam elmesélni neki, hogy rajparancsnokként szolgálom a hazát, ezért is van reggel hatos könyvem, valamint, hogy győri katonatársam vár rám kocsival, hogy visszaérjünk időre a laktanyába.
Meglepő módon a nőkről kérdezett, valamint a laktanyán belüli szexkapcsolatok érdekelték. Minden férfi tudja, hogy a kiszivárgó pletykák nagy része hülyeség, amit én el is mondtam neki. Ekkor tűnt fel, hogy jobb kezével a bal vállát nyomkodja.
- Fáj a vállad? - kérdeztem
- Egy kicsit.
- Egy jó masszírozás biztosan segítene!
- Sajnos, nincs aki, segítene. - pillantott rám. - Gyors pillantás a kezére. Nem viselt jegygyűrűt!
- Ha akarod, én szívesen megmasszírozlak. - Bukott ki a számon a mondat. Bele is vörösödtem, mert biztos voltam abban, hogy faképnél hagy, meg különben is, hogy nézne ki a dolog. Szabadságos katona masszírozza a kalauzt.
- Nagyon jó lenne. - nézett rám - de, akkor menjünk az utolsó fülkébe.
Hátramentünk. Az utolsó vagonnak csak az első részében volt ülőhely, a többi rész tároló fülkének volt kialakítva. Leültem menetiránnyal szemben, ő rákattintotta az ajtóra a zárat és a másik ülésre, dobta a táskáját. Lekapcsolta a villanyt és kigombolta a kék zakóját. Leült mellém, hátat fordított nekem és kigombolta a blúza felső három gombját. Ez alatt én is levettem a kabátomat, feltűrtem a pulóverem ujját, és gyengéden masszírozni kezdtem. Szemmel láthatóan jólesett neki. Egy kis idő múlva elkezdte tovább gombolni, miközben és a vállait, hüvelykujjaimmal pedig a tarkóját gyúrogattam. Végiggombolta a blúzát és átdobta a másik ülésre. Vékony, fehér melltartóban ült előttem. Nekiálltam az egész hátát kezelésbe venni és nem lehetett nem, észrevenni, hogy szép lassan izgalomba jön. Halk nyögései természetesen rám is hatással voltak, dudorodott is a farmerom rendesen. Összeszedtem minden bátorságomat, jobb kézzel előrenyúltam, megmarkoltam a mellét, miközben belecsókoltam a nyakába!
- Igen, sóhajtott fel. - Szembefordult velem és megcsókolt! Gyengéden kezdte, nyelvét teljesen átdugta a számba, miközben tenyerével az arcomat simogatta. Nem sokáig bírtam, megpaskoltam a fenekét és kértem, hogy üljön az ölembe. Felállt, rám mosolygott, majd a derekamhoz érve a pulóverem alá nyúlt és lehúzta rólam. Elismerően pillantott végig arányosan kisportolt felsőtestemen, amit már csak egy póló takart, majd lehúzta mindkettő melltartópántját és az ölembe ült.
Hosszan csókolóztunk, míg elszakadtam az ajkaitól és a melleit vettem kezelésbe. Kicsi, alma formájú mellei voltak. Enyhén lógtak, amiből feltételeztem, hogy legalább egy gyereket már szült. Csókoltam, simogattam és finoman harapdáltam a melleit, amitől ő még jobban beindult. Talpra állítottam, kicsatoltam a nadrágja övét és lehúztam róla. Ott állt előttem egy apró halványkék bugyiban és vászoncipővel a lábán.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.36 pont (14 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 vakon53 2016. 01. 4. hétfő 21:54
Énvagyok az utazókatona.

Még mindég férgelem a kalauszt.
#6 A57L 2014. 11. 2. vasárnap 11:30
Jól megírtad.
#5 feri 2007. 01. 31. szerda 12:49
én már láttam kellmes kalauz nénit....:-)))))
az utcán még láttatatok ronda nőt?
ott is vannak rondák, meg szépek....
#4 Mr. Gold 2005. 11. 4. péntek 12:00
Szerintem jó sztori! Mindeki férfi ilyenre vágyik! Bár én még kívánatos kalauz nőt nem láttam, de egyszer próbaképpen fel kell szállni arra a vonatra! :)
#3 Szmrekó 2004. 03. 29. hétfő 08:23
Szerintem te még életedben nem utaztál vonaton, vagy pedig az illető hölgy nem a jegyvizsgáló (kalauz) volt.
#2 Sasha 2004. 03. 26. péntek 23:42
Izléses finom sztori, írj még.
#1 Törté-Net 2004. 03. 26. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?