Zöld szemek

Szavazás átlaga: 7.36 pont (33 szavazat)
Megjelenés: 2004. január 17.
Hossz: 9 826 karakter
Elolvasva: 2 017 alkalommal
A lánynak feltűnően zöld szeme volt. Félig rajta feküdtem, könyökölve az ágyon, így levéve róla súlyom nagy részét. Vörös haja egyik fürtjével rajzoltam végig arca összes vonalát, nyaka hajlatától a szája bíbor húsáig. Megcsiklandhattam, mert elmosolyodott. Lehemperített magáról, majd oldalára fordult, és a feje alá gyűrte a nagypárnát.
– Hogy kerülsz te ide? – kérdezte. – szemöldökét összehúzva, homlokára egy-két szigorú ráncocskát tett, de a szája széli huncut gödröcskék elárulták a kérdés valódi komolyságát.
– Te hívtál! Nem emlékszel?
– Nem én! Én biztos nem hívtalak. Segíts, mert nem emlékszem! – próbált még
komolyabban nézni, de amennyivel a vidám gödröcskék jelzése halványult, a hangja pont annyit vesztett határozottságából
– Rendben! De, hisz tudnod kell, illatod küldött nekem meghívót.
– És te elfogadtad? Te kis buta. Hisz az nem volt komoly! Sokat küldök belőle, szétszórom, amerre csak járok.
– Látod, én elfogattam, bíztam benned előre.
– És kezemet megérinteni ki engedte? Odajöttél hozzám, olyan közel, hogy csak a pohár fért el köztünk, de én nem adtam engedélyt! – felkönyökölt, hogy feldúltságot színeljen.
– Kezed intett kezemnek, de csak kéznyelven. Tudod nehéz az ilyet észrevenni, pláne abban a félhomályban. – mondom, és közben felfelé nézek, arcomon egy kis hamiskás mosollyal.
– Aha! És vállam is, nyakam is szólt hozzád, ujjaid bizsergető érintését követelve?
– Így volt, ahogy mondod. Vállad felém mozdult, fejed picit elfordítottad és nyakad hajlása csókért könyörgött. Hajad akartam arrébb igazítani, mielőtt csókommal érkezem.
– Micsoda arcátlanság! – ült fel. A takarót a melleire húzta és durcás arccal nézett maga elé. – Egy perce láttál meg és meg akartad csókolni a nyakamat?
– Nem tehettem róla, úgy tűnt sürgős szükség van rá! Tudod, ilyenkor nem gondolkodik az ember, csak az fő, hogy segítsen!
– Akkor már értem a többit is. Derekam biztos szinte sírt, hogy átöleld és lábaim már kérdés nélkül húztak téged táncolni, arra a lassú számra. Ugye így volt? – haját hátrasimította, és szemöldöke ívét felemelve kérdőn nézett rám.
– Ha így tudod, akkor min csodálkozol? – kérdeztem teljesen komolynak tűnő hangon.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 5 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 7.36 pont (33 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. augusztus 9. 09:21
#11
Szép történet.
1
Andreas6
2020. november 28. 08:47
#10
Kellemes stílusod van, az a pár apró hiba szinte nem is zavar.
1
z
zoltan611230
2019. június 19. 06:45
#9
Jó történet nagyon.
1
p
papi
2015. október 15. 07:18
#8
Egész jó
1
a
A57L
2013. november 16. 05:14
#7
Nem rossz.
1
v-ir-a
2013. március 31. 00:27
#6
jóóó....
1
genius33
2013. február 23. 12:37
#5
Nagyon jóóó! 😀
1
pateszi
2004. január 22. 14:57
#4
Hú, ez aztán a történet, szépen és izgalmasan írtad meg, remélem lesz még folytatása! Gratula!!
1
Aszi
2004. január 18. 15:12
#3
A legjobb! Mindenkinek ilyen, vagy hasonló szitut kívánok! Ez a színvonal, nem a papás-mamás-anyósos...stb!
1
Lofty
2004. január 18. 03:46
#2
Nagyon megfogott ez a sztorid is!
FOLYTASD!
1
T
Törté-Net
2004. január 17. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1