Mély lelki összekapcsolódás

Elsa a konyhában állt, a vaníliás vajkrém és a pörkölt kávé illata kellemesen terjengett a kis helyiségben. Lesimította vékony nyári ruhája anyagát, érezte, hogy a selyem karcsú derekához, és gömbölyű melleihez tapad. Egész jól nézett ki, ezt jól is tudta, hiszen egy órát állt a tükör előtt és gyönyörködött csinos testében, amely kellemes kontrasztot alkotott vastag, izmos lábaival.
Ma volt az nap amikor Rody, a fia, tizennyolc éves lett. Tizennyolc év, az a kor, amikor eltűnik a határvonal, minden könnyebbé és hozzáférhetőbbé válik a gyerek számára, nemtől függetlenül. A férje egy hónapra elutazott, mert az egyik céges elvonulására kellett mennie, ami állítólag inkább nyaralás volt, mint valami üzleti jellegű. A házban nagyon csendes, ünnepélyes hangulat uralkodott, csak a hűtőszekrény zümmögése és Rody dübörgő léptei hallatszottak, ahogy lefelé sétál a lépcsőn.
Elsa a belépő fiúhoz fordult, és figyelmesen szemügyre vette a testét, felmérve az új változásokat. Az elmúlt évben nagyon megnőtt, lenyűgöző férfipéldány lett, és már nem tűnt olyan nyurga és esetlennek, mint tizenöt évesen. Pólója a mellkasára tapadt, elővillantva a szépen tónusos mellizmait, korábban szögletes, gyerekes állkapcsa vésettebb és élesebb lett.

– Boldog születésnapot, kicsim! – mondta érzéki hangon, odalépett hozzá, és átkarolta a nyakát. Mellkasát erős törzséhez nyomta, érezve merev izmait a könnyű anyag alatt.
Rody rávigyorgott, szeme huncutul csillogott. „Tizennyolc. Végre! Ez azt jelenti, hogy több zsebpénzem van, vagy több házimunkám? ”
Elsa felnevetett, gazdag nevetése betöltötte a szobát, majd hátralépett, és intett fiának, hogy kövesse. Az ebédlőbe vezette, ahol egy csokitorta várt a felvágásra. „Együnk először egy kis tortát, aztán... ” – drámai szünetet tartott, szeme huncutul csillogott. „... Adok neked egy férfiajándékot. ”

– Tényleg hagyod, hogy igyak? – Rody összevonta a szemöldökét, miközben leült az egyik székre, és egy tányér süteményt tett elé. – Apa megölt volna!
– Apa nincs itt – suttogta, miközben Rody fölé hajolt, feneke a férfi térdéhez súrlódott.
Letette a süteményes tányért elé, és ügyelt arra, hogy mellével a vállát súrolja, amitől egy áramütés futott végig a gerincén. – És a mai naptól én vagyok a felelős a házért és a jólétedért.