A+ A-

Szülinapi ajándék

Negyvenkettedik születésnapomra - akkor, amikor már koromnál fogva is semmilyen nagyobb meglepetés, se jó, se rossz már nem érhetett - váratlan ajándékot kaptam. Meglepő volt, és izgalmas. Ráadásul a munkahelyen, ott ahol addigi hitem és meggyőződésem szerint semmi előre kiszámíthatatlan nem történhetett.
Jól összerázódtunk az idők folyamán. Négyen dolgozunk együtt, három nő, s az egyetlen férfiember közöttük, jómagam. A hangulat már - már családias közöttünk. Némi távolságtartással persze. Kollegiális évődés az van, de mintha csak azonos neműek közt lennénk. Nem különben veszekedésekkor. De az ilyesmi ritka, szinte már nincs is. Elég rég dolgozunk együtt az irodában ahhoz, hogy ki - ki belássa, az összezördülésekkel csak a saját életünket nehezítenők. Manyi néni a legidősebb közülünk, magas, szikár nagymama, aki egy életet töltött rovancsolással. Vitathatatlan szaktekintély, amúgy kimért, szigorú és a gorombaságig barátságtalan. S csak lassacskán, hetek, hónapok múlva győződtünk meg róla, rendre mindenki, hogy az elképzelhető legjobb kollega, akinek a segítségére ha igazán szükségünk van, mindig számíthatunk. Halaszthatatlan magánügy esetén helyettesít, tanácsot ad, mit lehetne venni az asszonynak házassági évfordulóra vagy közbenjár a főnöknél, ha úgy véli megérett már valamelyikünk a fizetésemelésre. Ilus már jóval fiatalabb, csinos, és ezt nagyon is tudja magáról. Először mindenki azt hitte, (alighanem ő maga a leginkább), hogy csak rövid időre, ideiglenesen foglalja el kis irodánkban az ajtóval szemközti íróasztalt, de immár a harmadik éve nyomja csinos fenekével az előttem levő széket. Ha felpillantok a munkából, az ő formás hátát látom. S hogy ne csak ezt lássam - bármilyen érdekes is lehet találgatni, van - e ma melltartó a blúz alatt (nyáron általában nincs) egy idő után már meglehetős biztonsággal azt is tudni lehet, épp melyik melltartóját hordja a lelkem. És, ha épp újszerű vonalak derengenek át a blúzon, lehet gratulálni az új, fess fehérneműhöz, ami neki különösen jól áll. Ilus az a nő, akin minden új cucc különösen jól áll.
Nos, hogy ne csak Ilust lássam, ha felpillantok, olykor jobbra nézek, ahol kissé távolabb, az ablaknak háttal Éva ült az íróasztala mellett. Éva is Ilussal egykorú, nem kevésbé csinos, szénfekete hajú, barna, kissé molett nő. De mostanában, pár héttel ezelőtt épp szülési szabadságra ment, és helyette új lány került régen összeszokott társaságunkba, a Zsóka.
No, hát ő nem tűnt ki sem szépségével, sem szorgalmával. Bár fiatal volt, talán Ilusnál is fiatalabb, első pillantásra látszott, hogy ruhatárát nem annyira kifinomult ízléssel mint inkább célszerűségi szempontok alapján válogatta össze. Nem csinos, mutatós vagy divatos akart lenni, szemmel láthatóan inkább arra törekedett, minél kevesebbet kelljen bajlódnia az öltözködéssel. Aszimetrikus arca ritkán látott sminket, inkább érdekes, mint szép vonásain egy fajta únott közöny látszott. De ahogy Manyi néni sem volt az a hivatalbéli házisárkány, aminek a felületes ismerője hitte, úgy a Zsóka szemében is időnként megvillanó szikrák sejtetni engedték, nem az a tedd el, s elő se vedd kislány ő, aminek slampos, kissé elhanyagolt külsejével tűnik. Hanem a Zsóka szemeinek volt alkalmuk villogni, és kis irodánk békéje odalett. Túlságosan kirítt, na, közülünk.
Az újonnan jöttet először Manyi néni vette kezelésbe, szokott őrmesteri stílusában. Zsóka szótlanul hallgatta a dörgedelmeket, szendén még mosolygott is, aztán úgyis azt tette, és úgy, ami és ahogy neki épp jólesett. Manyi néni előbb nagyon meglepődött, hogy létezhet emberfia, aki nem szeppen meg tőle mindjárt az első pillanatban, aztán újult erővel szórta kéretlen jótanácsai pergőtüzét Zsókára. Hasztalan. Pedig nem dolgozott rosszul, inkább csak ötletszerű, sajátos stílusban és elég rapszodikus ütemben.
Ilus is valami ösztönös ellenszenvet érezhetett vele szemben, mert el nem mulasztott egy alkalmat is, ha epés, rosszmájú megjegyzéssel beleköthetett társnőjébe: lett légyen szó divatról, munkáról, vagy időjárásról. Erre Zsóka ritkán válaszolt, akkor is ügyetlenül tette, ha lehet, még inkább elmérgesítve a helyzetet. A feleselésben alulmaradva aztán lehajtott fejjel íróasztalán rendezgetett, netán a számítógépén pepecselt. A helyemről, oldalról, olykor elkaptam egy - egy szikrázó pillantását, amellyel Ilust illette.
A vitákba ritkán szóltam bele: ha megtettem is, inkáb vaegy tréfás közbeszólással igyekeztem elütni a rosszmájúbb megjegyzések élét. Kicsit bosszantott a dolog: amiután az ember életének egyharmadát átalussza, egyáltalán nem mindegy, hogy a munkahelyén, ahol a második harmadot tölteni kénytelen, puskaporos a levegő, mert néhányan valamiért épp fújnak egymásra. S egy kicsit sajnáltam is az új kolleginát, hogy ennyire elutasító környezetbe csöppent, de azért nem túlságosan. Végül is neki kell elfogadtatnia magát valamilyen módon: vagy megszokik, vagy megszökik.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.63 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#19 listike 2014. 07. 19. szombat 07:37
Nagyon jó.
#18 utazo 2013. 12. 5. csütörtök 16:01
nem rossz
#17 papi 2013. 09. 2. hétfő 05:06
Egész jó.
#16 Gyuri 2003. 02. 21. péntek 17:41
nekem tetszett: 9 pont
#15 Xxe 2003. 02. 19. szerda 12:16
Bestof. 10p. Még SOK ilyet!!
#14 Ildica 2003. 02. 18. kedd 15:34
Bevallom,csak futolag olvastam át hajnalban,ehhez a történethez egy kellemes este,s egy pohár bor kell a gépem mellé. :))DE igérem,kielemzem.:))
#13 Ildica 2003. 02. 18. kedd 15:32
Elolvastam,de bevallom futolag...ahhoz egy kellemes este,és egy pohár bor kell a gépem mellé. :))
#12 TheChronic 2003. 02. 18. kedd 13:40
Mit kívánsz látni? Hogyan örjít meg a melltartó nélküli lányok látványa? Nagyon durván... :D
Na és a törté-netem? Azt elolvastad? Vagy nem is érdekel? Nem mondhatja senki,hogy alap nélkül kritizálok,elvégre nekem is van már fent törté-netem...ahogy neked is,Ildica! És nem is akármilyen! :D
#11 Ildica 2003. 02. 18. kedd 04:09
No megnéztem...gyenge pont?:)) Lássuk:)))
#10 Ildica 2003. 02. 18. kedd 04:03
Jesszom TheCronik,miket találsz te meg!:) igérem megnézem a kritikát:) Mit értek az alatt hogy nem idevalo?
Nos,a leírások nagyon jok,de...számomra nem erotikusak,no de majd egy hétvégi szabad délután ujra elolvasom,és lehet hogy teljesen más lesz a véleményem.
Mit nem értessz a zam-val valo beszélgetésben? Szívesen kifejtem neked:))
#9 TheChronic 2003. 02. 17. hétfő 20:21
Ildica: elolvastam a sztoridat,az Augusztusi délután...,vagy mi a címe! Megnézed az odaírt kritikámat? :D

Cserébe szétszedésre ajánlom a fordításomat: Szürke címmel,családi kategória.
#8 TheChronic 2003. 02. 17. hétfő 19:10
Ej,a kilenc pontos átlag eddig rekord! Vagy nem?
Persze jogos! A leszbi történetek miért nem kapnak magasabb átlagot? Azok a legjobbak!!
#7 TheChronic 2003. 02. 17. hétfő 19:03
Háá,iszonyat jó.Tudom,vannak benne elírások,meg helyesírási hibák,de a történet olyan töretlenül teljesedik ki egy közös összeölelkezös orgazmussá,hogy ezt oktatni lehetne.A bevezetö teljesen életszerű,és ezt nem veszti el a végén sem,nem rontja el valami utópisztikus órákig tartó dugással.A legjobb az,hogy nincs orális szex,pedig a srác akarta volna...ez is annyira valóságos,és annyira eltér a szokványos "leszopott-a-szexbomba-titkárnöm-aztán-tövig-
vágtam-bele-a-huszonötös-faszomat" stílusú sztoriktól,hogy komolyan megdöbbentem.Külön gratulálok Írókéznek!! (hol hagytad Old Shatterhand-et? :D )

zam: Ildicával valóban nincs semmi baj,de engem mégis zavar,hogy egyikötök mondatait sem értem,ti mégis jól eldumáltok...de miröl van szó?

Ildica: mit értesz az alatt,hogy nem idevaló?
#6 zam 2003. 02. 17. hétfő 16:41
Ildica!
Az nem baj ha valaki igényes.
Azért adjunk teret a "kezdeti" szárnypróbálgatóknak is.
Azon gondolkodtam, mi lenne ha én is irnék. Lehet, hogy többen ugyanigy HMMMM.
:-))
#5 Ildica 2003. 02. 17. hétfő 14:59
zam,nem...csak megint ugy érzem,valahogy ez nem idevalo,de talán csak én lettem tul nagyigényü:)
#4 Yoni 2003. 02. 17. hétfő 14:16
Hosszan indult,de a vege nagyon jo.8 pont.
#3 zam 2003. 02. 17. hétfő 07:22
Ildica magadra ismertél?? :-))
#2 Ildica 2003. 02. 17. hétfő 04:07
hmm...
#1 Törté-Net 2003. 02. 17. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?