A+ A-

Csodálatos hármas...

Még frissen tombolnak bennem az elmúlt események emlékei. Az a hétvége volt életem legfantasztikusabb hétvégéje! Soha nem fogom elfelejteni. Sokat gondolkodtam, hogyan írhatnám le ezt a hosszú történetet, mely három nap izgalmas, változatos eseményeit foglalja magában, és úgy döntöttem, nem hagyok ki egyetlen részletet sem, akármilyen jelentéktelennek tűnik is! Nem fogok rövidíteni, azt szeretném elérni, hogy aki olvassa, élje át velem együtt újra, érezze a bennem lezajló érzelmek kavalkádját! A történet másik két szereplője, érthető módon, kérte, hogy valódi nevüket ne közöljem, ezért Timinek és Tominak fogom őket nevezni. A város neve is titokban marad. Megértéseteket köszönöm!...szokásos napi teendőmet, az Ashole böngészését végeztem.
Válaszolgattam a fórumomban elhelyezett, "kedves" kritikákra, benéztem Galitához, mustrálgattam az amatőrök bátor képviselőit, és végignéztem a partnerkeresés rovatot. Fogtam a hasam a röhögéstől, némelyik megszólalást olvasva, bele - bele firkálgattam s arra gondoltam utjára indítok néhány vadonat új hirdetést. Létre is hoztam őket, bízván abban, hogy ezután izgalmas levelezésbe fogok kezdeni a jelentkezőkkel. Mikor már szinte az egész oldalt végignyálaztam, rátaláltam a partnereink linkre és csak úgy kíváncsiságból is ráklikkeltem. Nagyon király oldalakra mutattak a Bannerek. Szép galériák, amatőr fénykép albumok fogadtak, de ami igazán felkeltette az érdeklődésemet az a partnerkeresés fórum volt. Lapoztam - lapoztam és állandóan csak Budapesti hirdetésekbe ütköztem. Forrt az agyam, egyre bosszantóbbá vált a dolog. Száz hirdetésből kilencven, tutira BP - ről íródott. Mi a **** van - mondtam magamban, hát a többiek le vannak sajnálva, ha valaki bulizni akar az "go fel" vagy mi? Hát nem! Felhúztam magam és a legtöbb kategóriában elhelyeztem hirdetésem. Bevallom, nem nagyon hittem a sikerében, de már csak dacból is beleírtam, hogy legyen ott egy Szegedi is. Másnap ismét felkúsztam az Ashole - ra, szokásos "karbantartási" munkálataim elvégzésére, majd levelesládám olvasásába kezdtem. Woahhh!!! Kiáltottam fel, mikor megláttam a leveleket. Yeahhh... ezzzzigeeeen! Kivetkőzve magamból vetettem rá magamat az addig ismeretlen nevektől kapott, friss levelekre. Szerencsére munkahelyemen saját irodával rendelkezem, ezért senki nem láthatta önkívületi állapotomat, ahogyan a combomat paskolva, ökölbe szorított kézzel pattanok fel számítógép asztalom mellől és idióta üdvrivalgásokat kurjongatva ugrálok görgős talpú székemet hátralökve. Hirtelen mozdulatlanná válva huppantam vissza székembe és olvasni kezdtem az első levelet. Azonnal válaszoltam rá. Jöhet a következő! Válasz. Következő, válasz.
Sorban habzsoltam befelé őket. Eszméletlen jó érzés volt. Minden levelet meghagytam és később még számtalanszor elolvastam őket. Boldogan csapkodtam meg vállamat gondolatban: "Ezzazz kiscsávó, így kell ezt csinálni, király vagy!" Egész nap mámoros önelégültség ült ki arcomra, remélem kolléganőim nem vontak le belőle messzemenő következtetéseket. Munkaidőm lejártával rohantam edzeni de mindvégig az járt az eszemben, hogy vajon ha haza megyek találok - e még valami izgalmasat posta ládámban, vagy netán reagáltak - e már válaszaimra. Izzadó tenyérrel ültem le otthon gépem elé s tárcsáztam az Internetet. Yess! Egy újabb levél! Olvasni kezdtem és tátva maradt a szám. Arra a hirdetésemre jött válasz, amit a fővárosi dömpinggel szembeszállva, partizánakcióként dobtam fel. Lassan, nagyon lassan betűzve ismételgettem azokat a csodálatos szavakat: Olvastuk a hirdetésed... úgy döntöttünk... vagy meg bájuk, vagy nem... Timi és Tibi. Földbe gyökerezett a lábam. Megdöbbentett saját reakcióm, hiszen pontosan ezt akartam de valahogy nem akartam elhinni. Ráadásul nem is akármilyen levél volt: Pár keres fiút. Eszméletlen... lassan tudatosult bennem a dolog és azonnal beindult a fantáziám. Boldog voltam. Nagyon óvatosan, körültekintően próbáltam megfogalmazni a választ, még szerencse, hogy a klaviatúrán van back space meg delete gomb mert ha papírra kellett volna írnom, lyukacsosra radíroztam volna, vagy az egész egy nagy áthúzás meg satír lett volna. Így született meg az a pár mondat amivel reagáltam a kezdeményezésre és leírtam adataimat. Netuddmeg másnap mennyire vártam a választ!
Szerintem így még soha nem akartam, hogy postaládámba levél kerüljön. Félóránként connectáltam a netre, bekészítettem magamnak az üdcsit meg a kaját a gép mellé és bevackoltam magam az irodámba. Nem szép dolog de a többi levelezőpartnerem nem izgatott fel annyira mint ez, a munkámról már nem is beszélve. Fantáziámban, megjelentek az izzadó testek, a forró ölelések számtalan variációi, megpróbáltam elképzelni a felállást. Én és egy másik férfi kényeztet egy nőt. Hmmmm... csodálatos. Ahogy ott ültem és szárnyaltak a gondolataim, azon kaptam magam, hogy testemet melegség járja át és alsómban lüktető erekció kezd kibontakozni. Kheh... ezt azért most inkább mégsem - hűtöttem le magam. Sokadik próbálkozásom sikeres volt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.42 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 A57L 2013. 10. 7. hétfő 04:13
Nem rossz.
#6 mackó2009 2012. 11. 9. péntek 22:10
Az eleje nagyon hosszú és unalmas.
#5 Mulder 2004. 09. 6. hétfő 17:23
Tényleg hosszú a bevezetés,de nagyon megéri.
#4 poloska 2003. 01. 7. kedd 19:48
az eleje tenyleg hosszu,de szerintem kiraly sztori..
#3 Takezó 2002. 12. 26. csütörtök 01:09
Túl hosszú a bevezetés, majdnem elaludtam alatta...
#2 PK 2002. 12. 24. kedd 14:11
Amilyen husszú volt, olyan unalmas...
#1 Törté-Net 2002. 12. 24. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?