Keresztezett vágyak
Megjelenés: 2025. augusztus 22.
Hossz: 19 542 karakter
Elolvasva: 1 010 alkalommal
A kora őszi nap még melegen sütött, amikor megérkeztünk Andrásékkal a kis tóparti nyaralóba. A levelek sárgás árnyalatban kezdtek játszani, a víz illata és a távoli nádas susogása olyan nyugodt hátteret adott, ami már az első pillanatban oldotta a városi feszültséget.
Kati – a feleségem – mellettem pakolta ki a táskánkból a borokat és a poharakat, miközben Eszter, András felesége, vidáman terítette az asztalt. A két nő régi barátnők voltak, mi férfiak pedig több mint tíz éve ismertük egymást – sok közös nyaralás, sörözések és vacsorák álltak mögöttünk.
A nap programja egyszerű volt: egy hosszú, kényelmes hétvége, sok beszélgetéssel, jó ételekkel, és persze itallal. Az első pohár rozé a vacsora előkészítése közben került a kezünkbe. Az alkohol lassan, szinte észrevétlenül oldotta a gátlásokat: a nevetések hangosabbak lettek, a történetek merészebbek, és a gesztusok is egy árnyalattal bensőségesebbek.
Eszter nevetve mesélt egy régi, kínos élményt, közben keze a férje vállán nyugodott, de amikor egy poénnál hátradőlt, ujjai finoman súrolták az én karomat. Nem volt szándékos – vagy legalábbis úgy tett –, de bennem egy pillanatra végigfutott egy forró bizsergés. Ránéztem, és elmosolyodott. Olyan mosollyal, amitől az ember elfelejti, mit akart az imént mondani.
Az este előrehaladtával már a nappaliban ültünk, a kandallóban lobogott a tűz, a bor helyett pedig egy üveg házi pálinka került elő. A szoba fényét a tűz és néhány asztali lámpa adta, minden aranyos-meleg árnyalatban úszott. A beszélgetés témája egyre inkább a kapcsolatok, a szerelem, és – ahogy a pálinka dolgozott – a szex körül kezdett forogni.
„Ti kipróbálnátok valaha... mással? ” – tette fel Kati hirtelen, félig nevetve, félig komolyan.
A kérdés után pillanatnyi csend lett, csak a tűz pattogása hallatszott.
András félmosollyal felelt: „Attól függ... kivel. ”
Eszter szeme egy pillanatra az enyémbe fúródott. Nem mosolygott, de a tekintete többet mondott bármilyen szónál.
Nem lett azonnali válasz, a beszélgetés látszólag továbblépett, de mindannyian éreztük, hogy valami új színt kapott az este. A nőket figyelve egyre világosabb lett: Kati ruhája kicsit lejjebb csúszott a vállán, Eszter pedig egyre közelebb hajolt, amikor hozzám beszélt. A combja finoman hozzáért az enyémhez – nem húzta el.
Mikor később kettesben maradtam a konyhában Eszterrel, míg a többiek a teraszon cigarettáztak, halkan megszólalt:
Kati – a feleségem – mellettem pakolta ki a táskánkból a borokat és a poharakat, miközben Eszter, András felesége, vidáman terítette az asztalt. A két nő régi barátnők voltak, mi férfiak pedig több mint tíz éve ismertük egymást – sok közös nyaralás, sörözések és vacsorák álltak mögöttünk.
A nap programja egyszerű volt: egy hosszú, kényelmes hétvége, sok beszélgetéssel, jó ételekkel, és persze itallal. Az első pohár rozé a vacsora előkészítése közben került a kezünkbe. Az alkohol lassan, szinte észrevétlenül oldotta a gátlásokat: a nevetések hangosabbak lettek, a történetek merészebbek, és a gesztusok is egy árnyalattal bensőségesebbek.
Eszter nevetve mesélt egy régi, kínos élményt, közben keze a férje vállán nyugodott, de amikor egy poénnál hátradőlt, ujjai finoman súrolták az én karomat. Nem volt szándékos – vagy legalábbis úgy tett –, de bennem egy pillanatra végigfutott egy forró bizsergés. Ránéztem, és elmosolyodott. Olyan mosollyal, amitől az ember elfelejti, mit akart az imént mondani.
Az este előrehaladtával már a nappaliban ültünk, a kandallóban lobogott a tűz, a bor helyett pedig egy üveg házi pálinka került elő. A szoba fényét a tűz és néhány asztali lámpa adta, minden aranyos-meleg árnyalatban úszott. A beszélgetés témája egyre inkább a kapcsolatok, a szerelem, és – ahogy a pálinka dolgozott – a szex körül kezdett forogni.
„Ti kipróbálnátok valaha... mással? ” – tette fel Kati hirtelen, félig nevetve, félig komolyan.
A kérdés után pillanatnyi csend lett, csak a tűz pattogása hallatszott.
András félmosollyal felelt: „Attól függ... kivel. ”
Eszter szeme egy pillanatra az enyémbe fúródott. Nem mosolygott, de a tekintete többet mondott bármilyen szónál.
Nem lett azonnali válasz, a beszélgetés látszólag továbblépett, de mindannyian éreztük, hogy valami új színt kapott az este. A nőket figyelve egyre világosabb lett: Kati ruhája kicsit lejjebb csúszott a vállán, Eszter pedig egyre közelebb hajolt, amikor hozzám beszélt. A combja finoman hozzáért az enyémhez – nem húzta el.
Mikor később kettesben maradtam a konyhában Eszterrel, míg a többiek a teraszon cigarettáztak, halkan megszólalt:
Ez csak a történet kezdete, még 9 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nem tudtam eldönteni, hogy írás közben nem figyelsz oda, vagy te is abban a sorrendben és annyit ittál, mint a történetben szereplők. A sztori hemzseg az elírásoktól, lehetetlenségektől. Hogy ne a levegőbe beszéljek jó néhányat most meg is mutatok, kiragadva az eredeti történetedből.
"A két nő félmeztelenül ült a kanapén,...Kezeik a másik hátát, derekát, majd mellét simogatták, a melltartók pántjai rövidesen lecsúsztak a vállukról, és pillanatok múlva a földön hevertek." Akin van melltartó az nem lehet félmeztelen.
"Nem sokkal később Kati került a középpontba. András magához húzta, a hátára fektette a szőnyegen, és keményen megcsókolta, miközben a lábait széttolta. Én Eszterrel cseréltem pillantást – tudtuk, mi következik.
Eszter fölé hajolt, és a mellét kezdte csókolni, miközben én a combjai közé térdeltem. Egy utolsó, cinkos mosoly után belé hatoltam. Kati hangja betöltötte a szobát, Eszter kezei a mellbimbóit gyötörték, én pedig éreztem, ahogy teste minden mozdulatomra reagál.
Ekkor András is mozdult: mellém térdelt, és Eszter szájához irányította magát. A látvány – ahogy a felesége térden állva kényezteti őt, miközben én a barátnőjét szeretem – egyszerre volt tiltott és elképesztően izgató." Ebből kitalálni, hogy ki kit dug?
"Eszter még mindig félig rajtam ült, amikor Kati felém hajolt, és a számba tolta a nyelvét, miközben a keze már a nadrágomban matatott.
– „Bassza meg, kemény vagy... ” – súgta lihegve, miközben kihúzta a farkam, és egyszerűen a szájába vette. " Ha a farok a nadrágban volt, akkor az előbb mivel hatolt be Eszterbe vagy Katiba, hogy melyikbe kideríthetetlen.
"Eszter közben mögé térdelt, lehúzta róla a bugyit, és nyelvvel rátapadt a csiklójára. " Katin ezek szerint korábban bugyi volt, hogy dugták meg?
"– „Most kinyalod a feleségem punciját” – mondta András, és lehúzott a kanapéról. Kati széttárt lábakkal feküdt, csillogó puncija várta, hogy belemélyedjek. Letérdeltem, és keményen, nyelvvel és ujjal egyszerre kezdtem kényeztetni." Bocsánat, de András felesége Eszter.
"A mellei az arcom előtt hintáztak, én a szájába vettem az egyik bimbóját, miközben a csípőjét markoltam, és keményen fel-le mozgattam rajta." Érdekes attrakció saját bimbóját a szájába venni.
"Eszter hirtelen megfordult, letérdelt elém, és a számba vette a farkam. " Itt a másik attrakció! A nő hogy tudta a férfi farkát a férfi szájába venni?
"Kati térdelt előttem, Eszter mögöttem simogatta a mellkasom, és a fülembe suttogott:
– „Most bennem akarlak látni... ”
Egyetlen lépéssel a kanapéra vittem, hanyatt döntöttem, és beléhatoltam. A csípője felém lendült, a körmei a hátamba vájtak, miközben a mellei a ritmustól mozdultak. András eközben Esztert húzta magához, és a falnak támasztva, keményen tette magáévá. " Kihúzta alóla? Érdekes helyzet lehetett.
"Eszter hirtelen felkiáltott, teste ívbe feszült alattam, és forrón szorított magába, míg András mögötte elélvezett, hangosan nyögve. A következő pillanatban én is elmentem, mélyen benne, miközben Kati előttünk térdelve a kezével és a nyelvével játszott velünk, még az utolsó remegéseink alatt is." Vajon András mitől élvezett el?
"András mögém térdelt, és durván, egyetlen mozdulattal belém tolta a farkát. A lökései ütemesek és kemények voltak, miközben én tovább nyaltam a nőket." Nocsak, lett egy kis homo is?
Ezek nem helyesírási hibák, hanem az igénytelenség jelzései az olvasóval szemben. Azt hiszem elég példát soroltam fel az igazam bizonyítására. Köszönöm, hogy ennyire figyelsz arra, hogy miket írsz, mivel etetsz bennünket. Csak azért adtam 2 pontot, mert mégiscsak dolgoztál vele.
"Álmoska5"