Történet

Előre bocsátom, hogy ez pusztán a fantázia szülötte, nincs valóságalapja, és nem is lehetne. A történetben szereplő személyek fiktívek, és a történet semmilyen valós eseménnyel nem áll összefüggésben.
Mégis... az érzés. Egy érzet ami hiányzik. Egy érzet ami mindig ott bujkál az emberben. A vágy, milyen lenne feltétel nélkül szeretni és szeretve lenni. A létező legerősebb bizalom, ami csak létezhet. Az a bizalom, ami egy férfi és nő között lehetséges. Az a bizalom, ami egy apa és lánya között van.
...
A levendula és a régi könyvek illata lengett a levegőben, ez a megnyugtató keverék mindig is meghatározta az otthonukat. Öt éve már, hogy édesanyjuk, Eszter belehalt a betegségbe, és István és lánya, Réka egyedül maradt az életben. A negyvenöt felé közeledő István történelemprofesszor volt, csendes intellektusú, szelíd habitusú férfi. Réka, aki még éppen csak tizennyolc, épp kibontakozóban volt mikor valami végleg megváltozott. Szerencséje volt, örökölte édesanyja feltűnő kék szemét és csendes elszántságát, vékony alakját és szőke haját. De a legfontosabb, hogy örökölte édesanyja érzékeny lelkét, ami István számára mindennél többet jelentett.
Gyászuk páratlan bensőségességet szőtt közéjük. Nemcsak apa és lánya voltak, hanem társak, bizalmasok, akik betöltötték a veszteség által hagyott űrt. Kényelmes társaságuk felszíne alatt évek óta egy másfajta vágyakozás lappangott. Egy vágyakozás, ami nem egészen gyermeki, nem egészen romantikus, hanem valami, ami csakis az övék volt. Amit csak apa és lánya érezhet ha egyedül maradnak.
Réka mindig is tisztában volt az apja jelenlétével, az illatával, azzal, ahogyan a szemei ráncosodtak, amikor mosolygott. Gyerekként gyakran belopózott a dolgozószobájába, vonzotta a jelenléte, a papír és a tinta megnyugtató illata. A lábaihoz ült, hallgatta, ahogy olvas, biztonságban és megbecsülve érezte magát. De ahogy idősebb lett, a tekintete kicsit tovább időzött, és az érintése kicsit tétovább lett. Észrevette, ahogy az apja inge feszül a széles mellkasán, ahogy a keze erősnek és rátermettnek látszik.
A saját teste is változott. Felfedezte a saját örömét, először tétován, majd egyre magabiztosabban. Eszébe jutott, amikor először maszturbált, elrejtőzve a szobájában, az éjjeli lámpa lágy fénye megvilágította kipirult bőrét.