Bolondballagás

Rég volt, szép volt, tán igaz se volt! Kezdődne így egy mese. Ötvenöt évvel ezelőtt, 1967-ben feleségem érettségiző osztálya volt az első, akik bolondballagást tartottak a városban. Az akkor már nem kötelező Bocskai mintájú iskolasapkáiknak díszfelvonulást és temetést rendeztek pappal, búcsúztató cigányzenésszel, gyásznéppel, felvonulva a város főutcáján. A szertartást a gimnázium udvarán tartották meg, a gyászoló tömeg nagy jajgatása közepette. A bolondballagás azóta volt már zöld ballagás, néha bolond ballagás, az érettségiző diákok nagy örömére. Ez évben is folytatódott a hagyomány, mint minden évben, a COVID időszakát leszámítva. Az érettségiző gyerekek minden évben osztályonként apróbb – nagyobb műsort rögtönöztek, énekelve, táncolva vonultak végig a városon. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzájuk, hol esett, hol szakadt az eső, de becsülettel végig csinálták a felvonulást a város apraja – nagyja vidám tetszésnyilvánítása közepette. Kedves barátnőnk lányunokájának osztálya is felvonult görög tánccsoportnak öltözve. A jelmezük nem volt bonyolult, egy – egy fehér lepedőt kötöttek magukra tógaként. Az eső persze átáztatott mindent, és a lányok fehérneműje átlátszott. Akin testszínű bugyi meg melltartó volt nem is volt zavarba, de a színes fehérneműk bizony átlátszottak a nedves lepedőkön. Barátnőnk unokájának fekete cicifixe és tangája is jól látható volt az elázott tóga alatt. A felvonulás végén mondtam is a kislánynak:
– Encikém jól eláztál. Menjünk fel hozzánk, letusolhatsz meleg vízben és megszabadulhatsz az átázott ruháidtól is. Nehogy megfázz és betegen kelljen érettségizned!
– Köszönöm Pista, az jó lesz, mert se a nagyi nincs itthon, se anyuék, mert dolgoznak. Épp azon gondolkoztam, kihez mehetnék fel megmelegedni, mert az eső meg a szél bizony áthűtötték a testem. – válaszolta dideregve.
Felmentünk és adtam neki egy fürdőlepedőt, egy pólót, meg egy nem használt tangát, hogy fürdés után legyen mit magára venni. Gondoltam ha kijön a fürdőszobából kap majd egy melegítőt is, hogy kellően fel tudjon melegedni. Magára csukta a fürdőszoba ajtaját levetkőzött a nedves gönceiből és hallottam a megnyitott zuhany hangját. Nekiállt tusolni. Kintről beszóltam, hogy válasszon magának tusfürdőt, ott vannak a zuhanykabinban. Jó negyedórás zuhanyzás után megtörülközve, kezében a nedves ruháival kijött a fürdőszobából.
– Ezeket add ide, berakjuk a szárítóba, és mire haza akarsz indulni már szárazon felveheted őket. – mondtam.