A+ A-

Verseny előtt

A szoba sötét volt, alig világított be az udvari lámpa. Óvatosan lépkedtem az ágy felé a nyíregyházi Tanítóképző Főiskola koleszában, ahol az országos bajnokság alatt szállásoltak el minket, atlétákat. Ahogy közelebb értem, meglepetten ült föl az ablakhoz közelebbi ágyban fekvő alak:
- Hát visszajöttél?
- Megmondtam, nem? - mosolyogtam, ha nem is láthatta - Csak átöltöztem.
- Akkor itt alszol?
- Persze, csak szoríts helyet!
Az este vidáman indult, mivel az edzők nem értek vissza, senki sem tartotta be a tízórai takarodót, a szobánkban egy emelettel feljebbről érkezett srácokkal hülyéskedtünk, aztán átjöttünk egy barátnőmmel a folyosó túlsó oldalára, a gyaloglókhoz, kártyázni. Ahogy a hangulat lassan leült, mindenki visszatért a saját ágyába, csak nekem és Petinek nem akaródzott. Még vagy egy fél órát beszélgettünk mindenféléről, amikor elálmosodva felvetettem, hogy talán le kellene feküdni.
- Rendben - mondta -, de csak, ha maradsz. - Én pedig belül hangosan kiabáló vészjelzőimre rá sem hederítve, bólintottam.
- Jól van, de előbb elmegyek zuhanyozni.
Amíg a melegvizet folyattam magamra, rengeteg gondolat keringett a fejemben, gondoltam otthonmaradt barátomra, a fiúra, aki rám várt, és tudtam, régóta szerelmes belém, arra, hogy valamikor, úgy tűnik ezer éve, a megcsalás volt számomra az egyik legsúlyosabb bűn. Aztán ez elmúlt... Egy darabig néma csöndben feküdtünk egymás mellett, aztán bátortalanul beszélgetni kezdtünk, a másnapi esélyekről, az edzőtársainkról, az időjárásról. Én hanyatt feküdtem az ágyán, ő félkönyékre nehezedve figyelt. Szinte éreztem, ahogy tekintete végigsimítja arcom, és ahogy kínosan kerültük a szerelem témáját hirtelen, nem bírva tovább a szinte fojtogató feszültséget, megcsókolt.
Először csak hozzáérintette ajkait az enyémekhez, melyek meglepetésemben szétnyíltak, majd érezve, hogy nem tiltakozom, nyelvét lassan végigfutatta a számon, és lassan, mintha először tenné, finoman dugta be a számba. Az egész testem remegni kezdett, akárha az első csókom lenne... Erősen, kemény, határozott szájjal csókolt, míg végül kétségbeesett vággyal viszonozni kezdtem. Úgy éreztem, órák óta vonaglunk már, pusztán a csóktól, mikor elengedtük egymást, és a halvány fénynél csodálatos kék szemébe nézhettem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.05 pont (19 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2014. 11. 30. vasárnap 08:26
Elmegy.
#3 A57L 2014. 10. 30. csütörtök 06:26
Azért nem olyan rossz.
#2 listike 2014. 02. 11. kedd 07:11
Olvastam már jobbat is.
#1 Törté-Net 2010. 10. 1. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?