A+ A-

Nincs barátság, csak szerelem...

Fél éve dolgoztak egy helyen. Szinte azonnal szemet szúrt neki.
Szandra pajkos tekintete, stílusa akkor teljesen elvarázsolta. Azóta jobban megismerték egymást, egyvalami nem változott. A szikra kettejük között még mindig megvolt, mint akkor az első pillantás alkalmával.
Hogy miért nem történt, azóta semmi? Nos jó kérdés. Fogalma sincs. Talán féltek elrontani a barátságot, ami kialakult közöttük? Talán attól féltek kiderül, túlságosan is összeillenek és még egyikük sem akarta lekötni magát? Vagy talán kapcsolatukban ez a kellemesen bizsergető érzékiség volt olyan izgalmas.
Elhatározta, ezen a hétvégén ennek végre utána jár, úgyis itt az év végi vállalati buli, ennél jobb alkalom nem adódhat. Nincs több haladék, nincs több visszakozás. Lépni fog. Elvégre férfi lenne, vagy mifene...
- Fél fizetésem odaadnám, ha most tudnám miről, vagy inkább kiről ábrándozol! - borzolta össze az érintett nevetve a haját.
- Biztos vagyok benne. - paskolt játékosan Szandra fenekére - Te mióta ütöd bele az orrod mások dolgába?
- Jaj, ne már...- ült le vele szemben, keze közé támasztva arcát, és őszinte érdeklődéssel várta a választ. - Az a csinos szőke az emeletről? Vagy az a karcsú vörös? Akarod, hogy beindítsam a képzeletüket? Esetleg mindkettőnek???
Hangosan nevetett ezen a feltételezésen, de örömre igazán az adott okot, hogy figyelve a lány szemét, félelmet és szomorúságot fedezett fel benne.
Türelmetlen várakozással nézett a Szombat elébe, mert már tudta a választ.
Az örök ellenség. Az a bizonyos "vajonmitgondolhatrólamvagyvelemkapcsolatban" bizonytalanság.
Szándékosan később érkezett, amit persze a lány kellően felháborodva vett tudomásul.
- Daniel! Már azt hittem elfeledkeztél rólam.
- Lehetetlen - simogatta meg az arcát
Szandra szeme elkerekedett, ami egyértelműen arra utalt, nem hagyja hidegen érintése. Hirtelen ötlettől vezérelve lehajolt, magához ölelte és gyengéden belecsókolt a nyakába, majd, mint aki jól végezte dolgát tovább ment, a terembe a többiekhez, de még látta Szandra fátyolos tekintetét, árulkodó pihék égnek meredését a karján.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.89 pont (18 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 zsuzsika 2016. 03. 18. péntek 09:14
Tetszett.
#6 listike 2014. 03. 1. szombat 07:10
Nagyon tetszett.
#5 Kaszkadör 2012. 02. 13. hétfő 11:41
Szép történet élvezet volt olvasni smile
#4 v-ir-a 2012. 02. 5. vasárnap 23:12
sztem meg simán van ilyen lány smile ....nagyon élveztem olvasni ezt a történetet,még olvastm volna annyira magával ragadott....
#3 Teknősbika 2009. 06. 13. szombat 00:47
szép, majdnem valós történet, kár, hogy ilyen csaj nincs
#2 Andreas 2006. 02. 23. csütörtök 12:29
A címről: már miért ne lenne? Együtt a kettő. Úgy az igazi...
#1 Törté-Net 2006. 02. 20. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?