A+ A-

Lángoló Szenvedély

"Braden végighúzta ujjait sima, nedves haján, és elégedetten felhorkantott. Jó érzés volt újra tisztának lenni. Előrehajolt, hogy leöblítse az arcát, majd ahogy kiegyenesedett, halk csobbanást hallott maga mögül.
- Braden?
A férfi összerezzent. Ez Maggie hangja. A lány gömbölyű, meztelen keble a hátának nyomódott, oly forrón, hogy szinte lyukat égetett a bőrébe. Mondani szeretett volna valamit a lánynak, de a torka összeszorult, alig kapott levegőt.
- Szerelmeskedni szeretnék veled.
Álmodom talán? Igen, biztos, hogy csak álmodom!
Bizonyára, hisz az Ő kis Virágszála...
De minden kétsége tovaszállt, ahogy a derekára fonódó karok ölelése meglazult, és a lány elé lépett.
Uram Isten, milyen gyönyörű! Sokkal szebb, mint azt valaha képzelte. Tekintetét végigjáratta a lány csillogó testén. Pajkos, szeplős arcát nedves, göndör hajfürtök keresztezték, bársonyos, meztelen vállán gyöngyöző vízcseppek szikráztak a napsütésben.
De mindennél gyönyörűbbek voltak telt, gömbölyű, feszes keblei, melyek szinte könyörögtek egy szerelmes érintésért, egy szerelmes csókért.
A víz Maggie köldökéig ért, és Braden ebben a pillanatban azt kívánta; bárcsak ne lenne ilyen mély, hogy minél többet láthasson a lány testéből.
- Maggie - suttogta. - Miért...
- Csitt - mondta Maggie egyik ujját a férfi ajkára téve. - ne mondj semmit, nehogy meggondoljam magam. - Éhes, szinte elszánt tekintettel pásztázta végig Braden tetsét. - És nem akarom meggondolni magam.
Braden tudta, a tisztesség és illendőség azt kívánná, hogy visszautasítsa, de hiába, ő sosem volt tisztességes, sem pedig tartózkodó. Mielőtt elhatározásra jutott volna, Maggie megérintette a mellkasát, ujjaival gyengéden cirógatni kezdte Braden mellbimbóját.
Braden felnyögött, a lány földöntúli gyönyörűségben részesítette. Ekkor Maggie teljesen hihetetlen dolgot művelt: kezét a víz alá merítette, és megérintette Braden ágaskodó férfiasságát. Ujjainak gyengéd, bizonytalan érintése mélyen felkavarta. Bódultan, tűzben égve minden józan eszét elvesztette. Nem tudott másra gondolni, csak hogy végre csillapíthassa szűnni nem akaró éhségét, mely azóta a pillanat óta mardossa, gyötri, amióta a lány visszautasította a kolostor kapujában.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.92 pont (12 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 papi 2013. 05. 21. kedd 05:21
Folytatni kellene
#3 v-ir-a 2009. 08. 4. kedd 21:44
magával ragadott, de úgy érzem, nincs vége.befejezetlen, és ez elrontja a végét
#2 sihupapa 2008. 12. 22. hétfő 22:10
jó és szép
#1 Törté-Net 2005. 11. 16. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?