A+ A-

Cica

Utazom hazafelé a jó öreg másodosztályon, mint az hazánkban szokás, fél lábon állva, pácolt hering módjára. Próbálom a tájat szuggerálni, hátha eszembe jut valami érdekes és nem kell arra gondoljak, hogy már megint rohanok. Kisfiú koromban szerettem vonatozni, akkoriban még volt családom, akivel néha meglátogattuk az anyai rokonokat. Nem mintha olyan jó lett volna, de gyerekként nem folytam bele a nagyok intrikáiba, nem volt gondom magamra, mint gyerek, mindent megkaptam az életemhez. Étel, ruha, letolás, kivettem a részem mindenből. Fanyarul elmosolyodok ezen, jobb kezemmel igencsak fürgén növő szakállamat kezdem morzsolgatni. Valahogy mindig megnyugtat. Iszonyú csikorgás, mintha a fogamat húznák. Majd kidurran a fülem, mióta egy kedves srác a középiskolából szétverte a dobhártyám egy félreértés miatt. Újabb állomás. Már azt hittem, örökké itt fogok zötyögni ebben a konzervdobozban. Siethetnénk már egy kicsit, egy hete nem láttam a kedvest, tűkön ül már ő is.
Ahogy a főiskola elkezdődött, úgy indult a mi kapcsolatunk is. Először félve, kíváncsian, majd egyre nagyobb lendülettel vetve magunkat az események sodrába. Majd két éve, hogy először találkoztunk azon az ominózus délutánon. 18 éves voltam akkor, ő alig fiatalabb egy évvel. Nagyon sokáig keresgéltem, amolyan jófiú típus voltam mindig. Szerettem volna egy normális lányt találni, nem a híd alól összeszedni valami lepukkant csajt. Egy csevegőben ismerkedtünk meg, mindketten őszintén indítva a beszélgetést. Kiderült, sok hasonló van bennünk, s hogy Ő is régóta keres már egy értelmes fiút. Mentegetőztem, hogy akkor már megyek is, de valahogy nem akarózott otthagyni. Két hét múlva felhívtam, jöttek a telefonok, az első találka egy kórház előtt a szülők árgus szemeitől kísérve. Tiszta lappal mentem, túl néhány kellemetlen tapasztalaton, már nem féltem semmitől. Lesz, ami lesz, maximum nem látom többet.
Sokat beszélgettünk azon a napon, egy sörözőben telepedtünk le, közel a vasúthoz. Kicsit kétkedve búcsúztam tőle, úgy gondoltam, ebből se lesz semmi. Egyszer már befürödtem egy chates lánnyal, első ránézésre nem volt szimpatikus. Cica valahogy más volt. Olyan ártatlan, félénk, szinte ordított róla, hogy nagyon keményen fogták mindig. Semmi tapasztalat, se barátok, se vad, bulizós esték, mint utóbb kiderült.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.27 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 A57L 2015. 06. 19. péntek 04:05
Ez tetszett.
#4 listike 2013. 12. 21. szombat 07:56
Naagyon szép.
#3 Caligula 2009. 11. 13. péntek 00:44
Nyilván Zeuszra gondoltál,amikor Posszeidon villámait emlegetted - a villám (ld.még "égisz")Zeuszé és ő "működteti".Ezen túl viszont kitűnő - a friss írásod nyomán bukkantam erre - és nincs igaza az előttem szólónak,bizony valahogy így kellene írni s aki nem képes ennyi igényességre az a narcizmusát nem itt kellene kiélje!Persze tudom: túl igényes vagyok.
#2 TheChronic 2003. 07. 26. szombat 17:02
Rendkívül sajátos stílusban ír,és ez erösen rányomja bélyegét az írásra.Néhol fantasztikus mondatokat és jelzőket olvashatunk,néhány mondatot pedig egyszerűen törölnék...Annyit mondhatok: nagyon tetszett a történet,szép a téma,és megfelelöen lett formába öntve,de nem mindig érdemes ennyire "stílusosra" venni.
#1 Törté-Net 2003. 07. 25. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?