A+ A-

Szakítani nem könnyű 1. rész

8 év együttlét után, szakítottam a barátnőmmel. A kapcsolatunk nem nevezhető épp hétköznapinak. Ő 48, én 22 voltam, amikor megismerkedtünk. Ám azóta eltelt egy pár év és beleszürkültünk és már nem bírtam tovább. Szakítottam. Őrjöngött, sírt, kiabált, mindennek elmondott, de már nem volt visszaút.
Nem sokkal később, hogy Ő elment, elkezdem beszélgetni egy másik nővel. Jól alakultak a dolgok, de Ő még vissza-visszatért. Sms-ek és különböző más üzenetek képében, mondta a magáét. De próbáltam kizárni az életemből. Persze nem hagyta magát könnyen. A végén könyörgött, hogy találkozzak vele, de csak a szex miatt, mert nagyon hiányzik neki.
Beismerem akkor már nekem se volt 2 hónapja semmi és csak reménykedtem benne, hogy a másik nővel lesz valami. Ám tiszta akartam maradni, tiszta lelkiismerettel belevágni abba a kapcsolatba és bár nehezen, de nemet mondtam neki. Tombolt, őrjöngött, mondta a magáét. Aztán egyszer csak kaptam egy képek a puncijáról, a következő szöveggel: "Tényleg nem izgat? Tudom, hogy mennyire akarod, gyere a tiéd!" De akkor már nem válaszoltam neki. Persze nehéz volt megállni, de kemény akartam lenni. Akkor egy ideig nem írt. Egy ideig.
Épp vasárnap volt és délelőttös voltam, amikor megcsörrent a telefonom. Ő volt az. Igen tudom, hogy ilyenkor mindenki mit szokott mondani, „Ne vedd fel!” Ám én nem tudtam megállni, bíztam benne, hogy ezúttal normális lesz.
- Halló! - szóltam bele a telefonba.
- Szia! Már meg se ismered a számom? - kérdezte.
- De igen csak hirtelen nem tudtam mit mondjak.
- Aha, értem. Na és mit csinálsz? - kérdezte, teljesen nyugodt hangon.
- Dolgozom, délelőttös vagyok.
- Szegénykém, tudom, mennyire utálod. - mondta és ebben igaza is volt. - Na és utána mit csinálsz? - Kérdezte.
- Még nem tudom, - feleltem neki. - Talán ha végeztem beülök meginni egy teát, vagy kávét.
- Jól hangzik, de mit szólnál ha inkább eljönnél hozzám, épp most borotváltam csupaszra a puncim, tudom hogy, mennyire imádod ilyenkor. Gyere és mocskold össze jó alaposan!
- Tudod, hogy azt nem lehet! - Feleltem neki határozottan.
- Ne csináld már, itt fekszem az ágyamon, pucéran és épp simogatom, tudod, hogy mennyire vágyik már rád? Kérlek, gyere és tedd meg! Annyira kívánlak! Ahhh, már attól nedves lettem, hogy beszélgetünk! Nem kell semmi más, azt se bánom, ha csak hátulról, csak gyere, vágd megint belém azt a nagy és kemény farkad! - Beismerem, hogy nagyon felizgatott, amit mondott és nagyon is csábítóan hangzott, de ellen akartam állni.
- Nem akarom! - feleltem neki keményen!
- Ne hazudj nekem, tudom, hogy már ettől a pár mondattól is felállt, most képzeld csak el, hogy milyen lenne, ha megint bedugnád ebbe a forró nedves punciba. Ahhh, ha csak rágondolok, mindjárt el is élvezek neked itt a telefonba! Ezt akarod? Hallgasd, hogy játszom, mindjárt, mindjárt! Áhhhh! - Egy rövid kis csend következett, majd újra beleszólt. - Remélem hallottad, mert ez most miattad volt! Ide élveztem! Szóval gyere, ha akarod addig izgatom magam míg ide nem érsz!
- De nem lehet, nem akarom, értsd meg!
- Ne tedd ezt velem, már a gondolattól is megint nedves lettem, hallod, hogy cuppogok, gyere már, kell az a nagy farkad, ha csak rágondolok megint, ahhh, ahhhh! - Majd egy pár pillanat csend következett, majd újra beleszólt. - Remélem jól hallottad, ez már a 2. élvezésem és csak attól, hogy csak rá gondoltam és beszélgetünk. És most mond meg őszintén, ugye hogy neked is felállt az a csodás farkad!
Persze hogy állt, már két hónapja nem voltam nővel, nagyon ki voltam éhezve, de nem akartam magam gyengének mutatni.
- Nem, nem hatottál meg! - Hazudtam neki. Persze hogy állt már a farkam, mint a cövek, de nem akartam belemenni a játékába.
- Dögölj meg Te rohadék! Legalább magadtól ne vennéd el az élvezetet, úgy is tudom, hogy áll a farkad, úgy hogy menj csak és verd ki magadnak Te mocskos szemét! - Azzal lecsapta a telefont.
Ezután már nem jött több üzenet. Letelt a munkaidőm, így arra gondoltam, hogy megérdemlek egy csésze teát, egy ilyen nehéz nap után. A munkásbuszról leszállva így bementem a cukrászdába. Azt azért nem árt tudni, hogy ez egy kis város, így cukrászdából is csak egy van. Leültem a törzshelyemre és rendeltem egy csésze fekete teát és csendben elkezdtem netezni a telefonomon, közben jegyzetelgetni. Kis idő múlva ismerős hangokra lettem figyelmes. Amikor felnéztem épp akkor lépett be az ajtón, egy számomra ismeretlen nővel. Kedélyesen, jó kedvűen beszélgettek. Láttam, hogy látott, de úgy tett mintha ott se lennék. Leültek egy távolabbi asztalhoz és rendeltek. Szemem sarkából figyeltem. Nyár volt, jó idő, úgyhogy egy egyrészes sárga térdig érő könnyed ruha volt csak rajta. Persze rögtön zavarba jöttem, de arra gondoltam nem adom meg neki ezt az örömöt, hogy lássa rajtam, ezért úgy tettem, mintha észre se vettem volna. Úgyhogy nyugalmat erőltettem magamra és folytattam, amit csináltam.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.44 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 veteran 2019. 03. 10. vasárnap 05:20
Fasz feláll az ész megáll,még mindig igaz a mondás.
#8 zsuzsika 2019. 03. 9. szombat 08:12
Ha jól számolom a csaj már 56 éves is elmúlt
#7 sunyilo 2019. 03. 8. péntek 11:49
Szakítani valóban nem könnyű, de írni még nehezebb, ahogy ezt ez az írás is jól mutatja...
#6 cscsu50 2019. 03. 8. péntek 08:59
Szakítani soha nem könnyű, de ez gyerekes mód.
#5 listike 2019. 03. 8. péntek 07:48
Nyálas nyavalygás az egész.
#4 Andreas6 2019. 03. 8. péntek 07:38
Végül is beigazolódott: Minden férfi a farka után megy. (Én sem vagyok kivétel.)
#3 feherfabia 2019. 03. 8. péntek 06:56
Nem jött be!
#2 A57L 2019. 03. 8. péntek 05:32
Szakítani soha nem könnyű,de ez csak 4 pont.
#1 Törté-Net 2019. 03. 8. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?