K

alf

ut

alf

ya

alf

he

alf

lyzet

A nyári napsütés már éppen kezd enyhülni, mikor Lis belép az épületbe. Barátnője hívta fel, hogy a segítségét kérje. Kate egy állatmenhelyen dolgozik, állatorvosi asszisztensként. Így a helyiségbe belépve Lis egyből négy , három macskát, két nyuszit és egy hörcsögöt lát meg. A rá szegeződő tekintetek sűrűjében hellózik egyet, majd a szobán átvágva egyből bekopog az ajtón. Kate nyitja ki, és szélesen mosolyogva be is engedi.
– Szia! Köszi, hogy tudtál jönni!
– Szia! Nincs mit – siet be az ajtón Lis.
Kate most is a szokásos fehér köpenyét viseli, egy hosszú farmernadrággal, a nagy meleg ellenére is. Hiába a forróság, a munkahely az munkahely. Ugyan vastagabb talpú papucs van rajta, amolyan bokafogó, nagymamás-féle, még így is alacsonyabb Lisnél, akin lapos talpú balerina van.
– Mondtam már, hogy ne hordd ezt a cipőt! – csóválja a fejét Kate. – Nem tesz jót a gerincednek.
– Jól van, szállj le rólam! – legyint Lis szája sarkában somolyogva. – Hirtelen csak ezt tudtam felkapni. Szóval, mi is a nagy helyzet? Miben tudok segíteni?
Kate elkomorul, és megérinti Lis vállát. Ahogy ő fordítja a fejét, Lis is fordul vele, és amit meglát, attól leesik az álla. Egy gyönyörűséges fehér fekszik az egyik ketrecben, homlokán egy fekete sarlóhold alakú folttal.
– Ki hozta be? – pillog nagyokat.
– Senki. Az önkormányzathoz telefonáltak be, hogy a parkban kóborol, és morog az emberekre. Az eb telepiek befogták, de úgy látták, hogy beteg, ezért beadták hozzánk.
– Nem látok rajta kötést – állapítja meg Lis óvatosan megközelítve a ketrecet. Valahogy nem bízik az állatban, pedig imádja a .
– Mert nem is beteg. Szerintem a sintér félt tőle, hogy megtámadja a többi állatot. Nálunk el van kerítve, viszont ma rengeteg a beteg állat. Nem tarthatjuk itt – megragadja Lis karját. – Segítened kell! Félek, ha visszaadjuk nekik, félelemből elaltatják.
Lis felvonja szemöldökét.
– Te belezúgtál? – fordul lassan fekete hajú barátnője felé.
Kate kékesszürke szemét csillogni látja, ahogy a kutyusról felé fordul. Nagyon kis csinos arcú, formás lányka szépen ívelt szemöldökkel, pisze nózival, csókolni való szájjal. Lis nehezen tudja elképzelni, hogy pont ezt a lányt jobban érdeklik a , mint a pasik. De hát ízlések és pofonok.
– Gondolom te már megkérdezted otthon... – tippel Lis.