A+ A-

Elterelő hadművelet

- Megkínálhatom egy pohár vörös borral? Vagy inkább fehéret inna, esetleg valami erősebbet? – kérdezte Linda Johnt, miután a gyerekek elmentek lefeküdni.
- Hát nem is tudom! – gondolkozott, mert neki még jelentést kellene írnia, de valahogy nem szívesen hagyta magára az összetört asszonyt. - A vörösbor jó lesz! – válaszolta. Úgy képzelte, hogy esetleg ki tudja kérdezni a nőt a szomszédban lévő bordélyházról.
Lehetősége volt jobban szemügyre venni az elhagyott özvegyet. A vörös, hosszú haját mindig rendezetten hordja. Az arcán most lehetett észrevenni az utóbbi évek megpróbáltatásait. Már nem mosolyog, pedig egész nap ott virít az arcán, még ha mű is. Este idősebbnek néz ki a korához képest. Valószínűleg elengedte magát – analizálta magában a nőt, a főnökét. Gondolataiból csak Linda térítette észhez, amikor a kezébe nyomott egy poharat a borral.
- Köszönöm! – megpörgette és beleszagolt – Csak nem Blauburger? – kérdezte.
- De igen! Eltalálta! - lepődött meg Linda - Ennyire ért a borokhoz? – kérdezte, habár nem csodálkozott, egy gyakorlott kertésznek a szőlőfajtákat is ismernie kell.
- Csak amatőr szinten – rázta a fejét, és próbált kitalálni valamit, hogy a kuplerájra terelje a szót.
- Állítólag a szomszédban kinyílt valamilyen szórakozóhely! Ön mit szól ehhez? – kérdezte meg végül nyíltan. Nem kell a rizsa!
- Ó, igen! Más se hiányzott! – szólalt meg mérgesen a nő - Tudja annak idején a férjemmel azért költöztünk ide, mert egy nyugodt helyre volt szükségünk. Nem akartunk családot alapítani a nagyvárosban – mesélte két nyelet bor között.
- Világos – felelte John, és hagyta a nőt kibontakozni.
- Erre pedig követ minket! Pont most, hogy már Vivien is tinédzser korban van! Félek, hogy még a végén talán őt is megkörnyékezi valaki! Nem tudnám elviselni újra azt az aggodalmat, ha elveszíteném! Nem bírom azt még egyszer végigcsinálni! – jelentette ki a nő határozottan, ugyanakkor lehetett hallani a fájdalmat a hangjában.
- Megértem! – válaszolta John. Persze, hogy értem. Az a tudat, hogy az embernek nem lehet gyermeke! Amikor mégis csak sikerül találniuk egy kislányt, akit örökbe fogadhatnak, még őt is elkapta ez a halálos betegség! Rettenetes! - gondolta a kertész.
Fel is nézett rá, hogy mennyire erős, és a körülményekhez képest életvidám nő. Tapasztalatból tudja, hogy az emberek milyen könnyen összetörnek. Ha nem is testileg, de lelkileg biztos.
- Azt is rebesgetik, hogy már a nőknek is nyújtanak szolgáltatásokat. A kliensek is eléggé meg vannak elégedve – utalt közvetve a másodállására, ahol még meg is dicsérte saját magát, és folytatta – szóval, hogy ha esetleg oda....
Linda egy gyors mozdulattal visszakézből lekevert neki egy hatalmas pofont.
- Mit képzel magáról, én tisztességes nő vagyok!
John csak értetlenül nézett. Erősen elkezdett vérezni. Az szájához nyúlt, mert érezte, hogy a nő gyűrűje felhasította az ajkát.
- Uram atyám, elnézését kérem! Nagyon sajnálom! - mondta bocsánatkérően, majd gyorsan elővett egy zsebkendőt, hogy felitassa a vért a férfi ajkán.
John döbbenten ült a nővel szemben és hagyta, hadd lássa el a sebét.
Te jó ég! Hogy beszélhetek ilyeneket! – korholta magát – Hiszen én vagyok ott a nőket kielégítő hímringyó! Még csak az hiányozna, hogy Linda elmenjen oda, és találkozzunk. Az lenne csak megdöbbenés! Az egész akció lebukik! Még így is veszélyes, mert az emberek esetleg elkotyoghatják, hogy a kertésze átállt kurvának! Hát persze, nappal a kertet ápolja, éjszaka pedig a nőket! Ilyen amatőr hibát véteni! – szégyenérzet kapta el.
Linda most Nataliera emlékeztette. Ő volt ilyen hirtelen haragú amazon, ezért is választotta őt. Élete végéig bűntudata lesz amiatt, hogy gondolkodási időt kért tőle az ajánlatát meghallva és emiatt... Gyorsan elhessegette gondolatát.
- Semmi baj. Nekem kellene inkább elnézést kérnem azért a megjegyzésért – szabadkozott.
- Nem, nem, nem! Ne kérjen bocsánatot! – mondta a nő ingerülten – Igaza van! Tudja, én már nem is tudom, hogy mikor voltam utoljára ...
John nem hagyta, hogy végigmondja a mondatot, hirtelen megcsókolta.
Pedig azt hittem, hogy ma legalább lesz egy szexmentes estém! Ki is kellene már aludnom magam! Ezt felszámítom a főnökömnek – gondolta, és gyorsított az eseményeken.
Hevesebbek csókolta a nőt, de tudta, hogy előbb vagy utóbb mindent be kell majd vallania. Majd holnap elmondom. Inkább tőlem hallják, mintsem valaki mástól!
Amikor Linda visszacsókolta, már tudatában volt annak, hogy zöld utat kapott. Rávetette magát, mint egy kiéhezett csődör. Letépte a ruhákat, a Lindáé után a sajátját, és a szőnyegre nyomta az asszonyt. Ismerte a nőket, tisztában volt azzal, mire vágynak! Annyiszor csinálta már!
Lindában egyszerre mély érzések törtek elő, nagyon jól esett a csók, és a tudat, hogy ennyire felizgatta a férfit. Ki tudja, hogy már mióta nem volt nővel! – gondolta.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.72 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 rockycellar 2016. 02. 24. szerda 19:27
közepes
#10 papi 2016. 02. 24. szerda 09:49
Nem rossz, csak se eleje se vége.
#9 sunyilo 2016. 02. 23. kedd 21:46
Jó írás.
#8 veteran 2016. 02. 23. kedd 17:28
GYenge írás.
#7 vakon53 2016. 02. 23. kedd 15:10
Ezcsak 7 pontotér!
#6 gyuri0926 2016. 02. 23. kedd 14:14
Elhagyott özvegy , tetszik még nem hallottam , de tetszik , az egyébként hulla férje elhagyta ezért özvegy .
#5 zsuzsika 2016. 02. 23. kedd 08:35
Közepes.
#4 listike 2016. 02. 23. kedd 07:08
Nagyon rossz.
#3 feherfabia 2016. 02. 23. kedd 06:18
Közepes!
#2 A57L 2016. 02. 23. kedd 06:15
Ez nem tetszett,de lesz még jobb is.
#1 Törté-Net 2016. 02. 23. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?