Az egyezség

Sziasztok! Folyamatosan olvasva az oldalra beküldött történeteket, úgy gondoltam, próbálkozom én is eggyel. Várom az építő és nem építő jellegű kritikákat!

December volt, zord téli este, kinn hóvihar tombolt. Péter felkelt a fotelból, odasétált az ablakhoz és csodálattal nézte, ahogyan a fehér pelyhek mindent beborítanak. Az órájára nézett: még hat óra sincs, de már sötét van – gondolta. A találkozót hétre beszélték, meg addig még van egy órája. A kandallóhoz lépett, meggyújtotta az előre bekészített fahasábokat. Perceken belül vidáman lobogott a tűz, melegséget csempészve a hideg estébe. Készített egy teát, kevert bele pár korty sherryt, hogy kellemesebb íze legyen és elhelyezkedett kedvenc karosszékében. Miközben kortyolta a teáját az este további részén gondolkodott. Szüksége van erre egyáltalán? Miért teszi ezt? 31 évesen, sikeres karrierrel erre van szüksége? Hiszen mindene megvan ami az ő pozíciójában csak lehet. Nem értette saját magát, de nem is volt ideje végiggondolni ezt az egészet, mert csöngettek. Kényelmesen feltápászkodott a székből, időközben kiürült poharát az asztalra tette, még egy fahasábot lökött a tűzre és az ajtóhoz indult. Közben még egyszer, már-már türelmetlenül szólalt meg a csengő. Elfordította a kulcsot és szélesre tárta az ajtót. A szeme elé táruló látvány meglepte: kifejezetten csinos, 27 év körüli, vállig érő vörös hajú lány állt vele szemben.
– Szia, fáradj be! – invitálta vendégét Péter.
– Hello! – köszönt a lány és határozott mozdulattal előre lépett. – Marcsi vagyok, de ezt már tudod. Lesegítenéd a kabátomat? – kérdezte közvetlenül.

Miközben Péter a lány háta mögé lépett és a lány bokájáig érő hosszú kabátot fogta a kezében megfigyelte, hogy a kis drapp miniruha alatt, ami lány karcsú testét borította, nem domborodott fehérnemű körvonala.
– Egy italt? – kérdezte a fiú, miközben a sejtelmesen megvilágított nappaliba értek.
– Köszönöm, igen. Csak ne legyen túl erős, válaszolt Marcsi és a kényelmes bőr kanapéra huppant. Megvárta, míg a fiú is elhelyezkedik és folytatta:
– Térjünk a tárgyra! Amit nyújtok neked, az nem mindennapi élmény lesz, de nem is olcsó, ezt tudnod kell. Ha gondolod, itt maradhatok egész éjszakára is, viszont ez magasabb kategória. Egy feltételem van: nem csókolhatsz meg!
Péter gondolkodott egy keveset, majd így felelt: – Rendben van. Az éjszakát még meggondolom. Ha gondolod lezuhanyozhatsz. Megmutatom a fürdőszobát.