A+ A-

A Lakótárs 1. rész

Lakva ismerni meg az embert- tartja mondás, de előfordul, hogy még akkor sem. Erre a saját példámat tudnám elmesélni a lakótársammal.
A történet húsz éves koromban esett meg velem, amikor másodéves egyetemista voltam, és öt évfolyamtársammal közösen béreltünk egy háromszobás lakást az egyetem közelében. Hárman voltunk lányok, és három fiú, persze szigorúan elszeparálva egymástól, két szoba a lányoké, kettő a fiúké. Az együttélés másfél évig simán és zökkenőmentesen zajlott, még csak érzelmi, vagy testi összegabalyodás sem zavarta meg. Egyszerűen barátok voltunk, mindenki elfogadta a többiek nyűgjeit, és tiszteletben tartottuk egymás magánéletét.
Aztán egyszer egyikünk áthágott egy korlátot, és ezzel sok minden megváltozott.
Én voltam az a valaki, amikor egy hétfő délután előadás után elsőként értem vissza a lakásba, és meg szerettem volna nézni az e-mail postafiókomat. Ám rá kellett döbbennem, hogy a lap-topom otthon maradt a szüleimnél. Gondoltam, körülnézek, hátha valaki elöl hagyta a gépét, és az egyik fiú-szobában ott is állt egy lap-top lecsukva. A csoporttársamé volt, átlagos képességű és kinézetű srác, akinek semmi feltűnő tulajdonsága nem hívta fel magára a figyelmemet, és ezzel valószínűleg más is így lehetett, mert egy-két futó kalandtól eltekintve nem tudtam róla, hogy komoly kapcsolata lett volna.
Bekapcsoltam a gépet, elindítottam a böngészőt, és örömmel konstatáltam, hogy az e-mail szolgáltatóm a kedvencek között van. Rákattintottam, és meglepetésemre Ákos- így hívták- címe és jelszava is ki volt töltve a megfelelő mezőben. Belém bújt a kisördög. „Mi lenne, ha megnézném?”- gondoltam. „Csak belepillantok, aztán kilépek.” Tudtam, hogy nem szép dolog, de a kíváncsiság győzött, így megnyitottam a fiókot.
Egyből feltűnt, hogy sok levelet kapott egy személytől, akit diszkréten „Z”-nek mentett el. Hirtelen érdekelni kezdett, ki lehet ez a rejtélyes „Z”, mert mint említettem, semmilyen kapcsolatáról nem tudtunk az egyetemen. Talán valami titkos szeretője van, akit valamiért rejteget mindenki elől? Nem bírtam magammal, és megnyitottam a legutolsó levelet.
„Eszméletlen jó volt a múlt szombat!- állt benne- Imádom, ha kicsit iszol, olyankor mindig sokkal gátlástalanabb és szenvedélyesebb vagy! Remélem, minél hamarabb meg tudjuk ismételni.”
Áhhhá- gondoltam- Ákoskának szeretője van, és úgy tűnik eléggé oda van érte. Csak azt nem értettem, miért nem beszélt róla senkinek, hiszen közöttünk nem volt divat a titkolózás.
„Ahogy beengedtelek az előszobába, teljesen be voltam gerjedve, annyira kívántalak. Az ajtón belépve átöleltél, kezed egyből a fürdőköpenyem alá csúszott, rátalálva a legérzékenyebb pontomra, rajtad is éreztem, mennyire ki vagy éhezve rá.”
Hú, ez már szenvedély!- gondoltam- Már az előszobában... Jó kezdet... Nézzük a folytatást!
„Megremegtem, ahogy lassan izgatni kezdted, és csak arra tudtam gondolni, hogy végre érezhessem a szádat is OTT, de tudtam, nem sokat kell várnom, mert Te is majd megőrülsz, hogy végre megízlelhesd. Aztán letérdeltél elém, és már éreztem is forró ajkad, ahogy rátapad, miközben nyelveddel a nedvem nyalogatod.”
Beleborzongtam ahogy olvastam, és az én puncim is nedvesedni kezdett... Viszont ami ezután következett, attól fordult egyet velem a világ!
„Majd rácsúsztattad az ajkad, engem pedig elöntött a kéj, ahogy forró és puha szádba merült a farkam. Egyre mélyebben, és mélyebben vetted be, míg végül tövig bekaptad, a makkom pedig elérte a torkod. Mindig őrületes érzés, amikor kiéhezve rábuksz, én pedig valósággal megkefélem a szádat. Ezt rajtad kívül senki sem adja meg nekem, és a szájával sem tud úgy senki kielégíteni, mint Te. Érzem rajtad, mennyire kívánod a faszt, mennyire élvezed, amikor szopod, és amikor nyeled a spermám.”
Bár ültem, meg kellett kapaszkodnom, mert azt hittem, leesem a székről. Ákos fiúval... Lehetetlen... Aztán a döbbenet múlni kezdett, és egy másik érzés kezdte átvenni a helyét. Elképzeltem a két srácot ott az előszobában, Ákost a másik előtt térdelve, amint leszopja, elöntött a forróság. Meg tudtam érteni, mert be kell vallanom, én is szeretem, ha a számba élvez egy fiú. Mi tagadás, felizgultam. Puncim határozottan nedves volt, és alig tudtam megállni, hogy ne nyúljak be a bugyimba.
„A hétvégén szabad leszek, ha tudunk talizni, írj!”
Így ért véget a levél, és ekkor jutott eszembe, hogy megnézzem a dátumot. Aznap reggel érkezett, de Ákos már el is olvasta. Talán válaszolt is...? Nézzük!
Igen. Ott volt a kimenő levelek között.
„Ha kiürül hétvégére a kéró, megírom, és akkor péntek este jöhetsz. Szombat délig mindent lehet, remélem, reggel a farkaddal a számban ébredek...”
Elzsibbadt az agyam a gondolatra, hogy ezek péntek éjjel itt fognak hancúrozni. Ezt látnom kell... De hogyan?
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.9 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 veteran 2015. 07. 30. csütörtök 10:35
Nem rossz.
#3 nathanblack95 2015. 07. 23. csütörtök 23:27
Na az egy jobb sztori.
#2 cscsu50 2015. 07. 21. kedd 08:44
A kis kukkoló
#1 Törté-Net 2015. 07. 21. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?