A+ A-

Éva

Nem idegen tőlem az írás, de a pornográfiát még szoknom kell. Minden vélemény érdekel, különösen a negatívak.
- Meglátod, töki, még jól is jöhet egy orvos a családban.
Nem szerettem, ha apám tökinek hívott mások előtt. Bambán vigyorogtam az új nőjére, akit akkor mutatott be; egy barna hajú, mosolygós nőnek, nagyobb mellekkel, mint a fejem, és akinek csak úgy feszült a kerek fenekén a farmer.
- Idén ballagsz, ugye, Lacika? - kérdezte, és megsimogatta az arcom. Puha volt a keze, a körmét bordóra festette. Illatos krémet éreztem rajta. - Félsz az érettségitől?
Nagyjából ennyire emlékszem az első találkozásunkból. Pár hónap múlva hozzánk költözött, és bár sokat panaszkodott, hogy neki innen messzebb van a rendelő, mégis mindig később indult dolgozni, és hamarabb is ért haza, mint az apám. Délután rendszerint én érkeztem meg legelőször, olyankor gyorsan ledobtam a táskámat, és kiültem a konyhába. Évát vártam, ezért lassan ettem. Szerettem, ahogy leveszi a cipőjét, és közben panaszkodik, hogy fáj a lába, én pedig néha benézhettem a blúza alá. Ő volt az első szerelmem.
Egy délután később ért haza, én már a szobámban gépeztem. Álmos voltam, ezért nem mentem le, csak kiabáltunk egymásnak valami köszönésfélét. Zörgött valamivel a konyhában, közben elképzeltem, ahogy jobbra-balra hintázik a melle, és fizikai fájdalmat éreztem, amiért nem érinthetem meg. Nemsokára a fürdőszobaajtót halottam, és a víz zubogását. Nem szokott ilyen korán zuhanyozni, egészen elvarázsolt a gondolat, hogy ott van tőlem pár méterre teljesen meztelenül. Görcsbe szorult a gyomorral lopóztam az ajtó elé, és próbáltam benézni a kulcslyukon. Hiába vártam, amíg elhúzta a függönyt, csak elmosódott, bőrszínű pacákat láttam, nem tudtam kivenni az alakját. Bármit megadtam volna, hogy lássam a bimbóját, úgy éreztem, annál semmi sem lehet szebb.
Túl sokáig álltam ott, egyszer csak megzörrent a zár az orrom előtt, és bár szerencsém volt, mert talán egy másodpercig még nem nyitotta ki az ajtót, de éppen csak arra volt időm, hogy elkapjam az arcom, és úgy tegyek, mintha épp arra sétáltam volna. Ő is meglepődhetett, mert megtorpant a küszöbön.
- Mi van?
- Semmi - válaszoltam.
Becsuktam a szobám ajtaját, és szerettem volna, ha elnyel a padló. Biztos voltam benne, hogy észrevett. Nemsokára újból a konyhában zörgött, még a tv-t is bekapcsolta. Eszembe jutott, hogy le kellett vennie a bugyiját, és az most biztosan a szennyesben van. Arra gondoltam, majd este kimegyek érte, behozom a szobámba, és addig szagolgatom, amíg csak érzek valamit, és ez a gondolat túl izgalmas volt. Ki akartam verni, de a bugyija nélkül szó sem lehetett róla. Őrült módjára kattintgattam a neten, de semmi sem kötött le. Nem bírtam tovább, ki kellett mennem megkeresni a fehérneműit.
A szennyes tartóban semmi sem volt, csak az ő bugyija és melltartója. Valami fényes, fehér, lágy anyagból készült, el se hittem, hogy eddig nem jutott eszembe.
- Fürdeni készülsz?
Azonnal elkaptam a kezem, mintha megégettem volna. Éva állt az ajtóban, kék köntösben. Éreztem, hogy elvörösödöm. Az ablakhoz lépett, és kinyitotta. Örültem a hideg levegőnek.
- Helyes, úgyse vizsgáltalak még meg. Vetkőzz le, rögtön jövök.
Még visszafordult az ajtóból.
- Meztelenre, természetesen.
Azt se tudtam, mit csinálok, csak engedelmeskedtem. Nem olyan volt, mint szokott, sokkal szigorúbb. Mintha nem is ő lett volna.
Szégyelltem magam meztelenül, túl kicsinek éreztem a farkam, nem akartam, hogy Éva is megtudja. Fázni kezdtem a nyitott ablaknál, de nem mertem becsukni.
Visszajött, leült a kád szélére, és várt. Keresztbe rakta a lábait, közben a pirosra festett körmein egyensúlyozta a papucsát. A köntöse enyhén szétnyílt, a combja közepét is láttam. Fogalmam se volt, mit csináljak, zavaromban eltakartam magam.
- Elhiszem, hogy kellemetlen, de ezen át kell esned. - A kezemre pillantott. - Feleslegesen takargatod a fütyid, azt is meg kell vizsgálnom. Gyere ide!
Közelebb léptem. Széttette a lábát, közéjük állított, majd megfordított.
- Nyújtott lábbal érintsd meg a padlót! Kicsit nagyobb terpeszben. Látnom kell, rendben van-e a gerinced.
Nem mondta, mikor egyenesedhetek ki. Az ablakból néha megcsapott a hűvös levegő, remegni kezdtem a megerőltetéstől és a hidegtől. Éva papucsba bújtatott lábujjait néztem, és arra gondoltam, mit csinálhat mögöttem. Pont az arca előtt nyílt szét a fenekem, és ha akartam volna se tudtam volna eltakarni a golyóimat. Bármit megadtam volna érte, hogy megérintsen, erre éreztem, hogy összehúzódik a zacsim. Tudtam, hogy ő is látja, de nem szólt semmit.
- A hideg jót tesz - mondta végül. Fordulj meg.
Megint magam elé tettem a kezem, miközben ő szigorú tekintettel vizsgálta a vállam.
- Fejezd már be! - kiáltott rám, és szétdobta a karomat. - Mi vagy te, kislány? Mutasd meg a kukidat!
A hidegtől összement, és egy ideje borotváltam, ez akkoriban valamiért izgalmasnak tűnt.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.28 pont (47 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 zsuzsika 2014. 10. 6. hétfő 12:45
Gyenge.
#5 Andreas6 2014. 10. 2. csütörtök 10:47
Tényleg hülyeség. Az első hereütés után laposra kellett volna verni a kurvát.
#4 Rinaldo 2014. 10. 2. csütörtök 07:30
Jólmegjárta.
#3 listike 2014. 10. 2. csütörtök 06:42
Hülyeség.
#2 feherfabia 2014. 10. 2. csütörtök 05:41
4P
#1 Törté-Net 2014. 10. 2. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?