A+ A-

Nyomulós Dóri látogatása

Ez a történet azon a napon kezdődik, amikor a férjem és a lányom elutaztak vidékre, hogy a párom betegeskedő nagynénjét meglátogassák egy határszéli kis falucskában. Én nem mehettem velük, mert nem volt már szabadságom, a fiunk pedig nem akart velük menni, mert ez a nagynéni - diplomatikusan fogalmazva - nem tartozott a kedvenc rokonaink közé.
Délben a munkahelyemről éppen csak kiszaladtam egy görög salátára, amikor egy ismerősnek tűnő nő gyakorlatilag a nyakamba ugrott.
- Szia, Anna! Tényleg nem ismersz meg, vagy csak nem akarsz megismerni? - kérdezte, de ekkorra már legalább négy-öt puszit nyomott a képemre.
- Dóri? - találgattam tétovázva. - Csak nem te vagy a nyomulós Dóri?
Ő volt. Nyomulós Dórit még a gimnáziumban neveztük el nyomulósnak, mert nem volt olyan pasi, akire - ha megtetszett neki - rá ne mászott volna. Nem volt ez alól kivétel, sem a barátnői udvarlói, sem a matektanár, de még a legjobb közös barátnőnk apukája sem.
Dóri elújságolta, hogy látogatóba jöttek, a családja Párizsban él, tulajdonképpen az érettségi után azonnal férjhez ment, de ott keresett magának párt a Szajna partján, mert nem volt olyan buta liba, hogy itthon maradjon. Rögtön meg is hívatta magát hozzánk, én pedig óvatlanul igent mondtam a kérésére.
- Dóri néni vagyok - nyújtott kezet a fiamnak, amikor a megbeszélt időpontnál másfél órával korábban betoppant hozzánk.
Ferkó kicsit megszeppenve mutatkozott be, mert Dóri úgy rázta meg a kezét, mintha szkanderozni akarna vele.
- Nem is mondtad, hogy ilyen jóképű fiad van - kacsintott rám, és mire észbe kaptunk, megszállta a lakást.
Megnézte a könyveinket a polcokon, feltérképezte a kilátást az ablakokból, megtudakolta, milyen italok vannak behűtve, és a tetőteraszt is felfedezte, ahová a fiamat is magával vonszolta.
Mire felmentem a tálcával és a kiválasztott ötputtonyos tokaji aszúval, máris egy olyan beszélgetés közepébe csöppentem, amire álmomban se gondoltam volna.
- Nincs még komoly barátnőd? Nem akarok hinni a fülemnek. Akkor biztosan sokat masztizol. Elárulod nekem, milyen gyakran csinálod? - kérdezte Dóri.
Ferkó fülig vörösödve állt a terasz korlátjánál, és magam sem értem, hogyan szedett össze annyi bátorságot, hogy kinyögje a választ:
- Minden nap...
- Nagyon helyes. Az én fiam is minden nap masztizik. És hányszor naponta?
- Mikor hogy... Van, amikor többször is.
- Jól teszed. A gyakori maszti nagyon egészséges, és megtanulod vele késleltetni az orgazmusodat. Ha ügyes leszel, már az első alkalommal se fogsz korábban elélvezni, mint ahogyan a partneredet a csúcsra juttattad. Bocsi, ha olyan közhelyeket mondok, amiket már anyukádtól is ezerszer hallottál.
Igyekeztem más irányba terelni a beszélgetést, de Dóri minden korty bor elfogyasztása után egyre szókimondóbb lett.
- Klassz ez a tetőterasz - nézett körbe a nyugágyból, én pedig nagyot sóhajtottam, hogy végre szolidabb irányba terelődik a beszélgetés. - Itt bátran napozhattok meztelenül is. Remélem, ki szoktátok használni a lehetőséget...
Olyan kérdő tekintettel nézett rám, mint aki azonnali és részletes választ vár a ki sem mondott kérdésére. Kénytelen voltam bevallani, hogy legalább fürdőruhában és csakis akkor szoktam napozni a teraszon, amikor egyedül vagyok itthon.
- Mi nem vagyunk szégyellősek egymás előtt - mesélte Dóri. - A gyerekek bátran meztelenkednek előttünk, és mi se takargatjuk magunkat otthon. Nem gondoljátok, hogy pucéron napozni is sokkal kényelmesebb lenne?
Nem gondoltuk, és válasz helyett maximum hümmögni tudtunk, de nyomulós Dóri ilyen gyatra felelettel sose elégedett meg.
- Ne legyünk már ennyire gyávák! Mit szólnátok, ha most mind a hárman anyaszült meztelenre vetkőznénk? Pucéron sokkal kényelmesebb, és beszlgetni is őszintébben tudnánk...
Nem tudom, mi történt velem, de mintha megbabonázott volna, a tiltakozó mondatok akkora késéssel fogalmazódtak meg bennem, hogy Dóri máris falatnyi csipkebugyiban és áttetsző melltartóban állt előttünk.
Ferkó fülig vörösödve, tágra nyílt szemekkel gyönyörködött a látványban, és igaza volt, mert Dóri teste egyszerre volt sportos és nőies, izmos és kívánatos.
- Tényleg meztelenre akarsz vetkőzni? - kérdeztem tiltakozás helyett, Dóri pedig csak mosolyogva bólintott, és kilépett a bugyijából, majd újra töltött a poharakba. - A melltartómat is leveszem, de előbb ti következtek.
- Levetkőzzünk? - kérdeztem a fiamtól, bár nem ezt akartam mondani.
- Én nem szeretnék szégyellősnek látszani - mondta Ferkó csendesen, szemlesütve.
- Ez már férfi beszéd - dicsérte meg Dóri. - Egy tizennégy éves fiatalembernek már nem is szabad szemérmeskednie.
Úgy éreztem, nyilván az újabb pohár bor hatására, hogy nekem kell példát mutatnom, és levettem a blúzomat, majd a szoknyámból is kiléptem. Bugyiban, melltartóban álltam a teraszon, és igyekeztem palástolni, milyen zavarban vagyok.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.94 pont (182 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#17 Almoska5 2018. 03. 16. péntek 22:40
Rám nem vonatkoznak a szabályok mert már én, egy vén trottyos vagyok. Nem tudok mást, csak gyönyörködni, e témakörben. Felbátorodva dicsérem meg a szerzőt. Kiváló és szokatlan - feltűnően izgató -, a fogalmazvány. Én 1 000 pontot adok erre az írásra. GRATULÁLOK!
#16 A57L 2016. 10. 26. szerda 04:46
Kellemesen csalódtam.
#15 gyuri0926 2015. 11. 6. péntek 12:13
Nagyon jó , kár , hogy nincs folytatás
#14 papi 2014. 03. 11. kedd 05:05
Egész jó
#13 zoltan611230 2014. 01. 30. csütörtök 05:41
Jo
#12 hairy_pussy 2013. 05. 22. szerda 06:17
10p
#11 delgadoo 2013. 05. 22. szerda 04:56
fantasztikus
#10 Bikmakkocska 2013. 01. 31. csütörtök 08:59
Igen jó, folytasd!
#9 tenzin 2012. 04. 29. vasárnap 07:09
nem eletszeru
#8 x124 2012. 01. 17. kedd 23:06
Jó.
#7 Shavo 2011. 09. 24. szombat 23:17
Jó.
#6 Zsuzsanna 2011. 06. 30. csütörtök 13:50
Köszönöm a biztatást.
Tervezem a folytatást is, de előbb annak kell kialakulnia, amiről írni fogok, és idő kell hozzá.
smile Zsuzsanna
#5 sojeac 2011. 06. 27. hétfő 19:45
Szerintem jó. Várom a folytatást!
#4 tutalibermaliber 2011. 06. 27. hétfő 16:27
hát, ez megint barátokközt komolyságú ...
#3 everlasz48 2011. 06. 27. hétfő 13:04
Szeretném olvasni a folytatást is!!
#2 tiborg 2011. 06. 27. hétfő 01:01
Kezdetnek kituno ,csak igy tovabb....
#1 Törté-Net 2011. 06. 27. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?