A+ A-

Erotikus álmodozások

Egy füves erdei tisztáson álltunk egymással szemben, kezünkben kard. 2 méterre egymástól néztünk farkasszemet, légzésünk ugyanolyan mély volt, szívverésünk ugyanolyan lassú. A nap már félúton járt a horizont felé és mi nem akartunk estig itt maradni. Hirtelen gyenge szellő támadt a tisztáson, mely megrezzentette Morwen rövid haját, s hűvössége engem is meglepett, hiszen már nyár volt. Aztán eszembe jutott, hogy legalább egy pólót fel kellett volna vennem, ugyanis félmeztelen voltam. Morwen észrevette gondolataim elkalandozását és rögtön támadott. A harc első vérig tartott, ezért kevés ruha volt rajtunk, hogy látni lehessen az apró sebeket is. A harc előtt reklamáltam, hogy Morwen is legyen félmeztelen, de aztán megegyeztünk abban hogy az elvonná a figyelmemet, ezért most egy egyszerű fehér ujjatlan póló volt rajta ami elég szűk volt ahhoz, hogy meglátszódjanak rajta a karcolások. Morwen egyetlen szökkenéssel áthidalta a köztünk lévő távolságot és máris támadott. Épp időben hárítottam, a penge a fejemtől pár centire állt meg. Én se haboztam tovább, térdemet felrántottam a gyomrába, majd az összegörnyedő testet arrébb löktem. Morwen egy gördülés után talpra állt és újra támadott, ezúttal egy lendületes döféssel.
A kardom megint a helyén volt, a döfést eltérítettem és bevetettem a könyökömet is. Mivel a lendületét nem tudta megfékezni, Morwen nem tért ki a könyököm elől, hanem elkapta és magával rántott. Nem kerültem a földre, de nem sikerült megsebeznem sem. Ezúttal nem engedtem eltávolodni tőlem, folyamatosan támadtam, próbáltam kifárasztani. Kényelmes tempót diktálva folytattam offenzív taktikámat, bár tudtam, hogy ő nehezebben fárad ki. Aztán mikor már fáradni kezdtem, egy aljas trükk jutott eszembe. Egy lapos követ vettem észre a földön, s rögtön felé kezdtem oldalazni, vigyázva nehogy Morwen megsejtsen valamit. Mikor a kőhöz értem óvatosan a kő alá helyeztem a lábam és vártam a megfelelő alkalomra. Morwen az utolsó pillanatbab megsejthetett valamit, de védekezni már nem tudott. Hirtelen felrúgtam a követ és hátraléptem, mert arra számítottam hogy Morwen majd elesik. A kő eltalálta Morwen térdét, aki féltérdre esett. De az esés erejét felhasználva rám hajította kardot. Egy-két lépés távolságról nem volt könnyű hárítani, a markolat meg is ütötte a kezemet de a penge elkerülte a kezemet.
Viszont ameddig én a hárítással voltam elfoglalva, Morwen összeszedte magát és nekirontott a térdemnek, olyan gyorsan hogy nem volt időm megsebezni a hátát. A kardomat elejtettem és keményen landoltam a hátamon. Morwen rögtön meg akarta szerezni a kardomat, de megfogtam a lábát és visszarántottam. Bár néhányszor sikerült fejbe rúgnia, távol tudtam tartani a kardtól. Aztán hogy jobb helyzetbe kerüljek megcsavartam a lábát és rávetettem magam. Ha birkóztunk volna akkor most nyerek mert két vállra fektettem, de ezzel ő nem sokat foglalkozott és vadul rángatózott alattam. Aztán beleharapott a vállamba, ami annyira meglepett hogy lazult a szorításom a kezein. Az egyik kezét ki is szabadította és azonnal elkapta a nyakamat. Gondoltam rá hogy én is beleharapok a kezébe de inkább tisztességes akartam maradni. Sikerült elég lendületet vennie és a hátamra fordítania, így most ő volt fölöttem, de szabadulni nem tudott mert a lábaimmal átkulcsoltam a derekát. Itt kezdtem el arra gondolni, hogy talán ideje lenne kicsit bekeményíteni, ezért elengedtem a nyakamat szorongató kezet és az oldalán felhúztam a pólót, majd elkezdtem csiklandozni az oldalát. Ismertem a gyenge pontjait, néhány másodperc múlva elengedte a nyakamat és a kezem után után nyúlt.
Kihasználtam a lehetőséget és ledobtam magamról, majd a földön heverő kardra vetettem magam. Már majdnem elértem amikor éreztem, hogy Morwen megragadja a nadrágszáramat és kezd visszarángatni. Bár a nadrágom egyre lejjebb csúszott, sikerült elérnem a kardot és a földön megfordulva Morwenre támadni. Egy kezdőt meglepett volna gyorsaságom, de Morwen már jól ismert, tudta mire számítson. Mikor megfordultam rögtön észrevettem hogy baj van, ugyanis Morwen furcsa módon készült fel a védekezésre: kezében a pólójával amit levett amíg kúsztam a kard felé. A markolat fölött elkapta a kardot, ami nem ejtett rajta sebet a rögtönzött védőkesztyű miatt, ráadásul azonnal oldalra csavarta a pengét és így egy 4 centis sebet ejtett a szívem fölött. Vereségemet beismerve elengedtem a kardot és ellazultam alatta. Ő fölényesen rámmosolygott és várta, hogy szóban is elismerjem hogy vesztettem.
Egy kicsit kifújtam magam, aztán sértődöttséget tettetve megszólaltam.
- Jól van, győztél.
- Most meg min sértődtél meg?
- Csak nem tartom tisztességesnek hogy haraptál és felhasználtad a ruhádat a harcban. Megegyeztünk hogy csak kardot használunk fegyverként.
- És amikor te a követ rúgtad rám meg csiklandoztál az mi volt? Rövid gondolkodás után mentegetőzni kezdtem.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.8 pont (5 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#1 Törté-Net 2004. 04. 7. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?