Vadvirág

Szavazás átlaga: 5.65 pont (17 szavazat)
Megjelenés: 2004. március 23.
Hossz: 18 560 karakter
Elolvasva: 2 028 alkalommal
Néztem magamat a tükörben, próbáltam mosolyogni, de csak egy vicsorgó alakot láttam magammal szemben.
– Buliba mész te vadorzó! Vágjál már magadra egy jó képet! – mondom magamnak!
– Nem tudok! Nem megy! – mondja földhözragadtabb énem.
– De miért nem? Ez egy vidám buli lesz! Haverokkal, poénokkal, nőkkel! – mi a baj?
– Ott lesz Ő is, hiszen tudod?
– Nem tudom! Nem érdekel! Őt sem érdeklem! Akkor menjen a francba!
– De még nincs veszve semmi! Hiszen olyan sokszor kereste a közelségedet!
– És? Akkor mi van? Semmi! A nagy semmi! Miért? Látsz itt valakit mellettem? Ugye nem? Na ugye! Menj te is a... tudod hová! – veszek össze magammal.

Kinyomok egy negyed tubus hajzselét, eleinte csak ujjhegyeimmel rendezem a tincseket, de nagyon nem tetszik. Feszült vagyok, elegem van mindenből. Jön egy kósza gondolat, engedek neki. Tenyerem közepével megdörzsölöm fejem tetejét, majd körbe az összes hajam. Égnek állnak az összetapadt szállak, úgy nézek ki, mint egy másnapos punk.
– Ez a jó! Na látod! Most olyan fejed kívül is, mint belül! – és tényleg. Fújok rá egy kis meleg levegőt, most már így maradok. Nyitott ujjaimmal közelítve megszurkálom a kézfejemet, az égnek meredő tincs-csomókkal. Tartós! Állapítom meg. Mehetünk! Még egy kis igazítás a galléron, és ellépek a tükör elől.

Önként vállaltuk a segítséget a suliban a festés előtt. Minden táblán, a vakáció felirat cikornyás betűi emlékeztettek a nyárra. Furcsa volt, hogy csak páran lézengtünk a termekben és a folyósokon a megszokott pezsgés után, még is ez tette bensőségesebbé a hangulatot. A székeket és az asztalokat vittük ki a zsibongóba, valamint a képeket és a virágokat szedtük le a falakról, hogy a "festő bácsik" csak is a lényeggel törődhessenek. Az osztályunkból csak hárman jöttünk, Karesz, Timi, és Én. A Karcsi amolyan favágó típusú hozzáállással, csak tette a dolgát, nem érdekelte, hogy ki mennyire termelékeny, talán egymaga is megoldott volna mindent. Hogy én miért jöttem, azt tudtam, de Timi, valahogy nem illett a képbe. Amíg mi öt széket vittünk, addig ő csak egyet, amíg mi egyszer pihentünk, addig ő tízszer.

Nem zavart ez senkit, sőt, tiszteltük lelkesedését.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 9 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.65 pont (17 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2021. augusztus 27. 08:53
#7
Ebben mi a jó?
1
z
zoltan611230
2019. július 4. 06:21
#6
Jó féle,jó nagyon.
1
zsuzsika
2015. január 14. 11:32
#5
Nem szeretem az erőszakot.
1
a
A57L
2013. november 16. 05:14
#4
Elég jó.
1
v-ir-a
2013. március 31. 00:46
#3
1xűen szuper...nagyon ott volt..a pofon nekem sem tetszett, de néha elcsattan...
1
mazsi
2004. április 14. 23:07
#2
Király a történet! Egy kicsit erőszakos, meg szokatlan, de kimondottan bejöt!
1
T
Törté-Net
2004. március 23. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1