Elhúzott függöny

Amikor Dóra legközelebb lehajolt, észrevette, hogy az apja ismét a fenekét bámulja. Minden bátorságát összeszedve megkérdezte:
– A fenekemet nézed?
– Ööö... – dadogta Viktor. – Nem, én csak... bocsánat, nem akartam odanézni.
Volt valami abban, ahogyan ezt mondta az apja, amiből Dóra tudta, hogy övé a férfi. Felhúzta a shortját fiatal, feszes hasára, amitől az becsúszott feneke vágatába. Megmutatta apjának mindkét csupasz félgömböt.
– Biztos vagy benne, hogy nem ezt nézted? – kérdezte ravaszul.
Viktor csak bámulta lánya feszes, kerek fenekét, és nem szólt semmit.
– Gyerünk már, apa! – unszolta Dóra. – Nem adom oda, hacsak nem kéred!
– Micsoda?? – ábredt fel Viktor a transzból, amiben volt.
– Nem adom oda, hacsak nem kéred! – ismételte meg a lány.
Viktor szögletesen felült a kanapén, igyekezve elnyomni a nyilvánvaló merevedését.
– Mit kérjek? – nyögte a férfi, miközben tovább bámulta a lánya seggét.
– Amiről le sem vetted a szemed, mióta elkezdtem edzeni! – felelte Dóra.
A lány a fenekét rázogatta, hogy jobban kifejezze a hatását, miközben puha kezével megsimította az egyik gömböt.
– Mire gondolsz, amikor a fenekemre nézel? Talán arra, hogy megszorítod, miközben a nagy farkadon lovagolok? – kérdezte Dóra.
– JÉZUS KRISZTUS! – fakadt ki Viktor döbbenten.
– Mi a baj? Valami rosszat mondtam? – kérdezte Dóra ártatlanul.
A lány gyorsan kihúzta a rövidnadrágját a feneke vágatából, és úgy tett, mintha megbüntették volna.
– Nem... – kiáltott fel Viktor, miközben megpróbálta kijavítani, mielőtt a lány eltakarta feszes fenekét. – Úgy értem... még sosem hallottalak így beszélni.
– Ó... Akkor megmutassam újra? – tette a naivat Dóra
– Igen... Mutasd meg nekem a feneked! – felelte félig könyörögve Viktor.
Dóra visszahúzta a rövidnadrágját a popsija hasítékába, széthúzta a félgömböket, és játékosan rázogatta.
– Ó, te jó ég! – zihálta Viktor, miközben előrehajolt, és csodálta lánya feszes hátsóját.
– Akarod? – kérdezte Dóra.
– Igen! – felelte Viktor túl könnyen.
– Akkor húzd el a függönyöket!
– Micsoda? – kérdezte az apa zavartan.
– Húzd el a függönyöket! – ismételte meg a lány. – Szeretem, ha figyelnek!
– De...
– Csak húzd szét a függönyöket, apa! Valószínűleg úgysem fog senki erre nézni.