Négykezes

Szavazás átlaga: 7.1 pont (60 szavazat)
Megjelenés: 2024. február 10.
Hossz: 31 964 karakter
Elolvasva: 1 007 alkalommal
Pont egy Mercedes-Benz Actros-ba beesve szentségeltem:

– Hogy abba a repedtsarkú, retkes szájú kurva anyádba döglöttél volna bele, mielőtt kitalálod annál a teleszart tervező asztalodnál, hogy ezt a rohadt, szétkefélt csavart oda basszad, és bele se gondoltál a faszod rángatása közben, hogyan a retkes, szétbaszott picsába lehet ezt az amúgy is elbaszott anyát feltenni! A fosás nem kapott el mikor pont ezen gondolkodtál te rohadt náci fattyú... – ekkor szólalt meg a telefonom. Szerencsére korábban betettem fülest, mert apa mondta, hogy hív, így a tisztának ugyan nem mondható kis ujjam bütykével nyomtam meg a füles tetejét.
– Mondjad apa gyorsan, mert ez a szétbaszott geci már tíz perce itt szopat.
– Szia Timike! Beszélnünk kéne záros határidőn belül! – Szinte félve szólt a fülembe – az alig egy éve – a cégtársunk, Karesz.
– Szia Karesz, bocsi, de még az én kis kezem se fér be ebbe az összezsúfolt szarba. Figyelek!
– Olyan gondom van, hogy kéne egy négykezes holnapi indulással.
– Mi közöm ehhez? – Kérdeztem vissza, tudva, hogy nekem holnap Bécs, depó a menetrend.
– Hát tudod beszívott valami szart a Kata, és aprófosása van, és a nejemmel mentek volna Madridi körútra négykezesben.  
– Ígeeen... – nem volt jó érzésem.
– Tudod, Juditot nem engedem el egy pasival! Nem dugna félre, de nem egészséges.
– Menjél te!
– Én a te fuvarjaiddal jobban el lennék, mert a fateroddal így is alig bírjuk! Vagy szarjak rá, hagyjam az öregre?
– Téged is seggbe basznának, mikor a lelki dumával jöttök elő, tudva, hogy apát féltem! Mikor hol?
– A győri átrakóba elvisz Tibi bá a szervízkocsival, úgy is arra megy. Tízkor indultok.
– Ok, de tudod...
– Igen jövök eggyel, Tibi bá meg viszi a héjatlan szotyit.
– Oksa. Szia. – tettem le, tudva, hogy ezt a dögöt még ma be kell fejeznem, mert erre az útra készítem fel, a reggeli induláshoz. Talán a másfajta düh miatt, végre az anya is rákapott.  Zuhanyzás közben gondoltam át eddigi életem. Anya egyre lejjebb süllyedt, tizenegy éves koromra alkesz lett, – és napokra eltűnt – míg apa meg nem unta, és el nem zavarta. Elváltak. Ekkor csapott meg a gázolaj szaga, a zsír, az olaj síkossága. Mindig apán csüngtem a teherautók alatt, vagy a vezetőfülkében. A pályaválasztáskor már tudtam, hogy tehergépjármű-szerelő akarok lenni, meg sofőr, és autókat terelő
j
alf
uh
alf
ás
alf
z
, apa nyomdokaiba lépni. Mind az oszifő, mind a diri ezerrel akart lebeszélni, mert hogy eszes vagyok, gimibe kéne mennem. Hajthatatlan voltam. Az ipari iskolában szívatott mindenki, – persze nem úgy, hanem a munkával. Amúgy, a tenyerükön hordtak a tanárok és a diákok is. Mindenki az én overálomba szeretett volna férkőzni. Kiderült, hogy szívós csaj vagyok, és szakmai versenyekre is küldtek, amiket szinte mind megnyertem. Több nagy szervíz is be akart szippantani, de se a pénz, se a beígért karrier nem érdekelt. Tudtam, hogy mindnek egy a lényeg: a kihívás az overálomba kerüléshez. Én apát, a műhelyét, és a négy kamionját választottam. Tizenhat évesen már én álltam a rámpára, én vittem a telephelyen belül a parkolóba a kamionokat. A szakmunkás suliban meglett a B-s jogsim, és alig múltam nagykorú, mikor a többi teherszállítási kategória is meg lett, – amit belföldi használatra – meg is kaptam. Apa örült, hogy rám bízhatta a belföldi fuvarokat, és négykezesben mentem a közeli külföldi állomásokra, átrakókra. Most huszonhat múltam, és simán járom a külföldet a perfekt angol-német nyelvtudásommal. A szüzességemet a mostani barátom vette el a szakmunkásvizsga után. Sanyi négy évvel idősebb, zenész, egy rock bandájuk van, és gitárt tanít a helyi zenesuliban. Nem nagy durranás a srác, de megszokásból – a testi igényeink kiszolgálására – jók vagyunk egymásnak. Persze csak távkapcsolatban, és szinte csak a szex ami összehoz minket. Persze voltak kikacsintgatások külföldön fuvarszervezőkkel, biztonsági őrökkel, de ezek egy alkalmas kufircolások voltak, kizárólagosan gumival és nem a truckban. Az az én privát szférám.

Judittal voltam már párszor kétnapos fuvarban is. Egy anyáskodó típus, oktat, segít, ahol csak tud. Azért nem szerettem vele menni, mert kora és magasabb tulajdoni hányada révén a cégben, övé volt az alsó ágy. Nem horkol, de erősen fújtat, – és pont a hátam mögött – vezetés közben.  
Ránéztem a gépen a fuvarpapírokra. Komoly, tempós, kb. egy hetes út lesz, több átpakolással. Szerencsére az én traktorommal megyünk, amit sikeresen átnéztem, és lecseréltem pár alkatrészt benne. Csili-vili rózsaszín csipkék mindenütt, kis virágmatricák körben, kívül a fülkén. A futó fényen meg a „Woman driver” felirat. Igazából nincs jelentősége, hisz pályán megyünk, a parkolóban, a rakodó telepen, meg hát látják, hogy egy 168/61-es csajhoz tartozik a kamion. Ráadásul a rövid szőke hajamban a kék melírok látványossá is tesznek. Ruhában se a tapadó nadrág, se a picsaszoknya nem jó, nem kényelmes. Marad a farmer, a bő póló, és a pulóver, mivel felül alig van valami, amit kitehetnék a kirakatba. Nem úgy Judit. Pár centivel alacsonyabb, a molett kategória alját súrolja, bevallása szerint 70 kg körül, inkább picit feletti súllyal. Széles csípő, formás, keménynek tűnő fenék, és a méretes, csináltatott cicik, amik határeset, hogy lássa tőlük a lenti kezelőgombokat. Na, őrá – a negyven körül járó nőre, – a kitett dinnyék miatt fütyülnek, főleg a balkáni és ukrán sofőr kollégák. Szerencsére egyre több nő is van így tudunk mi is bandázni.

Az első két nap rutinból, sok nevetéssel telt. Négy óra vezetés, négy óra pihi. A huszadik össz. Óra után mindkettőnknek pihenő. Én már nagyban aludtam, amikor Judit leparkolt. Félálomban hallottam, hogy matat, kint is, majd a fülkében is. Fordítottan aludtunk, hogy amikor kelek, az utasoldalon száljak le. Már-már álmodtam, amikor alulról fura hangok szűrődtek fel. Fordultam, csend lett majd ismét. Óvatosan lenéztem, és ijedtemben a gyomrom görcsbe rándult. Judit fehérnemű nélkül, kitakarózva játszott magával. Nincs is ebben semmi, én is szoktam, de ez számomra intimitás, általában az én időmben fordul elő. Kővé meredve néztem. Egyik keze a fekve is felfelé meredő melleit nyomkodta, – ami, mint egy piros pöttyös gumilabda állt a mellkasán, és ujjai nyomására úgy is deformálódott. Másik keze a szőrtelen, vaskos, húsos lábaközével foglalatoskodott. Ujjazta magát, majd egy fehér tubusból kent valamit szét a punciján. Erősen dörzsölte a csiklóját, majd eltűnt először egy, kicsit később kettő, majd három ujja is elől a testüregében. Nekem is megy, de én ritkán merem, hiszen Sanyit a természet inkább átlag alatti mérettel áldotta meg. A tizennégy centit még jószándékból sem lehetett nagynak mondani, és vékony, mint a fékhenger gumicsöve. Tátott szájjal bámultam. Judit kinyitotta egy pillanatra a szemét, én visszarántottam a fejem. Reméltem, hogy nem vette észre, el is süllyednék szégyenemben, hogy ebben a ténykedésében nézem. Idővel elfojtott hangok jöttek lentről. Sejtettem, hogy visszafogottan, de élvezett. Ismét mocorgott. Papírtörlő szakadt, reccsent a priccse, majd magára húzta a takaróját, és kis idő múlva az intenzív szuszogása hallatszott. Hallgatva töprengtem, én vajon hogyan alszom, vagyis milyen hangokat adok ki magamból? Sanyi horkol, horkant és – ha olyat eszik – fingik is, amiről nem tud, én meg nem mondom, mert nem szégyenítem meg.
Este hat előtt rezgett a csuklómon hosszan az órám. Csendben vettem fel melltartó nélkül a pólóm. Bugyi és kopott mackóalsó, mezítláb, papucs a lépcsőn Igazi lepukkadt paraszt lány kinézetem volt, de éjjel vezetni így a legjobb. Kimentem a mosdóba, majd az automatából a kávénak nevezett, kurva drága löttyöt ittam, ami csak az öklöm biztatásra indult meg a készülékből. Néztem Juditot. Békésen, egyik oldalt gyűrött orcával aludt. Haja, mint a boglya, mint Einsteiné, szanaszét állt. Egy kis szájfényen kívül, szinte alig használ sminket, mégis szép, fiatalos arca volt. Indulnom kellett. Hallottam matat, a füldugót tehette be. A kezdeti fullos forgalom gyérült, majd szinte alig-alig volt forgalom. Judit egy órával előbb kelt, ő is laza cuccot vett fel, és lábait maga alá húzva ült a másik ülésbe.

– Na hali, kicsilány. Egy kutyult kávé?
– Szia mami! Jöhet.
– Látom, jól haladsz, de figyeld sebességet! – Kevergette a porkávét.
– Limiten belül vagyok, mami! – nyúltam a poharamért. Kezünk összeért. Hirtelen jöttem rá, ez a keze matatott magában. Pici mosoly futott végig rajtam. Szürcsöltük a kesernyés, de legalább meleg kávét.
– Ha látsz kutat, állj meg légyszi, a kávétól lehet izélnem kell. – Mondta Judit. – Ezt már nem akarom előtted. – Kortyolt. – Bocsi, hogy felköltöttelek, de a testem igényét valamikor ki kell elégíteni. A nővéremmel cikibb volt, még akkor is, ha kamasz csajokként együtt is csináltuk. Az első – a fülkében – nehezen ment, tudva, hogy alattam fekszik... jaj nem úgy! Csend. Én szégyenemben bebújtam volna a kesztyűtartóba az ajtaján keresztül.

– Nekem sajna kettő-három naponta szükségem van rá. Amúgy nyugodtan rendezd te is magad, nem zavar. Anno a koleszban hozzászoktam.
– Jó. – Próbáltam rövidre zárni.
– Amúgy te milyen gyakran szexelsz? – Kérdezte.
– Hát... – kezdtem dadogni, de ekkor a lámpa fényében megláttam a kút előjelző táblát. – Egy kilométer és itt a parkoló. – Lassítani kezdtem.  
– Jó sokan vannak... – tekergettem a fejem, de szerencsére pont akkor indult egy osztrák kolléga.
– Na, mehetsz. – Szóltam, mielőtt elkezdtem leparkolni.
– Te nem jössz?
– Elintéztem indulás előtt. Judit folytatta a vezetést, én meg próbáltam agyam nullába kapcsolni, de Juditot megszállta a
k
alf
is
alf
ör
alf
alf
g
. Nem kattant le a hosszú pihenője alatt történtekről. Mint aki dicsekedni akar. Egész nap, mindig és mindig előjött a témával. Jól haladtunk, az időkapu előtt értünk a rampához, de a raktárvezetőt meggyőzték Judit csöcsei, így ráállhatunk a rámpára. Három óra 20 perc volt az indulási limitünk. Kulturált, tiszta zuhanyzó, de marha drága, így „egyet fizet, kettőt használ”-t játszottunk. Semmi gond nem volt addig, amíg a zuhany alatt Judit beszélni nem kezdett.

– Tudod, kicsi lány, neked is kéne ciciket csináltatni. Nem azért, mert gond van vele, sőt szexi, hogy a jobb egy kicsit nagyobb a balnál – szó nélkül megmarkolászta – szoptatás előtt nekem is ilyen volt, de Kari ekkorákat szeretett volna. Na meg engem sem zavar. – Megfogta a csuklóimat és ráhelyezte a tenyerem a cickójára.  A villám ütött belém, kétszeresen. Először is, mert megérintettem, másodszor mert megéreztem. Az első döbbenet, hogy mit képzel ez? Mi az, hogy más nő melleit fogdosom? A második döbbenet, hogy milyen más érzés volt, mint az enyém! Gömbölyű, kemény mégis rezdült, ahogy mozdult a kezem. Fémnehézzé vált a tenyerem, a Judit mellei meg mágnessé. Már nem szorította rá a kézfejem, csak enyhén mozgatta. Éreztem, hogy mozog a föld, vagy én lebegek? Fehér lettem, majd éreztem, hogy egyre inkább égni kezd az arcom, a vérnyomásom az egekbe, a szívem dupla turbó fokozatban full gázzal dolgozott. Hirtelen rántottam el a kezem, megfordultam, és kiléptem a zuhany alól. Judit nem szólt, én sem. A kantinban vettünk szenyót és én befeküdtem a fülesemmel zenét hallgatni, – meg Sanyival viberezni – a raktár egyvonalas wifijén. Judit a papírokat intézte, majd miután lejöttem a rámpáról, leblombáltak, és eldöntöttük, hogy inkább csapatjuk, mint hogy itt töltsük a hosszú pihenőt. Judit nem kattant le rólam, a témáról, a melléről, a mellemről. Kifeszítve minden időnket, egy védett, csendes kamionpihenőben álltunk meg. Judit minden szinten fel volt pörögve. Alig feküdtem le, már hallottam az előző pihenő hangjait. Valami külső erő
k
alf
én
alf
ys
alf
ze
alf
rített
, hogy lenézzek. Judit észrevette. Ténykedését nem fejezte be, úgy mondta.

– Nincs kedved lejönni?
– Nincs! – Ment a válaszom, de éreztem, hogy beindult a belső szerveim erogén viselkedése. Bimbóm feszült, mint mikor menstruálok, vagy a faszocska dugattyúként dübörög a hüvelyemben. Nem tudtam nem nézni, és nem csodálkozni, ahogy ujjai eltűnnek benne, testürege mélyén. Visszahúztam a fejem, és csendben próbáltam az ujjacskáim betenni, de a helyzet, az ismeretlentől való félelem, – nehogy szétrepedjek – visszafogott, elfordultam, a fejemre szorítottam a megizzadásomtól nem éppen illatos kispárnám, és elaludtam.

Másnap pihenősen kucorogtam, de az alhasamat csipkodták a kielégületlenség apró görcsei. Judit nem vette észre, hiszen belerohantunk a csúcsba. Kényszermegállások, hajókürtre emlékeztető dudálások közben Kérdezte:

– Akarsz róla beszélni kicsilány?
– Tudod, mami restellem a mit, de közben meg nem. Tudom, mondtad, két gyereket kiszartál, és ezért lehetsz olyan tág. Próbáltam, de három ujjnál már azt hittem, gátszakadásom lesz. – Ekkor egy „kurva anyád” kíséretében dudált Judit, majd hirtelen váltással, nevetve válaszolt.
– Nem, kicsilány, nem lehet bennem sem harangozni. Alapból egy szűkpuncis csaj vagyok. Most ne forszírozzuk, ki magyarázta el a titkot... Szopnád le saját a faszod! Én is arra megyek, te köcsög! Széttaposom a szaros kocsid seggét! – Kiabált és ráhúzta egy tolakodóra. Nem engedi be a sorba, ez tisztán látszott rajta.
– Na kicsilány. Beszélhetünk róla, de szétbasz az ideg. Elkúrunk így egy csomó időt. Neked mennyi maradt?
– Ha így haladunk... Nem jutunk el a határig. Húzd ki a kártyád, nem érzékeli a csiga tempót a GPS. Nyerünk időt.  
– Nem szabályos.
– Na, cseréljünk, menj feküdni! Megoldom...  
Végül átértünk a határon. Nem voltunk fáradtak. Már alvós cuccunkban beszélgetni kezdtünk.

– Tudod, egy újszülött poronty koponyaátlója tizenegy centi. A te pici kezed így – ujjait a körömnél összehúzta, hogy nyílhegy formájú legyen a keze, a nagyujját betette a tenyerébe – na így még a csuklód sincs kilenc-tíz centinél több. A lényeg a rengeteg síkosító, a türelem és az ellazulás. Lassan kell az ujjak számát növelni, hogy a terület magától táguljon erőltetés nélkül. Idővel ráérez az ember, és már olyan, mint egy sima élvezkedés. Ja, és alapból nem ad többet, csak az extrémitása. Én is, és a nők szinte mindegyike csiklóról élvez. Alig volt, aki tudta, hogy van-e G pontja. Te hogy állsz ezzel?
– Tudod Judit, én alapból egy visszafogott lány vagyok a testiség területén. Legyünk túl rajta. Azért meg, hogy meglestelek, bocsánat, ezerszer is, csak a női kíváncsiságomból adódott. És igen, nem bántam meg, csak mérhetetlenül szégyenlem. Amit láttam, tényleg egy olyan, mint a pornóban a néger méretes izéjét mélytorkozni. Számomra talán elérhetetlen – mondtam szerény hangon, mert tényleg visszafogott vagyok ezen a téren, a sofőr trágárságom ellenére. Judit is elgondolkozott.
– Tudod, én szívesen tanítanálak a tágításra, de a hely, és a kevés idő méltatlan lenne ennek az igen is mély érzelmi, és testi dolognak a kiaknázására. – Elgondolkozott. – Egy csendes, nyugodt, tágas szoba, puha ággyal, igen, az az ideális. Egy kis ráhangoló iszogatás, hogy lazuljon minden, táguljunk, szakadjanak a gátlások. Na, ez a priccs, ez a zsivaj, a higiénia – és a ráhangolódás hiánya, na, pont ez az a hely ahol nem szabad! De mást igen!  Hosszú csend következett. Én gondolatban már rég elvesztettem a fonalat, Judit lehengerlő, magyarázó mondatai csak sodortak arra, amit a semminek mondunk. Az agy működése leállt, csak a fülem hallja és talán raktározza. Nem tudtam gondolkodni, vajon mire gondol a mással kapcsolatban? Kártyázni a kandeláberek függönyrésen beszűrődő fényénél körülményes lenne. A kis éjszakai fénynél többet meg nem ildomos egy csajos autóban feltekerni, hisz a kiéhezett kanokat kukkolásra vonzaná, mint a fény a cserebogarat. Kérdőn nézett rám.

– Hát mami, ezen a mostrumon kívül – amiben
ü
alf
cs
alf
ör
alf
alf
nk
– szerintem tudsz mást is tanítani.  Próbáltam vicces lenni, közben meg nem figyeltem oda Judit tekintetére, nem gondoltam át az elmúlt napokat, a pillanatnyi témát. Ahogy feltérdelt és hozzám hajolt, egy pofánvágásként ért a tudatosulásom. Mi intim dolgokról beszéltünk! Két puha tenyere átfogta az arcom. Csináltatott körmei a fülem mögé, az erogén zónámba értek.

– Jól sejtem, hogy még nem voltál nővel? – Leheletén kiérződött a kolbász és a cola. Elért a döbbenet blokkja, beálltak a dugattyúk agyam hüvelyében. Ingattam fejem, hogy nem.  
– Engedd el magad, bízz bennem! Ekkor értek össze ajkaink. Az amúgy is száraz bőrömet cserepesnek éreztem a puha ajkaitól érintve. Nyelve nyálazta meg, és furakodott közéjük. Szemem a szemébe mélyedt. Ez Sanyinál is így van, szeretem nézni a félhomályban kitágult pupilláját. A fénypont tükröződik rajta. Nyelve nem döfködi nyelvem, hogy ébredjen, inkább cirógatva nyugtatja. Lassan simogat, játszik az enyémmel. Nem durva, nem vad, nem követelőző. Türelmes, kedves. Furcsa felfedezés volt, újdonság a nem akaratosságon alapuló törtetés. Az adrenalin érzékszerveimbe fecskendezése mozgásra
k
alf
én
alf
ys
alf
ze
alf
rítette
a nyelvem. Vártam, hogy mikor szaggatja le a pólóm, bugyim, és gyömöszöli befelé. Ekkor tudatosult bennem, hogy ez egy nő, akivel csókolózom. Kezei bár elmozdultak, de gyengéden birizgálta a fülem tövét, a másik keze körmeivel gyengéden siklott a tarkómon felfelé, és túrt a hajamba. A gerincem mellett a millió hangya bizsergető mocorgása haladt lefelé, elárasztva testem még legrejtettebb porcikáit is. Eddig mögöttem támasztottam a döbbenet súlyától ólommá vált testemet, de lazultam, így az egyik kezem félénken a csókolózó partnerem derekára tettem. Egy pillanatra megrezzent, bontotta a csókot, és nevetve mondta:  

– Csikis vagyok! – De már ismét összeért mosolygós arcunk.  Szeme már csillogott, a hátát kezdtem a póló alatt simogatni. Selymes és nem szőrös. Újabb újdonság, az amúgy hasonlóság mellett. Az agyamat
k
alf
én
alf
ys
alf
ze
alf
rítettem
, hogy ne a személyre, hanem az érzésre koncentráljon. Nehezen ment, de a fülemet piszkáló kéz vándorlása, a nyakam simogatása, a vállamon át leereszkedése a mellkasomra, lefelé húzta a rózsaszínű ködöt is. A pólón keresztül szinte ujjbegyeivel simogatta melleim tetejét, haladt lefelé a bal mellemen elérve a kemény bimbóm. Körözgetett körülötte, majd rajta. Enyhén nyomta, miközben elhúzta fejét. Mosolyogva nézett, ahogy én is mosolyogtam. Kezeit a pólóm aljához tette. Lassan húzta fel, meg-megállva, kérdőn nézve, várva, hogy leállítom, vagy hagyom magam sodródni az árral. Bensőmben megindult pár karcsapás, de a kíváncsiság sodrása felülírta az eddigi viszolygásom az egyneműek testisége iránt. Mivel a hátát simogattam, ez számára biztatást jelentett. A nyakamnál volt a keze, a póló aljával. Engedelmesen emeltem kezem a felső fekhelyig, hogy kibújjak a bő, kinyúlt pólómból. Orrom előtt repült az ülésre a megszabadított rongydarab, de jobban lekötött az, ahogy Judit húzta le egy gyors mozdulattal a V nyakkivágású felsőjét, és dobta az enyém után. Pár pillanatig a szemét néztem, de láttam, az már máshol jár. A szöget követve rájöttem, hogy a melleimet nézi a homályhoz szokott, kitágult pupillájú szeme. Tenyerei oldalt cirógatták, próbálták eltüntetni, de azért nekem se olyan kicsi a cicim, hogy tenyérbe másszon. Hol itt, hol ott buggyant ki. Puszit nyomott az orromra.  

– Szép lány vagy! – Suttogta.  Kezdett magához húzni. Melleink összeértek, de nem lapultak el. Nem akarta se a szart, se a szuszt kipréselni belőlem. Kellemes volt, hogy nem egycsontos mellkasnak, vagy egy feszülő izomhoz lapult, nyomódott a bimbóm befelé, hanem egy lágy résszel érintkezett. Leginkább a volt hájas pasimra emlékeztetett, amikor a mellemmel a hasára feküdtem. Mellékesen, ő büdös volt az izzadságtól és gyenge a saját testtömege cipelése miatt.  
Judit a vállával tolt a hátamra. Nem tehénkedett rám, pedig neki csöcsei is voltak. Könyökölt felettem. Puszilt, és én is – igaz még kényszeredetten az eddigi előítéletek miatt, de – pusziltam az alig érezhető szőr miatt pihés arcát. Nyakam, dekoltázsom után a melleimet vette górcső alá. Milliárd érzéki puszival borította be, képzeletben fedte el mások elől nyálával. Bimbóm nem harapta, csak rágcsálta, nyelvével simogatta, gyengéden szívta. Combját feljebb húzva a lábam közé, finom nyomás alá helyezte – a már nedves bugyimon keresztül – a nemiszervem. Beleborzongtam, eddig ilyen érzésben még nem volt részem. Kezeim önállósultak. Judit lába közé, a bugyijába nyúlva, a selymes bőrén kívül nem volt semmi más. Új volt nekem ez. Ha magamnak matatok saját testem ezen táján, szőrök birizgálják ujjaim, ha pasinak, annál ha nincs szőr, ott van a húsdarab, vagy a már merev férfiasság. Itt csak egy nedves kanyon rettenetesen puha és sikamlós bejárata.  
Nem fogok benyúlni!  
Illetlenség!
Kívül simogattam csak – a neki nagyobb ajkait – takaró bőrt. A sajátoméhoz képest párnázottabb volt, de a koncentrációm megoszlott a kezemmel és a testemmel történtek között. Judit combja visszavonult, és amikor megérintettem a nála is a vágat tetejének mélyén megbúvó bogyóját, és dörzsölni kezdtem, hirtelen mozdult. Eltávolodott. Feje nagyot koppant az én lehajtott priccsembe. Pár „a kurva anyád szopd le” után, miközben dörzsölte a fejét, a bugyim két oldalához nyúlt, lehúzta a combomon, majd tovább. Megmagyarázhatatlan módon a melleihez nyúltam, a tenyerembe fogtam őket. Súlyosak voltak, és mereven álltak, mint az enyém. Kellemes volt a tapintásuk, a bimbó udvarában sok kis dudorral. Nekem is voltak kicsi kitüremkedések, de nem ennyi, és nem ilyen erőteljesen kiállóak. A bimbója szinte olyan nagy volt és kemény, mint a kisujjam. Simogattam. Ekkor nyögött, szisszent fel először Judit, és tapadt a számra. Már követelőzőbb volt a csókja, de közel sem olyan erőteljes, mint Sanyié. A mellei a tenyeremben maradtak. Jó volt, és rájuk markoltam, amikor hirtelen feldugta az ujját a puncimba. Nem fájt, és nem volt újdonság, csak a körme karcolt egy kicsit, de inkább kellemesen, mint fájdalmasan. Nagyujjával megérintette a bogyóm, majd várt egy kicsit, de ahogy az én csókom is erősödött, dörzsölni kezdte. Nekem nem volt soha gond a pár perces szex, akár egyedül, akár partnerrel. Próbáltam nem zihálni, de Judit a száját hangtompítóként nyomta a számra. Éreztem élvezésem gyönyörét. Judit száját tenyere váltotta fel a számon, a tenyeremből kicsúszott a melle és a haja kezdte kellemesen csiklandozni a combom belsejét. Mélyen benyalt az orgazmusom közben, majd a nyála és váladékom egyvelegével borított nyelve a csiklómmal csókolózott. Testem hídba ment, megfeszült, izmaim görcsösekké, keménnyé váltak. Az utasszékbe és a takaróba kapaszkodtam, martam, annyira intenzív érzésben volt részem. Judit ujját haraptam, amit a számra szorított, hogy ne üvöltsem teli a parkolót. Nehezen csitult a testemben tomboló érzés. Judit nem hagyta abba. Nyalt, a szabad keze pedig a melleimet simogatták, markolták, bögyörőzték bimbómat. Kész lettem minden téren. Judit görnyedten ült a bokámon, és nézte az élvezettől szétesett, szétfolyt testem. Én is néztem azt a nőt, akivel ez megértem. Az eddigi kételyem, – szinte undorom – semmivé vált, hiszen ettől a saját nemű némbertől röpke fél óra alatt többet kaptam, mint az eddigi férfiak összeségétől. Minden kételyem tovalibbent afelől, hogy ez jó is lehet, a saját neműek többet tudnak adni, mint egy pasi. Ilyen gyengéd, és figyelmes egy pasi sem tud lenni. Judit mocorgott, a felsőjét kereste. A kis gonosz manó feléledt bennem. Ahogy a fejemnél volt a melle, rácuppantam. Nem volt erős szőr, – egykét szál talán, – de a kis gombostűfejnyi bimbó helyett egy duzzanat volt a számban. Az utolsó pillanatban fogtam vissza magam, nehogy ráharapjak, hiszen az nekem is fáj, ha a partnerem ezt teszi. Így csak szívtam. Judit mozdulatsora ledermedt, megmerevedett. A másik mellét is megsimogattam, néha megmarkoltam. Tetszett! Nekem is, és neki is. Lassan ereszkedett vissza. Mint amikor a kereket teszem a dobra, úgy feszült vállam a vállának és hátra nyomtam. Félig fekve érte el a kabin falát. Már férfi ésszel gondolkoztam, felidéztem mit csinált velem egy svéd sofőr az ő fülkéjében. Judit bokáját megfogva térdelésből kihúztam és a hátam mögé nyújtottam. Vette a lapot, a másikat már maga nyújtotta ki, és levette a bugyiját. A derekánál fogva jeleztem, hogy csúsztassa a seggét hátra, és feküdjön hanyatt. A seggem a priccsnek nyomtam, hogy a fejem a V-t alkotó csupasz combjai közé tegyem. Egy pillanatra megriadtam. Itt nincs semmi bekapni való! Ekkor jött a felidézett emlék. Judit is nyalt, nekem sincs kinövésem. Furcsa volt megérinteni nyelvvel a síkos részt. Selymes, semleges íz. Nyúlik. Befelé nyomom nyelvem. Meleg és ragacsosan nyúlós, síkos. Orrom a testéhez ér. Nem tudok beljebb nyalni. Nincs mivel. Ujjam széjjelebb húzza punciajkait. Picit redős, de ezt inkább képzelem, ahogy magamat szoktam vizsgálni egy-egy meggondolatlan kufircolás után. Ujja benyomul a fejem és a teste közé. Mozgatja. Simogatja a csiklóját. Én a melleit tapizom. Nem rossz nyalni, sőt talán jobb is, mint faszt szopni. Nem akarok megfulladni, nem böködi a torkom. Judit szuszog. Öklét tolja a szájába, hajam húzza, dobálja a testét. Tuti mozog a fülke. Ez gáz, mert látszik kintről. Nagyon intenzíven élvez, majd csend. Ragacsos az arcom, de Judité is. Megcsókol és maga mellé húz. Átölel, magához húz.  

– Üdv a csapatban! Milyen volt?
– Köszönöm... ezt... nagyon jó. – Nem beszéltünk, hanem aludtunk.   
Judit kezdett volna, de bealudt. Már sötét volt, amikor két kamion között egy lavór hideg vízben cica módon megmosakodtam mindenütt, majd irány hazafelé. Judit sokára ébredt, még a zötykölődés ellenére is. Megsimogatta a hajam. Szájvízzel öblögetett, majd kiköpte az ablakon. Intim törlőkendővel takarította meg magát. Erőt kellett vegyek magamon, hogy csak pillanatokra nézzek rá. Bugyi nélkül bújt a bő farmerbe, és a melltartóra csak toppot vett. Majdnem a szalagkorlátnak mentünk, amikor szájon csókolt oldalról, és a hajától szinte semmit nem láttam. Szenyót csinált kávéval, majd a reggelije után tempomattal menet helyet cseréltünk. A kártyát csak jó tíz perc múlva tudtuk kicserélni a tachográfban, amikor megtorpant a sor. Egész úton alig beszéltünk, és a pihenő alatti történés nem jött szóba. Pihenőmbe a fülesemen az ABBA-t hallgattam és agyaltam. Én, aki az elutasítók, sőt, inkább az utálkozók táborát erősítettem az elfogadókkal szemben a szivárványos élet miatt, ez az ember, vagyis én minden ellenállás és érzelem nélkül éltem meg életem eddig legcsodálatosabb szexuális élményét. Minden gondolkodás nélkül átéltem, megjártam a szex csataterét egy másik nővel. Átéltem? Nem! A részese, majd folytatója voltam ennek a csodás harcnak az ösztönösséggel az előítéletek ellen. Agyam nehezen tudott kiigazodni a testemen. A szexualitás eddig meghatározott törvényét átírta a kéj, a gyönyör, a repüléshez hasonló
m
alf
ám
alf
or
. Mi a szex? A test erogén zónáiban kiváltani olyan impulzusokat, amik a testet lecsillapítják, megnyugtatják. Eddigi beszélgetéseim, és tapasztalatom szerint az önkielégítés bármely formája, és a közösülés az, ami ezt elérheti. Közben nemrég tapasztaltam meg, mi is az, amit szeretkezésnek hívunk. Én, aki azt hittem, milyen jókat szeretkezem, most döbbentem rá, hogy eddigi szeretkezéseim csak dugások voltak, vagy a pasi megszopatott. Szeretkezni Judittal szeretkeztem. A felismerés mellbe vágott. Kell a férfiszerszám, ha gyereket akarok, de ha élvezni akarok, olyannal kell megtennem, aki tudja, hogy a saját teste mit kíván, mit vár el a másiktól, és azt adja, mivel az azonos test valószínűleg ugyan úgy működhet.

Jól haladtunk, a gondolataimmal ellentétben. Judit a határtól száz kilométerre felhívta a férjét, hogy küldjön ki váltót, mert kifutunk az időnkből, pihenőt kell tartani. Karesz hallhatóan törte a fejét.

– Bébi! Nincs emberem, akit elétek tudnék küldeni, de felesleges is, hiszen az időkaputok hét óra múlva nyílik csak.
– Bazdmeg! – Mondta neki Judit.
– Sajnálom! Már nagyon hiányzol, de nem teh... – Judit ekkor kinyomta a telefont.
– Figyi Timi! Ha jól emlékszem, harminc-negyven kilométerre lesz egy benzinkút. Inkább itt kúrjuk el azt a kibaszott pihenőt, mint nálunk a mocsadékban.
– Igen, tudom, álltam már meg én is ott. Kicsi, de tiszta, és van hambijuk! – Nagyot nyeltem, kezdtem éhes lenni. Leparkolás után én mentem kajáért, addig Judit elment mosakodni, fehérneműt váltani. Én sem ettem, hanem mentem utána. Utálom magam, ha beizzadok mindenütt is. Kaja után kicsit letörve kezdtünk beszélgetni, hiszen még órákra vagyunk a meleg ágyikóinktól és itt kell tespednünk.

– Kicsilány, ma nagyon hallgatag és beforduló voltál. A történtek miatt? – Kérdezte Judit. Én a szemébe nézve gondolkodtam.
– Voltaképpen igen. – Nem tudtam folytatni, mert szokásához híven belevágott.
– Megbántad?
– Nem! Nem mami, nem bántam meg, csak... ne szólj bele! – Szóltam rá, mikor nyílt a szája.
– Szóval nem bántam meg. Eddig volt egy teóriám a szivárványos életről. Ez most borult. Ezt most át kellett gondolnom, ezt most kódolnom kellett magamban, helyre tenni a gondolataim. – Levegőt vettem, de nem bírta ki, hogy csendbe maradjon.
– Ezek szerint... Végül is hogy döntöttél?
– Ezt most nem értem.
– Nem bántad meg, de nem is csinálnád többet? – Most megfogott, tudtam nincs jó válasz, kiérződött Juditból a támadni készülő ragadozó.
– Miért is ne csinálnám, egy élvezetforrás az egész, mint minden más. Egy kéjt előhozó cselekedet forma.
– Akkor? – Kérdezte, de nem várt választ. Hozzám hajolt, levette a pólóm és már szopta is mellem. Olyan odaadással, hogy beleolvadtam. A kicsi kétely, ellenállás is oda lett. Én is lehúztam a trikóját, kibuktattam a melleit a melltartóból, és most én szoptam a felsőteste méretes díszeit. Simogatta a hátam, hátulról nyúlt be a bugyimba, marokra fogta a seggem partját, majd ujjai becsúsztak közé. A kijáratomat simogatta. Soha nem volt ellenemre, sőt én is csináltam Sanyinak, akit többször is prosztata masszázzsal elégítettem ki. Lehúzta a bugyim, majd levette a magáét is, miközben ment a nyelvezés. Most szenvedélyesebb volt az együttlét, de közel sem durva, még a férfi nyomulás szintjét sem érte el. Felváltva kényeztettük a másikat, így mindketten emelkedett szinten voltunk érzelmileg, egyensúlyoztunk az átbillenés határán. Míg nyalta a puncim, én a tisztasági táskámban matattam remegő kézzel. Erősebben izgatta csiklóm. Utolsó pillanatokban húztam el a fejem, mikor már feszült az izmom, rándultak lábaim. Egy laza kis orgazmus aljában voltam. A kezemben lévő Baba testápolómból nyomtam egy keveset a tenyerembe. Judit ebből nem érzékelhetett semmit, hiszen ő is a vég felé robogott, de megtorpant, ahogy ujjaim szétkenték a zsíros krémet feneke tövébe, és a mutató ujjam már csúszott is fel. Előbb a fájdalomtól szisszent fel, mert váratlanul érte, majd az élvezettől. A krémtől, és a lazításából kifolyólag a középső ujjam is becsúszott. A puncijába elölről a másik kezem két ujját dugtam fel. Próbálta szopni a mellemet, de ez valahogy csak a „szájában tartom”-ig jutott. A két nyílásában történtek kötötték le teljesen. Fura volt, amikor összeértek a vékony gáton át a két kezem ujjai, de ezt pasival nem érzékelhettem. Biosz grafikán elevenítettem fel gondolatban, hogy is van ez, és rájöttem. Judit csiklója simogatásával segített magán. Irtózatos remegése, teste kifeszülése, ujjaimra szorítása jelezte, hogy a számat kell a szájára tennem, mert még a holdon is hallanák örömüvöltését. Szenvedett az elviselhetetlen gyönyörtől. A punciból kihúzta az ujjaim, a popsiban maradt, de satuként szorította. A keze az én csiklómhoz vándorolt, és a tenyerével dörzsölte. A lyukába beakasztottam két ujjam, mint egy húskampót, és élveztem én is. Most ő szorította szabad tenyerét a számra. Ráborultam, de ujjaim beszorultak, vagy inkább rászorított. Én még próbáltam visszavarázsolni magamat a valóságba, amikor Judit kihúzta az ujjaim, törlő papírral törölte, kézfertőtlenítővel fújta le, és törölte meg újra.

– Hagyjál már bazd meg, nem történt semmi! – Ripakodtam rá a precízkedése miatt.
– Bocsi. Köszönöm. – Sóhajtotta a nyakamba.  Nem szóltunk, csak egymást ölelve aludtunk el pár órát. Már akasztottuk le a pótot, amikor körbe nézett.

– Ugye nem gond, ha azokról a történtekről nem beszélünk. Karesz sem tudja ezt az oldalam, meg hát a közmegítélés... indulj ki magadból...
– Ok, ne told túl! Inkább húzd ki a csatikat, a talpakat letekerem, és gurulj ki alóla, és gyerünk már a picsába. Kellemes fáradság tört rám.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 7.1 pont (60 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
sportyman (alttpg)
2024. február 10. 11:22
#6
Egy nagyon kiváló leszbi történet. Erősen megkeményített. Így jut el egy teljesen heteró nő az azonos neművel való kapcsolatig, majd a szenvedélyig. Tetszett a sofőr stílusú szöveg is. Max. 3x10 pont!
1
veteran
2024. február 10. 04:28
#4
Nem a kedvencem a leszbi, de ez jó.
0
T
Tiltakozó77
2024. február 10. 01:45
#3
Élvezetes volt olvasni az első mocskos beszédtől, az utolsó betűkig. 10.p.
1
Éva596
2024. február 10. 01:12
#2
Úgy látom visszatértél a korábban jól bevált leszbire. Jó a történet, hihető is, és jól mutatod be a teljesen heteró csajszi nem átalakulását, inkább azt mondanám szex ismereteinek bővülését, ami annyira sikerült neki, hogy a végé kölcsön kenyér visszajár alapon ős is megcsinálta. Bár todom , nem vagy sofőr, legfeljebb személykocsit vezetsz, de a sofőrnyelv jól megy. Ideges vezető vagy? Tetszett a történet, köszi érte.
1
T
Törté-Net
2024. február 10. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1