Éva története 4. rész - Az első büntetés

Ahogy az valószínűleg normális és elfogadott is, a legtöbb embernek a Péntek a kedvenc napja héten. Mi tagadás, te is nagyon szereted a pénteket de immáron ez lesz a második hete, hogy a feleség és anya igazán várja a hétvégét és a pénteket mint mindenki más, egy időben azzal, hogy a keddet és a csütörtök – a napokat amikor Ferinek nyolc órája vagy szakköre van, s amikor Géza még később ér haza – jobban élvezi és várja a benned élő nő... és a benned nyílva ébredő igazi ribanc. Ribanc... ízlelgeted a szót, magadban mind jobban izgat a titulus amit a szóhoz társítasz. Mindig kiegyensúlyozott, és racionális elmének tartottad magad ezért leginkább téged lepett meg hogy ez a két személyiség mennyire jól megfér egymással egy testben de nagyon nagyon elkülönült időben.

Most, hogy már a plusz óráid félóráid lecsúszásának tökéletes okát megtaláltad, nem erőltetett menetben haladsz hazafelé... így pontos, mosolyogsz magad, haza felé... de nem oda. Mához pontosan kettő hete volt, amikor megpróbáltad lezárni a buszos Idegenhez fűződő szálát életednek, ami nem úgy alakult ahogyan eltervezted, így ahelyett amit terveztél kialakult a második életed. Legalábbis egy kis mellékága... vannak pillanatok amikor a könnyeid nyelve egy-egy pillanatra a szégyened elönti az arcod, de magadnak sem akarod bemagyarázni hogy ne élveznéd a tilosban járást. A képzeletbeli fal, amit a hétköznapi életed és az Idegen között húztál elegendőnek bizonyul a lelkiismereted megláncolására.

Azóta, a bizonyos kedd óta már három alkalommal látogattál vissza az ajtóhoz. Az ajtóhoz, hiszen annál tovább nem jutottál, s talán nem is fogsz, de ez valahogy még mocskosabbá teszi az egészet de hála az égnek sokkal könnyebbé teszi a fal képét is megőrizni magadban.

A csütörtökön amikor első alkalommal tértél vissza szófogadó ribanc módjára az ajtó elé, a Szomszéd újfent kölcsön kapott téged, mint azóta minden alkalommal, így a elmondhatja magáról hogy többször járt a lábad között mint a férjed az elmúlt fél évben. Meg kell hagyni, kora ellenére egész jó kondiban tartja magát a kis szomszéd bácsi. A forgatókönyv nem változott vele kapcsolatban soha, még arra is figyeltél hogy az ajtót nyitva hagyd nála, s az Idegennek hallhatóan is sikíts mikor felnyársal a korosodó kölcsönző.