Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Sziasztok! Évi vagyok, idén végzős a (***) Tanárképző Főiskolán. Amit el szeretnék mesélni néhány évvel ezelőtt történt velem, nem sokkal azután, hogy felkerültem vidékről. A gimnázium után Pesten sikerült kifognom egy jó albérletet, ami nem volt túl drága és a környék is jó volt (nyugis). Az a néhány hónap, amíg átköltöztettem az életemet és sikerült új barátokat is szereznem, az egyik legzűrösebb (ugyanakkor legizgalmasabb) része az életemnek...
Az egyik osztálytársnőmhöz mentem látogatóba. Már 1 hete hiányzott az előadásokról, és gondoltam meglepem kicsit. Elég meleg volt azon a péntek délelőttön. Gondoltam ezért is volt tárva nyitva a bejárati ajtó. Bementem, de senki nem reagált a köszönésemre. Úgy tűnt senki nincs otthon. Elindultam Erika szobája felé. Hallottam hogy szól valami lassú romantikus szám, szóval kicsit megnyugodtam, hogy nem magam vagyok a házban. Benyitottam az ajtón. Nagyobb meglepetést okoztam a vártnál...
Amikor John ismét magához tért, már egy puritánul berendezett, egyszerú fehérre festett falú szobában volt. Legalább is a mennyezetről és szűkös, homályos látótere miatt első körben csak ennyit tudott kikövetkztetni. Teste elgémberedett, ahogy tudata egyre tisztább lett jött csak rá, hogy egy orvosi szobában fekszik. A hely kísértetiesen emlékeztette valamire, de az éredés óta egyre fokozódó kínzó fejfájása miatt nem ismerte fel a helyet. Megpróbált megmozdulni, de keze és lába is az orvosi ágyhoz volt rögzítve. Jobb felkarjának vénájában infulziós cső volt kötve...
Lolyt az Interneten ismertem meg. Mikor megkértem, hogy küldjön képet magáról, olyan szép nő képét kaptam, hogy nem mertem közeledni felé. Karcsú, de izmos teste, hosszú haja van, pajkos, csontig hatoló, szexi nézéssel. Egy ilyen nőt nem mer megszólítani az ember! De aztán mégis kialakult egy levelezés köztünk. Férje van, mentálisan nagyon elhanyagolja őt, egyetlen boldogsága a lánya. Ahogy megismertük egymás lelkét, egyre közelebb kerültünk egymáshoz, egyre többször szóba került a szex. Elhatároztuk, hogy találkozunk...
Jég (s/m)
Kőszegen, a fizikatanárok-fizikusok gyűlésén összetalálkoztam több régi baráttal. Kicsit nosztalgiáztunk és elmeséltük a több évtizedes sorsfordító történeteket. Zsiga barátom történetét mondanám el. Talán emlékszel Laci bátyám, abban az évben végeztem, amikor Árkodon éppen egyetlen egyetemi gyakornoki vagy kutatatói állást sem hirdettek. Sajnos még a vállalatok, iskolák sem kerestek senkit sem. Ez 90 év alatt egyszer fordult meg...
John mindig is különleges ember volt, már egész kis kora óta más dolgok vonzották, leginkább az elektronika, a számítógép. Alig volt 12, amikor első számítógépes visz-szaélését elkövette, 18 évesen betört egyetemi tanára, és egyben az igazgató - dr. Ken McRight - komputerébe, tettére persze azóta sem derült fény. Pedig ha McRight tudo-mást szerzett volna erről, akkor John sohasem végzi el az iskolát. John ugyanis meg-döbbenve látta az igazgató komputerében lévő képeket és videókat, amelyeken enyhén szólva is bizarr szituációkban láthatta tanárát, annak feleségével és barátaival...
Este van. A Nap utolsó sugarait is legyőzte a sötétség. A napok óta, mindegyre hatalmasodó öröm, hogy érkezni fogsz egész lényemet átjárja. Nem tudom, hogy mi lehet nagyobb? A lelki öröm, vagy a meggyőződés boldogsága, hogy az enyém vagy! Igen édes lovagom, Kedvesem, az enyém vagy! És tudom, hogy a vágyad egy az enyémmel, hogy egymást akarjuk. Még kora délután volt, amikor már készülődtem, hogy miként is foglak várni. Tagadhatatlan, hogy el szeretnélek kápráztatni. Társ vagyok az életedben, de a NŐ is én akarok lenni. Tudom, hogy szeretsz, hogy vágysz engem...
Forrón s vakítón kelt fel a nap Szkhéria szigete fölött. A meztelen férfi hunyorogva nyitotta ki a szemét. Valami különös hang ébresztette fel, amelynek forrását egy bizonyos testrésze sejtette a legjobban: tudniillik orbitális méretű erekciója volt. - Hol lehetek? – motyogta magában a férfi, akinek közben eszébe jutott egy-két dolog, többek között az, hogy őt Odüsszeusznak hívják. Látta, hogy testét undok, nyálkás hab borítja, bőrét felmarta a só, és akkor már arra is emlékezett, hogy három napig szívta a brét a tengeren, miután a hajója elsüllyedt...
Cím nélkül (s/m)
Réges-régen, valamikor még az első olajárrobbanás előtt, amikor a gépkocsivezetők 40 fillért kértek egy liter gázolajért. Ekkoriban mi egy mesebeli országban éltünk, hiszen szinte minden hol volt, hol nem volt! Ekkor volt az a vicc, hogy mit választ az okos ember a túlvilágon: szocialista poklot, vagy kapitalista mennyországot. Természetesen a szocialista poklot! Hiszen, a kapitalista mennyországban minden tökéletes, ezért unalmas. Bezzeg a szocialista pokolban hol üst nincs, hol víz nincs, hol nem ég a tűz, de ha véletlenül minden lenne, akkor értekezletet tartunk...
Az egyik péntenki napon olyasmi történt velem, amit muszáj elmesélnem. Végzős vagyok egy egyetemen, és a gyakorlattal járó munkám miatt nem sok időm van a kalandozásra. De ezúttal a kalandok találtak rám. A barátom, Mike és én épp befejeztük a squash-partinkat, és miközben az öltözőben zuhanyoztunk, arról beszélgettünk, hogy visszamenjünk-e az irodába dolgozni, vagy inkább menjünk el sörözni. Még csak kilenc körül járt az idő, de péntek lévén az edzőterem gyakorlatilag kihalt volt. Miközben megtöröltük magunkat és öltözködni kezdtünk, női hangokat hallottunk az ajtó felől. Azt hittem, csak néhány lány jön erre az uszoda felé, úgyhogy nem törődtem vele...
Karácsony másnapja van ma a barátnőmmel a nagymamájához fogunk utazni, még nem találkoztam vele. A barátnőm szerint nagyon kedves öreg nénike a nagyija, és szeretné őt meglepni valamivel, de még nekem sem árulja el, hogy mivel, mert engem is szeretne meglepni. Vonattal megyünk, mert az sokkal kényelmesebb mit az autó ugyanis Andi elég szexmániás, és ha rájön akkor muszáj kielégülnie különben nem bír magával. Nemrég például a vasút állomáson dugtunk, először csak mocskos szavakat sugdolózott a fülembe aztán megmarkolta a nadrágomba a farkam, lehúzta a sliccem és megnyalogatta a meredező dákómat...
Zsuzsi odaért a szeretőjéhez, annak munkahelyére, meglepetés látogatásra érkezett, mert mára nem volt találka megbeszélve. Eljött Lacihoz, mert szerette Őt, szeretett vele beszélgetni, mert a férjével nem tudott sajnos. Az irodába érve könnyed csókot lehelt a férfi ajkaira, majd leült az asztallal szemközti székre egy huncut kis mosollyal, hogy megvárja, amíg végez a munkájával. Laci elégedetten szemlélte a piros miniszoknyában, fekete strasszokkal díszített magas sarkú papucsban, és kivágott fekete blúzban belépő nőt...
A teszt (s/m)
Reggel kellemesen ébredtem, jó érzéssel, de még is mérhetetlen fájdalom járta át a szívem. Felültem az ágyam szélére, két kezembe helyeztem az arcom és tanakodtam. Furcsállottam, hogy lány létemre miért álmodtam erotikus álmot egy másik lánnyal. Kellemes volt, de mégis rossz. Ügyet sem vetve késobb erre, nem foglalkoztam vele. Éltem a mindennapjaimat a jól megszokott módon. Iskolába mentem, hazamentem és tanultam. Néhányszor, mikor egy csinosabb lány sétált elottem, akaratlanul is megnéztem, végignéztem milyen is...
- Gyere, a gardróbban nem fognak észrevenni - suttogta Peter, miközben húzta magával a lányt. Anne kicsit megrémülve követte, nem szerette volna, ha bármi rosszat gondolnak róla, amiért az emeleti szobában egyedül maradt a fiúval. A lenti buliban ismerte meg Petert, és csak beszélgetni akart vele nyugodtan, esetleg csókolózni, de semmi komolyat még. Most viszont lépések és nevetés közelített a szoba felé, és hirtelen nem tudta, hová is bújhatna, hogy ne vegyék észre őket. Végül a gardróbban kötöttek ki, és még éppen jókor hajtották be az ajtót ahhoz, hogy a szobába lépő Kate és a srác ne vegye őket észre...
Szerda volt, egy ragyogó, júliusi délelőtt. Nagyon izgatott voltam, mert tudtam, hogy ma találkozok, vele először. Megbeszéltük, hogy vonattal jön, és én majd kimegyek elé az állomásra. Kaptam tőle egy sms-t, amiben azt írta, hogy fehér felső, és farmer lesz rajta. Megírtam neki én is, hogy milyen ruhát veszek föl, már előző nap eldöntöttem, hogy miben fogom őt várni. Igyekeznem kellett, a készülődéssel, így nem is volt időm izgulni. Pár perccel előbb értem oda, mint a vonat, amellyel érkezett. Idegesen járkáltam a vonatállomáson. Olyan zavarban voltam, hogy legszívesebben elbújtam volna valahová...
Amit nem mondhatok el senkinek, Amit majd elmondok mindenkinek. (Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek) Nevem Árkody László. A következőkben regényes életrajzomat adom kezedbe. A szereplők, események hasonlósága, megegyezősége a valósággal nem a véletlen műve. Ha valaki magára ismer, akkor rám is, tehát... állok elébe (nevem, címem megtalálja a telefonkönyvben!)...
Cím nélkül (s/m)
Bizsereg! Naná, hogy bizsereg egy ilyen álom után melyik leszbikus lánynak, ne bizseregne. Már megint vele álmodtam, vajon miért van az, hogy a szexuális jellegu álmoknál, mindig a legjobb résznél ébred fel az emberlánya. Az álom a következo: nálam vagyunk, szól a zene - táncolunk, szorosan összebújva, a lábam a lába között, és fordítva. A melleink, és a csíponk összeér, érzem a lábamon az izgalmát, meleg és nedves. Szemébe nézzek - lassan, és mélyen megcsókolom, majd a nyelvével játszom, szívom - szopogatom...
Meleg, fülledt péntek volt, pont egy jó kis bulizáshoz való. Az egyik srácnál éppen most indult be az egész... nem volt nagy tömeg csak épp elég, hogy jól érezzük magunk. Egyik csajjal kitaláltuk, hogy boroskolázzunk, igaz sosem voltam vele túlzottan jóban, de most valahogy tökéletesen összehangolódtunk és megittunk 2 litert. Már éreztem, hogy ittas vagyok (talán azért, mert előtte alig ettem) így kicsit le kellett ülnöm. Beszélgettünk a többiekkel, és azon tanakodtunk, hogy ki - kivel aludjon. Egyik lehetőségem az lett volna, hogy Gyurival, azaz a volt barátommal, na meg egy másik csajjal aludjak...
Már majdnem 3 hónapja voltunk együtt, és úgy együtt még csak kétszer. Hiába én vagyok lány, nekem ez akkor is kevés volt de követelődző sosem voltam, csak finoman próbáltam kipuhatolózni az okokat. Nem tudom még így most sem igazából a magyarázatokat. Nagyon vágytam az érintéseire, és ő ezt nem adta meg nekem. Együtt voltunk, és mégsem. Nem találkoztam még olyan pasival, aki nála jobban kerülte volna az intim együttléteket. Addig minden rendben volt, amíg társasággal voltunk, de azt mindig elintézte, hogy ketten sosem maradtunk. Amikor pedig igen, akkor előtte sokat ivott. Pedig nekem Ő volt a tökéletes pasi...
Próbáltátok már hármasban? Mi már igen. Sőt, már rá is szoktunk a többes szexre. Ez nem nehéz. Akkor tűnt fel először, hogy mennyire élvezzük a férjemmel, ha figyelnek bennünket szeretkezés közben, amikor nyaraláskor a szomszéd erkélyről áthajoló fiatal fiú nézett bennünket, miközben élvezkedtünk. Halkan súgta oda András, a férjem, hogy lassan nézzek oldalra, ne túl feltűnően. A tizenéves kis klapec dülledt szemmel hajolt át az erkély elválasztó falán. Nézte férjem testét, és álló nagy szerszámát, és nézte a tátongó puncimat...
Kata és a Vizsgálat (s/m)
Beléptem a zuhanyzóba egy fárasztó, végigpróbált nap után a zenei edzőtáborban. Jól esett. A forró nyári nap, és az egész napos koncentráció átmelegítette a testem, és kimerítette a lelkem, így egy kissé hamarabb jöttem fel a strandról, hogy lezuhanyozzak, és egy kicsit még pihenjek az újabb esti buli előtt. De persze sejtettem, hogy ez az este is egy hosszú italozással egybekötött teljesen nyílt beszélgetéssel fog számomra véget érni valamelyik szobában. Úgy 14 órája léptem ki az egyik lányos szobából, ahová valahogy úgy kerültem, hogy egy "kissé" spicces 13 éves csajt kellett visszacipelnem a szobatársai körébe. Aztán ott ragadtam...
Amikor Adam Blaine meghallotta a levélnyílás kattanását, az ajtóhoz ment, és felvette a leveleket, amiket a postát hozott. Két szórólap, egy számla és egy nagy boríték. Adam örült, hogy kivette ezt a napot, félretolta a többi levelet, és a nagy borítékhoz látott. A felesége dolgozott, úgyhogy nyugodtan megvizsgálhatta a tartalmát. Leült, kinyitotta, és kivett belőle egy hosszú levelet. Ez állt benne: "Tisztelt Mr. Blaine! Mellékelten küldöm a három tekercs fotó képeit, amit a múlt éjszaka készítettem. Az utasításai alapján fekete-fehér filmet használtam...
Szóval az egész úgy kezdődött, hogy egy szép, hűvös, nyári koraestén nem tudtam elképzelni, hogy a mindennapi vegetációmon kívül mi mást tehetnék. Az összes haverom elfoglalt volt, azzal, hogy korán ágybadugják a nőiket, nem gondolva arra a haloványan retardált haverjukra, akinek nincs. Ez lennék én. A tévében sem volt semmi jó, az egyik csatornán épp partra szállt Colombus, a másikon már evakuálták New York - ot, a Private Gold - ra meg kellett még várni vagy két órát. Ilyen elkeseredett pillanatokban azt szoktam csinálni, hogy kimegyek a közeli parkba, leülök egy laza pózban a padra, és várom, hogy egy mellkasban teltkarcsú angyalka pottyanjon le az égből...
"Bemenjek, vagy ne? Végül is mi történik, ha megpróbálom? Legfeljebb pofára esek, és hazakullogok, ahogy az eredeti tervben is szerepelt. Idegen városban vagyok, senki sem ismer." Léptem egyet a szórakozóhely bejárata felé, majd újra megtorpantam. "Vagy, ha nincs szerencsém - gondoltam - kifogok egy olyan nőt, aki nincs egyedül, és balhézni kezd a barátja." Rágyújtottam egy cigire, hogy húzzam az időt az elhatározás előtt. "Egy verekedés azért nem hiányozna. Bár lehet, most jót tenne az is. És különben is; az ember sokkal jobban bánja, ha valamit nem tett meg és kellett volna, mint ha valamit megtett fölöslegesen...
Barátnők 3. rész (s/m)