A+ A-

Erdő

Látom a sziluettjét. Pontos volt, én pedig megint késtem. Előbb érzem meg az illatát, mint hallom meg az első szavát. A padon ül, az erdő szélén, ott, ahol legutoljára találkoztunk. Éppen hogy éjfélt ütött az óra, amikor elindultam otthonról. Kitapogatom, hol a pad széle, leülök mellé, majd odanyúlok hozzá. Alig súroltam az inge gallérját, ő már tudja, mit akarok és olyan közel ül hozzám, hogy az arca pár centire van csak az enyémtől.
A levegő fülledt és meg sem mozdul. Nem tudom eldönteni, hogy köztünk forrt-e így fel, vagy csak ez a nyári este ennyire meleg.
Gondolatok cikáznak a fejemben, össze vagyok zavarodva. Szavak, mozdulatok emlékképei, amelyek annyiszor eszembe jutottak már. Még mindig csendben ülünk egymás mellett, alig merünk megmozdulni. A Hold fényében megcsillan a szeme, csak azt, és a távoli falu halovány fényeit látom, ahogy átszűrődnek a ritka növényzeten. Ő a szemembe néz, egyszer-egyszer pedig lejjebb csúszik, és az ajkamra tapad a tekintete. Minden idegszálam megfeszül, dobol a vér a fülemben és hiába kéne, nem jutok levegőhöz. Az ő arca nyugodt mosolyra húzódik, biztató, féloldalas, alig észrevehető mosolyra, s ettől kicsit nekem is könnyebb lesz. Mélyet szippantok a levegőbe, és megint megérzem azt az illatot, amely számomra a legémelyítőbb és leghívogatóbb a világon.
Érzem, ahogy a keze a derekam köré fonódik. Ha lehet, az arca még közelebb kerül az enyémhez, bennem pedig megint meglódul a vér. A mosoly még mindig ott bujkál a szája szélén, én pedig nem tudom, mit kezdjek a kezeimmel.
Az alsó ajka az orromhoz ér, én pedig reflex-szerűen feljebb emelem a fejem, amitől ő meglepődik és kicsit visszahőköl. Kis híján összeér a szánk, de még mindig a szememben keres valamit. Érzem forró leheletét, de az is lehet, hogy csak a szél fúj kettőnk között.
Visszafojtja a lélegzetét, lesüti szemét. Kinyújtja a nyakát, és olyan gyöngéden, félénken érinti az ajkát az enyémhez, hogy alig érzem. Én is becsukom a szemem, és olyan érzésem van, mintha megállt volna az idő. Egy apró sóhaj hagyja el a száját, amikor végre ténylegesen megcsókol. Közre fogja az alsó ajkamat, de kicsit nyitva hagyja a száját. Kinyitom a szemem, és látom, hogy engem figyel. Ijesztően közel van minden testrésze, amitől izgatottság és vágy fut végig rajtam. Végre én is elmosolyodom, és résnyire nyitom a szám.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.2 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 feherfabia 2015. 03. 28. szombat 06:11
Hiányzik valami,de nem rossz!
#6 zsuzsika 2014. 12. 22. hétfő 08:07
Elkapkodott írás.
#5 papi 2014. 05. 1. csütörtök 07:45
Azért nem rossz
#4 genius33 2013. 02. 12. kedd 08:07
Szerintem sem teljes a történet.
#3 v-ir-a 2012. 08. 19. vasárnap 23:18
ez valami előszó lehet....mert se közepe se vége, csak abbahagyva
#2 Kata 2010. 01. 8. péntek 00:49
"megérzem azt az illatot, amely számomra a legémelyítőbb és leghívogatóbb" - na ja,az Axe hatás!
"a hideg levegő, ami felszabadul a tüdejéből" - az a jéghideg lehelet...óóóóóóh Istenem!
#1 Törté-Net 2010. 01. 8. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?