A+ A-

Kedvesemmel

Eredeti: Index - Erotikus fantáziáink
   A hideg szél, ami az arcomat érte a szemetes belvárosi utcában felfrissített, és elterelte a gondolataimat a felgyűrt aszfaltról, és a járda mellett ülő mocskos szagú csövesekről. A télhez egyre közeledő napok korábban sötétedtek, a szürkésfehér őszi felhők pedig csak egyenletes derengésnek látszottak. Finom esőillat keveredett a város szagával és zajaival. Az egyik udvarból az egymáshoz túl közel lakók végeérhetetlen perlekedése szűrődött ki, egy színes vászonnal takart ablakból pedig - ami előtt elmentem, - a kávéfőző szörcsögése. A szúrós kávéillatot talán csak a képzeletem varázsolta az orromba, nem tudom.
    Barnássárga lepusztult régi bérház volt az, ami előtt megálltam. Semmiben nem különbözött a többitől, de nekem egy nagy ékszerdoboznak tűnt. A fekete sokszor szögelt fa ajtót, ha akarták volna se tudták volna bezárni: a kilincs még benne volt, de se zárszerkezet, se vasalat nem volt már a vele szemközti kitört odvú ajtófélfában. Beljebb a sokszor mosott de mindig piszkos köveken lépkedtem, és nem akartam meggyújtani a hámló plafonról lógó csupasz izzót, annyira nem volt sötét. A sok láb koptatta ferde lépcsőn felfele már a lányra gondoltam, a várakozás remegése futott át rajtam újra, meg újra. Erős vasrács védte az ajtajukat, mint szinte mindegyiket a folyosón, és csöngetésemre már hallottam is a bentről jövő motozást. A hullámos üvegű kisablak kinyílt, majd szinte azonnal be is csapódott, és hallottam, ahogy a retesz csattan, fordul a zárban a kulcs. Kinyílt a belső faajtó. Nem láttam a hajától az arcát, de tudtam, hogy zavartan mosolyog, és idegességét akarja leplezni azzal, hogy láthatóan csak arra figyel, hogy a rácsot kinyissa. Az előszoba mindig tükörfényes fehér járólapja kiemelte karcsú alakját, amit csak a nőiesedő csípője szakított meg. Átlagos magassága, és félhosszú barna haja nem tette különlegessé, csak az én számomra. Csak egy halk "Szia!" futotta összeszorult torkomtól, többre nem voltam képes, de éreztem, hogy Ő is ugyanolyan feszült, akár én. Nem volt még nagykorú, de már messze nem gyerek. Fiatal lány könnyedségével hajolt le nyitni a zárat, de már egy ifjú nő eleganciájával egyenesedett fel.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.97 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 vakon53 2016. 01. 10. vasárnap 14:54
Nemrossz.
#5 listike 2014. 03. 6. csütörtök 19:13
Kedves.
#4 gézu 2003. 03. 25. kedd 09:29
szüz vicc
#3 Martin 2002. 01. 18. péntek 21:29
Nekem nagyon tetszik! :)
#2 Yle Greg 2002. 01. 18. péntek 15:51
Mint írónak kissé elfogult. ;-)
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?