A+ A-

Hazugságaim története

Csak a puszta nemi vágy hajtott. Kiégtem, elhagytam három nőt, és elhagyott vagy négy. Mindez a múlt héten történt. Nagyon éltem, hitegettem, és néhány érzésemet magam is elhittem. De vége lett. Vége, mert így alakult, mert így alakítottam. Ezt akartam magammal elhitetni, hogy volt benne részem, hogy ezt kicsit én is akartam. Talán az újjászületés varázsa, az újrakezdés csodaváró érzése töltött fel energiával, hogy túléljem magamat. Valahol tudtam, hogy összedől majd a kártyavár, éreztem, hogy minden pillér bizonytalan. Még is reméltem, hogy bírom majd, hogy kitartanak hazugságaim, és riadt légyként osonok át pók fonalak csapdáin úgy, hogy nem rezdül a háló. Nem sikerült!
Át kell majd értékelnem mindent, de most kell egy könnyen jött aktus, kell egy lány, aki átsegít a holtponton, akinek az ölébe hajtatom majd fejem, és párás bőrünk kötésében vigaszáért könyöröghetek. Kedvenc területeimre nem mehettem, ott jól ismertek, a pincérlányok is mind megvoltak, kivéve a frisseket. Késő van már, hűvösen csillog az aszfalt az esti eső után. Autómat leteszem, gyalog bolyongok, keresem a fényeket. Bódult lányok asztalához ülnék már le, talán törném egy kicsit a magyart, hogy jobban rám figyeljenek. Megsegít az ég, ez a hely nyitva, betérek. Hosszú kabátom lassan kanyarítom le, elegánsan, mint aki későig végzett fontos munka után érkezik lazítani. Felmérem a terepet, két lány ül a sor végén.
A közeli asztalnál ülök le, drága Whiskyt és neves ásványvizet kértem a pultnál. Lenyelem az erőset, iszok rá a vízből és kérek még egy kört. Persze elegánsan teszem ezt is, apró, de határozott mozdulataimra reppen a pincérlány. Azt a mindenit! Tetszik nagyon a felszolgáló csaj. Fiatal, talán még nem rég dolgozik, mert mosolyog és valóban kedves. Hosszú barnás haját rövid copfba összefogta, melírozott csíkokkal díszítette. Ez most a kedvencem. Kissé furcsán ejti az "sz"-t, ajkait ilyenkor kedves, de szokatlan formára alakítja. Pillantásaimat inkább poharaimra kényszerítem, de nem tudok mit tenni, legalább képzeletemben vetkőzik a pincérlány, belead mindent, mert hiszi, hogy jobb élet vár rá. Tangálya csipkés szélét gyürkézi lefelé, de csak lassan, hogy igazán élvezhessem. Már látom formára nyírt fekete szőrzetét, amit csak is az ilyen alkalmak reményében csinosított ki. Nem, nem! Nem kezdek pincér lányokkal.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 2.6 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 listike 2014. 10. 30. csütörtök 08:40
Ostoba bunkó.
#4 papi 2013. 05. 31. péntek 11:23
Így nem lehet csajozni.
#3 Scully 2005. 01. 18. kedd 13:41
Talan nem barban ucsorgo lanyok
utan kene nezned. Azok, sajna,
egy rugora jarnak, aminek a neve
PENZ.
#2 chris 2005. 01. 17. hétfő 11:36
ha így akar fölszedni egy csajt ne csodálkozzon, ha az a vallomás után otthagyja.
#1 Törté-Net 2005. 01. 16. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?