A+ A-

Tisztességtelen ajánlat

Történetem ismerős lehet a számodra. Már sokszor megírták, és meg is filmesítették talán nem is egyszer. Mégis belevágok elmesélni, mert ez az emlék a sajátom. És mert talán tanulságos lehet mindenki számára. Az eseményeket és benne az érzéseimet megpróbálom a lehető leghitelesebben megosztani. Egy olyan lány vagyok, illetve voltam, akiről ha ismersz, a legutolsó pillanatban tudtad volna elképzelni mindazt, ami megtörtént.
1997-ben érettségiztem, bár a dátum mellékes lehet, hiszen ez a történet tegnap és holnap is megtörténhet, ahogy valószínűleg meg is történik számtalanszor, számtalan helyen. Barátaim eminensnek tartottak, olyan lánynak, aki orvos, ügyvéd, vagy például egyetemi professzor lesz, amikor felnő. Bár a hevesi falu, ahonnan elindultam sok szempontból nem adta a legkedvezőbb ugródeszkát, nekem szerencsém volt a jó tanáraimmal és környezetemmel kitűnnöm a „tömegből”. A budapesti egyetemre elsőre felvettek, és bár én nagyon vártam a nagyvárosba költözést és az új életemet, érthető félelemmel is töltött el ez a változás. Szüleimmel albérletbe költözést választottuk a kollégium helyett. Ennek legfőbb oka az volt, hogy édesapámnak rossz emlékei voltak a saját kollégista éveiből, és ettől meg szeretett volna engem kímélni. Ugyanakkor én magam sem szerettem volna a kollégiumi életet megtapasztalni. Nem voltunk kiemelkedően jó anyagi helyzetben, de akkoriban nem éreztük problémának, hogy szüleim ezzel támogassanak, és olyan albérletet válasszak magamnak, ami megfelel az igényeimnek. Már júliusban kiválasztottunk a számtalan lehetőség közül egy belvárosi, régi bérházingatlanban a szépen felújított lakást. Beleszerettem első látásra. Minden szempontból ideális volt a számomra.
18 éves voltam és csak a tanulásnak éltem. Nem volt soha barátom… még a közelébe sem jutottam soha annak, hogy szerelembe essek. Pedig állítólag nem volt semmi baj a külalakommal. Volt is olyan eset, hogy az iskolában a fiúk megpróbálkoztak bevonni engem a társadalmi életükbe. De én távol maradtam minden olyan lehetőségtől, ahol esély lett volna komolyabban közelebb kerülnöm a másik nem egyik képviselőjéhez.
A barátnőimmel úgy voltunk, hogy mindegyikünknek majd egyszer lesz valaki, aki az első lesz és az utolsó. A szexualitásról beszélni arcpirító tabu volt, amikor néha mégis szóba került, akkor ez az „esemény” csakis a házasság után volt elképzelhető… majd a távoli jövőben. Szüzességünk természetes volt, és nem éreztük a szükségét, hogy ezt az állapotunkat megváltoztassuk… Legalábbis én ezt nagyon sokáig hittem. Három legfőbb barátnőm ugyanis egymás után, de szinte egyszerre változtatta meg ezt a véleményét a nagykorúságunk hajnalán. Hirtelen mindegyiküknek lett egy fontosabb személy az életében, akik természetesen nem csak plátói módon fejezték ki az érzelmüket. A Budapestre költözésem előtt tartottunk egy olyasféle csajos búcsú bulit. Ezen a találkozón elég rendhagyó módon kóstoltunk bele a szeszesitalok kínálatába. És ahogy ez ilyenkor természetes, szóba kerültek a pasik… majd újdonságként a szex is. Életem legkényelmetlenem pár órája volt ez… a lányok kicsit spiccesen, egymás szavába vágva mesélték el a történeteiket. Kinek mekkora… és „…ugye, hogy mennyire fájt?”… „Te tényleg mindig lenyeled?”… „… Ne már! Te oda is engeded?”… „a kocsiban… az iskolai WC-ben… a szülei ágyán…” fújj… még most is furán taszít az emléke ennek a beszélgetésnek.
Én csak ültem… próbáltam mosolyogni, de belül nagyon egyedül voltam. Olyan dolgokat hallottam, ami undorított, nem értettem, vagy félelemmel töltött el. A barátnőim pedig mosolyogva és lelkesen egymásra licitálva beszéltek az első alkalom iszonyú fájdalmáról, vagy arról, hogy a barátjuk hogyan élvezett először a szájukba… hát én nagyon nem voltam felkészülve arra sem, hogy megtudjam milyen az íze a spermának. Hányingerem volt, és alig vártam, hogy hazaérjek. Nekem továbbra is teljesen megfelelt a szüzességem állapota. És egyáltalában nem vágytam senkire, nem egy csöppet sem voltam irigy a barátnőim „tapasztalatára”. Nem értettem meg a lelkesedésüket, ezért soha nem éreztem magam ennyire távol tőlük.
A költözésem izgalmas volt és könnyű. A lakás annyira illett az ízlésemhez, hogy én magamnak sem tudtam volna jobban berendezni. A főbérlővel másodszor találkoztam ekkor. Magas, középkorú… talán 40 éves, rövid haja volt és egy picit már pocakosodott… de azért még látszott rajta, hogy fiatalabb korában sportolhatott. Kellemes stílusa volt. Olyan, akiből sugárzik az intelligencia és a humorérzék. Megbeszéltük, hogy mikor és hogyan kell fizetni a lakbért és, hogy mikor és hogyan kell leadni a mérőóraállásokat. Aláírtuk a papírokat és ekkor éreztem meg, hogy életemben először önálló vagyok. Egy felnőtt, egyedülálló, azaz független nő.
Független? Édesapám vállalkozása hónapról-hónapra rosszabbul ment… Alig három hónapja éltem Budapesten, amikor először került szóba otthon a téma:
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.43 pont (58 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#13 77Kilroy 2019. 04. 15. hétfő 23:20
A történet másik szemszögű (tükör) írása Az ajánlatom tisztességtelen címmel olvasható. Tényleg rossz a két történetet együtt olvasni? Ugyanaz az esemény a két fél szemszögéből.
Nagyon szélsőségesek a vélemények!
#12 A57L 2019. 04. 12. péntek 04:36
Érdekes,de jól megírt írás.
#11 77Kilroy 2019. 04. 3. szerda 18:19
Kedves Enigma!
Olvasd el kérlek a többi (korábbi) történetünket is!
Ígérem, meg fogod érteni. smile
#10 rubbercat 2019. 04. 3. szerda 14:27
Nagyszerű történet jól megírva!
#9 Enigma 2019. 04. 3. szerda 09:58
Csak én nem értem a végét? Az az esküvős jelenet teljesen értelmezhetetlen. Hogy kerül oda, minek, mit akar vele, stb stb?
A többi jó. smile
#8 77Kilroy 2019. 03. 31. vasárnap 19:52
Mindenkinek nagyon szépen köszönjük! Örülünk a pozitív visszajelzéseknek.
#7 cscsu50 2019. 03. 30. szombat 22:39
Nagyon jó a történet,
#6 genius33 2019. 03. 30. szombat 07:42
Nekem is tetszett, jól megírt, életszerü.
#5 sunyilo 2019. 03. 29. péntek 23:30
Nagyon jó a történet, és ami mostanság ritka, kitűnően lett megírva.
#4 hairy_pussy 2019. 03. 29. péntek 15:56
Kiváló történet! Maximális pontszám részemről!
#3 veteran 2019. 03. 29. péntek 07:10
REMEK történet, nagyon jól megírva.10 pont.
#2 feherfabia 2019. 03. 29. péntek 06:45
Ez egy nagyon jól sikerült történet! Jó lenne ha folytatnád! 10+
#1 Törté-Net 2019. 03. 29. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?