A+ A-

Milf avagy ilyen egyszerű lenne?

Azt hiszem minden fiatal srácban valahol ott bújkál a kíváncsiság, hogy megízlelje az "idősebb" korosztályt. Nem kell messze menni hisz ki ne nézte volna a felsős csajokat már akár általánosban vagy a gimiben miközben arról álmodozott, hogy milyen lenne ha...
Aztán valakinél ez a "ha" vagy célba ért vagy nem. Vagy megmaradt és továbbra is érdekelte a kérdés vagy kielégítve érezte magát és megelégedve szemlélte a világot a hasonló korosztálybeli barátnője oldalán. Ebben a korban már 1 - 2 év korkülönbség is szinte áthidalhatatlannak tűnik, persze aztán ahogy múlnak az évek egyre kisebb jelentősége lesz annak az 1 - 2 évnek, sőt már 5 év sem számít... Egy idő után pedig az érdeklődés átcsap a 10 - 15 - 20 ne adj isten 25 - 30 évnyi korkülönbségbe.

Nálam anno ez valahogy sosem jött össze, mert azok az "idősebb" csajok rendre nem ilyen fiatal majmokat akartak maguk mellé, ígyhát következésképpen lejebb kellett adni az igényekkel és jöttek a fiatalabb csajok. Első szexuális élményem is egy nálam 3 évvel fiatalabb csajhoz köt. Akkor elég necces volt, sőt így visszagolndolva még mindig necces, de az élet hoz néha fura dolgokat. Túlestünk mindenen amin túl "kellett" esni, aztán néhány hónapnyi járás után másfelé vették az irányt az útjaink. Volt több barátnőm utánna, de ez a korkülönbség a javamra csak nagyon lassan akart fogyni. Egy ideig nem zavaró annyira, sőt vannak előnyei is egész határozottan állíthatom, de amikor az ember kezdi felmérni helyét a nagyvilágban rájön, hogy mit is szeretne valahogy szembesül a ténnyel, hogy ez nem az amire vágyik. Legalábbis nálam ez így állt. Huszas éveim hajnala több változást is hozott. Kiszabadultunk Pest kissé nyomasztó markából és pár 10 km - rel arébb sikerült új lakóhelyet találnunk. Szép nyugalmas légkör, csendes falucska modern házakkal és új, fiatal lakókkal. Itt sikerült megismerni újdonsült szomszédainkat is egy fiatal párt, Nórát és Istvánt. Ők is a nagyváros zaja elől menekültek ide. Nóra akkor volt 32 István pedig 34. Két éve házasodtak össze, majd itt kezdtek építkezni, hogy ha a család szaporodik legyen elég hely. Hely az volt bőven, de a család nem szaporodott, sőt...de ennyire ne ugorjunk előre.
A hangulat erre felé mindig jó volt, szomszédok is összetartottak így hát gyakran jártunk át egymáshoz ünnepelni ezt - azt vagy szimplán beszélgetni. Volt alkalmam megfigyelni Nórát, igazán dögös nő volt. Vállig érő barna haj, barna szemek egy picit hosszúkás arc, gyönyörű nyak és vállak. Nem volt egy csontsovány alkat, de rendszeresen futott és aerobikozott így formában tartotta magát. Mai napig elöttem van, hogy mindig abban a kis feszes futó cuccban vágott neki. Fekete nadrág és lila felső. Olyan kerek popsija volt abban a nadrágban, hogy már a szemem körözött tőle... Alapvetően nem szeretek futni, de Nóra valahogy meghozta hozzá a kedvem. Pár nap után már együtt kocogutnk esténként. Copfba kötött haj, piros pozsgás arc, kerek fenék és szép hosszú lábak. Hát lehegy így futni??? Irigyeltem Istvánt, hogy ilyen gyönyörű nő a felesége. Nórával sokat hülyültünk futás közben, ő futott én meg a tüdőmet köptem ki, de kemény népség a férfi nép így persze ezt nem mutatjuk ki. Néha néha le - le maradoztam mögötte kellemest a hasznossal összekötve hisz ilyenkor pár pillanat szusszanás és a csodás fenék látványa bombaként hatott. Idővel a kondim kezdett vetekedni egy versenyló kondijával, de az időnkénti le - le maradozás megmaradt... Egyik alkalommal aztán veszett mód mozgatta a fenekét engem pedig a guta kerülgetett már mögötte amikor hirtelen csak annyit mondott, hogy:
- Neked sincs rossz ám!
Egy pillanatra ledermedtem és megálltam. Ő is megállt is teli vigyorral az arcán fordult vissza. Ránéztem és csak annyit mondtam nevete:
- Igazán szép, nem tehetek róla.
Ekkor már nem tehettem mást de kitört belőlem a nevetés. Azthiszem így nyugtáztam a lebukás tényét. Az eset után megszűntek a lemaradozásaim. Egy baráti incselkedés a részéről és egy kevésbé az az enyémről...
Folytassuk ott, hogy kb. 1 év után egyszer csak István eltűnt legalábbis így hirtelen úgy tűnt de, mint utólag kiderült elköltözött valójában. A miérteket ne keressük de ahogy Nóra elmondta összejött egy 40 - es elvált, gyerekét egyedül nevelő anyukával akit elakar venni feleségül. Remélem érzitek, hogy már megint az idősebb nő vonalba estünk bele... Nórának ez roppant szarul esett, - tulajdonképp nem hiszem, hogy bárki repdesne örömében ha élete párja közli X év házasság+közös építkezés és hitel után, hogy finishbe értek - , de sok mindent nem tudott tenni. István már elköltözött, beadták a válópapirokat Nóra pedig hirdette a házat.
Történtekhez képest meglepő, de egész nyugalommal viselte a dolgot, igaz mi is próbáltunk segíteni neki, tartottunk benne a lelket meg nagyon nem hagytuk magára. Én speciel jártam hozzá füvet nyírni meg a házban/körül rendbetenni a dolgokat.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.76 pont (41 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 vakon53 2016. 03. 21. hétfő 15:58
Folytazsd!
#8 listike 2014. 10. 1. szerda 07:22
Így folytatás nélkül elég gyenge.
#7 feherfabia 2013. 11. 29. péntek 05:39
Kicsit rövidre sikerült a vége,de ha lesz folytatás,akkor egész jó!
#6 Bikmakkocska 2013. 05. 25. szombat 11:45
De, elég jó.
#5 Bikmakkocska 2013. 01. 18. péntek 21:28
Érdekesen kezdődött, gyengén, túl gyorsan fejeződött be.
#4 v-ir-a 2010. 03. 13. szombat 22:06
nagyon tetszett....ign sztem is folytatni kéne...
#3 Ati 2010. 03. 10. szerda 20:56
10 pont de folytasd!!!!!
#2 zsuzsika 2010. 03. 10. szerda 17:13
Lesz folytatás??Mert jónak tűnik az írásod.
#1 Törté-Net 2010. 03. 9. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?