A+ A-

Hajnali szökés

Éppen a barátomnál aludtam, mikor hajnali 4 körül megcsörrent a telefon. Igazából nem bántam, mert nem tudtam aludni Balázs (a barátom) horkolásától. Amikor rápillantottam a telóra, láttam, hogy Robi hiv. Aki nem tudná, annak annyit mondanék, hogy Robi egy nagyon közeli barátom. Testi és lelki barátom. Mosolyogva vettem fel a telót:
- Szia! Mondjad! - szóltam bele a telcsibe.
- Helló... figyu, nem tudnál átjönni... ? Pokolian kivagyok... aludni se tudok, és csak veled tudom megbeszélni ezeket. Örülnék, ha átjönnél. - mondta Robi álmos hanggal.
- Nézd, itt vagyok Balázsnál, de nem gond, valahogy átugrok.
- Ugye nem baj, tényleg?- kérdezett vissza bizonytalanul Robim.
- Dehogyis... ne bolondozz már! Na, akkor összekapom magam és ott vagyok.
Azzal el is köszöntünk és percek alatt felöltöztem, rendbe tettem magam.
- Hová mész? - ébredt meg Balázs.
- Ne hari, eszembe jutott pár dolog és addig nem tudok aludni, amig ezeket el nem intézem.
- Hajnali négykor?
- Most nem tudok aludni!
- Oké... majd visszajössz?
- Nem igérem.
Majd kiviharzottam a lakásból. Sűrű léptekkel indultam meg Robiék házának az irányába, aki szerencsére nem lakott túl messze. Agyamban közben vadul kuszálódtak a gondolatok:
"Minek vagyok vele (Balázzsal), ha nem szeretem?" - ez a kérdés gyakran felmerült az utóbbi időszakban.
A válasz erre egyszerűen az volt, hogyha már ráfogtam, hogy apa lesz, legalább ne hagyjam ott, azaz most ne.
Hosszú óráknak tűntek azok a percek, amíg odaértem Robihoz, aki másodpercek alatt kint termett a kutyák ugatása hallatán.
- Jó reggelt, gyere csak be! - üdvözölt, megkönnyebbült mosollyal.
- Köszike, jó reggelt neked is.
Csendben belépdeltünk a szobájába, nehogy megébredjenek a szülők, ugyanis Robi még a szüleivel él, viszont ezek mellett dolgozik és tanul.
- Huppanj le... ott az ágyam... a kanapé... ahová gondolod! - kínált hellyel.
Örömmel terültem el az ágyán, amit nagyon- nagyon szerettem, hiszen nemcsak kényelmes, de sok jó emlék fűz hozzá.
Hasra fordultam, őszintén szólva, nem tudom milyen megfontolásból... Robi kapva kapott az alkalmon és elkezdte masszírozni a hátam.
- Most megvagy! - suttogta nevetve a fülembe.
- Hmmmm - nyögtem fel, hiszen nagyon kellemes volt a masszírozás.
- Csak nem felizgultál? - kérdezte Robi spontán, nálunk ezek a spontán és őszinte kérdések eléggé gyakoriak voltak nálunk.
- Nem állok túl messze tőle...
Robi ezen felbátorodva egyre szenvedélyesebben masszírozott, kezei minden egyes mozdulattal egyre távolabb merészkedtek a kezdeti kiindulási helyzetüktől. Ez egyre jobban izgatott.
Egyszercsak azon kaptam magam, hogy a melltartóm ki lett kapcsolva. Robi egy boxerban és egy pólóban volt, de egy- egy mozdulatánál éreztem, hogy férfiassága már meredezik. Kezemmel combjához értem és simogatni kezdtem, közben pedig éreztem, hogy ez Robit mégjobban izgalomba hozza. Robi vékony alkat volt és a sportolás meglátszott rajta. Nem volt kigyúrt, hanem olyan (számomra) jó alakú. Lassan levette a felsőmet és az ominózus melltartómat is. Végig nyalogatta a gerincemet, ami a gyengém...(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 genius33 2013. 01. 16. szerda 08:22
Érdekes.
#2 rebyc 2006. 09. 2. szombat 07:19
Se füle se farka
#1 Törté-Net 2006. 08. 28. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?